A témakör a mohácsi csatavesztés utáni magyar történelmet mutatja be 1526-1790 között.
Az ország három részre szakadása, a három országrész élete 1526-1686
A végvári harcok: Kőszeg, Eger, Temesvár, Drégely, Szigetvár
A reformáció terjedése a három országrészben, vallásbéke Erdélyben
Habsburg-ellenes mozgalmak: Bocskai, Bethlen, Zrínyi, Wesselényi, Thököly
A török kiűzése: 1686, Buda visszafoglalása
A Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711, II. Rákócszi Ferenc
Magyarország a Habsburg-birodalomban: Mária Terézia és II. József uralkodása
Buda elfoglalása 1541. augusztus 29. (angol animáció)
A három részre szakadt ország (Magyarország története)
Hf. tk. 8.lecke, mf. 40-41.o., füzetvázlat, Quizlet, monda, feladat, feladat2
hosszú vázlat
Az ország három részre szakadása
Előzmények:
1526. augusztus 29. Mohácsi vész, a király (II. Lajos) halála, trónviszályok
kettős királyválasztás: Szapolyai János - Habsburg Ferdinánd
Szapolyai meghalt, utóda a fia, János Zsigmond
1541. augusztus 29. I. Szulejmán elfoglalta Budát
I. Magyar Királyság
Bécs: Habsburg I. Ferdinánd osztrák császár, magyar király
Pozsony: magyar rendi országgyűlés: szavaz az adóemelésről és az újoncozásról
II. Hódoltság (link)
vezetője a budai pasa (az adók beszedése, katonai irányítás, legfőbb bíró)
kettős adózás + gyermekadó
minden föld a szultáné, használatra kaptak belőle a szpáhik
Városok a Hódoltságban
A mezővárosok fejlődtek (Debrecen, Kecskemét)
török építkezések: mecset, dzsámi, minaret, fürdők, kávéházak
III. Erdélyi Fejedelemség:
az első fejedelem János Zsigmond
fejedelmi központ: Gyulafehérvár
később választott fejedelmek (magyar nemesek)
Habsburg Ferdinánd
Szapolyai János
I. Szulejmán szultán
dzsámi Pécsen
minaret Egerben
janicsárok
szpáhik
Kőszeg (Jurisics Miklós)
Drégely (Szondi György)
Eger (Dobó István)
Temesvár (Losonczi István)
Szigetvár (Zrínyi Miklós)
A végvárvonal: a török hódítás ellen épült várak sora (Várak régen és most videó)
Feladatuk: a határok védelme, az utak és a vízi átkelőhelyek biztosítása, a lakosság védelme, a törökök utánpótlás szállításának megakadályozása
· Várépítési módok: földvár / palánkvár, kővár
· A végvárak szerepe: akadályozni, lassítani a török seregek előre nyomulását (A török csak tavasztól őszig harcolt.)
Török hadjáratok
1532. Kőszeg (kapitánya: Jurisics Miklós)
1552. Temesvár (Losonczy István)
Drégely (Szondi György)
Eger (Dobó István)
1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós)
Hf. tk 8. lecke, mf.43-45.o.feladatai, vázlat, Quizlet, Redmenta, gyakorló, gyakorló2
Pázmány Péter esztergomi érsek
A nagyszombati egyetem épülete
a vizsolyi Biblia
Hitviták Magyarországon
A három országrész vallási élete eltérően alakult.
1. Magyar Királyság:
az uralkodó és a magyar nemesség kisebb része katolikus
a nemesség nagyobb része és a polgárság többsége protestáns lett
a protestantizmus a Habsburgokkal való szembenállást is kifejezte
katolikus ellenreformáció indult, vezetője Pázmány Péter esztergomi érsek lett (a meggyőzés híve volt: tudományos élet, iskolák alapítása, nagyszombati egyetem, hitviták)
2. Hódoltság:
iszlám vallás, török szokások terjedése, építkezések: dzsámi, minaret, fürdők
a török nem akadályozta a reformációt, gyorsan terjedt
3. Erdélyi Fejedelemség:
A fejedelem és a magyar nemesség nagy része unitárius vagy református lett (protestáns)
A szász (német) városi polgárság többsége evangélikus (protestáns)
A székelyek katolikusok
A román jobbágyság ortodox vallású (keleti keresztény, görögkeleti vallású)
Hf. tk.9.lecke, mf. , vázlat, Zanza
1570-ben János Zsigmond lemondott a magyar trónról, és megkapta az erdélyi fejedelem címet.
Az országrész belső ügyeit a fejedelem maga irányította, külkapcsolataiba azonban az Oszmán Birodalom időről időre beleavatkozott. A fejedelmet az erdélyi rendi országgyűlés választotta meg, de a szultánnak is meg kellett erősíteni, és az ország évente adót fizetett a töröknek.
A Habsburg-uralkodók a török visszaszorítását a 16. század végén zajló tizenöt éves háborúban (1591–1606) próbálták meg először.
Az elégedetlenkedők élére a szintén perbe fogott Bocskai István állt, aki 1604-ben harcot indított a rendi jogokat megsértő Habsburg-uralkodóval szemben. Bocskai haderejét és katonai sikereit a fegyveres hajdúk felfogadása tette lehetővé. A Habsburg-uralkodó meghátrált, és 1606-ban békét kötött Bocskaival. A béke előírta a rendi jogok betartását és a protestáns vallás szabad gyakorlatát. Bocskai közvetítésével a Habsburg–török békeszerződés is létrejött, lezárva ezzel a háborút. A béke aláírása után a hajdúk letelepítette a saját birtokán (Hajdúság).
A XVII. században, Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is az aranykorát élte.
János Zsigmond
Bocskai István
a Bocskai korona
Bethlen Gábor
Az Erdélyi Fejedelemség
Első fejedelme János Zsigmond volt
Erdély adót fizetett a töröknek
Fejedelmet választhattak (magyar nemesek)
Nemzetei: magyar, székely, szász (+román)
Vallásbéke: katolikus, református, evangélikus, unitárius
1604-1606. Bocskai István vezetésével Habsburg-ellenes felkelés (bécsi béke, hajdúk)
1613-1629 Bethlen Gábor fejedelem, Erdély aranykora
Zrínyi Miklós: hadvezér, költő, török elleni harcok, elégedetlen a Habsburg-uralommal, vadászbaleset
Thököly Imre: Felső-Magyarországi Fejedelemség, Zrínyi Ilona férje
Hf.: tk. 9.lecke, vázlat, Quizlet, ZanzaTv
Zrínyi Miklós
költő, hadvezér
Wesselényi Ferenc nádor
Thököly Imre
Felvidéki Fejedelemség
I. Lipót
Habsburg uralkodó
Hf. tk.9.lecke, ZanzaTv, Quizlet
A török kiűzése Magyarországról
1.1683. Bécs ostroma
· a pápa összefogást hirdetett a török ellen: egész Európából ki kell űzni a törököket
· Szent Liga megalakulása: Habsburg Birodalom, Lengyelország, Velence
2. 1686. Buda visszavívása
· vezetői: Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő
3. A török kiűzése Magyarországról
Az ország felszabadítása:
· az ország teljes területének felszabadítása
· 1699. Karlócai béke: a török elismeri Magyarország függetlenségét
4. A Habsburg-uralom kezdete
Buda ostroma
Lotharingiai Károly
Savoyai Jenő
A szabadságharc (1703-1711) kurucok, labancok
1703: brezáni kiáltvány: az ország fegyverbe szólítása
„Cum Deo pro Patria et Libertate!”
Istennel a hazáért és a szabadságért!
1704. Erdély fejedelme
1705. szécsényi országgyűlés
II. Rákóczi Ferenc Mo. vezérlő fejedelem => teljhatalom
1707. ónodi országgyűlés:
„Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé!”
A Habsburg-ház trónfosztása
1708. sárospataki országgyűlés
Örökös szabadságot ígért azoknak a jobbágyoknak, akik a háború végéig kitartanak
1711. szatmári béke => fegyverletétel a majtényi síkon
emigráció (Törökország, Rodostó)
1735. Rákóczi halála
1906. Hazahozták a hamvait, Kassán temették el
A szabadságharc hatása
Hazánk nem olvadt be teljesen a Habsburg Birodalomba
vallásszabadság, közkegyelem
II. Rákóczi Ferenc
Zrínyi Ilona
"Istennel a hazáért és a szabadságért "
A Rákóczi -kripta Kassán
Mária Terézia és családja (16 gyermeke volt)
"Életünket és vérünket a királynőért!"
a Habsburg címer
Mária Terézia 1740-1780 (Törvény biztosította a nőági öröklést.)
szakasz: a rendekkel együtt, törvényekkel kormányzott
2. szakasz: az országgyűlés összehívása nélkül, rendeletekkel kormányzott (abszolutizmus)
Rendeletei:
oktatási rendelet: 6-12 éves kor között kötelező az iskoláztatás
egészségügyi rendelet: kórházak, orvosok, bábák
úrbéri rendelet: szabályozta a jobbágyok szolgáltatásait
vámrendelet: a magyar termékeket könnyebben lehetett az osztrák területekre vinni ( a birodalom "éléstára" Magyarország)
Nemzetiségek:
A török kiűzése után az elnéptelenedett területekre a határon túlról érkeztek betelepülők. Magyarország soknemzetiségű ország lett.
német, szlovák, román, szerb, zsidó, cigány népesség
Hf. tk. 11. lecke, Redmenta
A Habsburg-birodalom
Nemzetiségek:
A török kiűzése után az elnéptelenedett területekre a határon túlról is érkeztek betelepülők. Magyarország soknemzetiségű ország lett.
német, szlovák, román, szerb, zsidó, cigány népesség
egy részük egy területen, tömbben élt
más részük szórványban
vallási sokszínűség
II. József 1780-1790
felvilágosult abszolutizmus
(királyi egyeduralom, rendeletekkel kormányzott, de a felvilágosodás elvei szerint akart változásokat)
a cél: modernizálni és egységessé tenni a Habsburg Birodalmat
reformok: tízezer rendelet!
A legfontosabb rendeletei:
az országot kerületekre osztotta
hivatalos nyelv a német
türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat
jobbágyrendelet: szabad költözködés, szabad pályaválasztás
A halálos ágyán visszavonta a rendeletei többségét.
Hf. tk.26.lecke, Quizlet, Redmenta