A 18. SZÁZAD VÉGÉN három forradalom is lezajlott, amely nagy hatással volt Európa történelmére.
Az egyik a felvilágosodás, ami megváltoztatta az emberek gondolkodását.
A másik a Párizsban kirobbant "nagy francia forradalom", ami megdöntötte a király hatalmát, és megpróbálta valóra váltani az általános emberi szabadságot és egyenlőséget.
A harmadik az Angliából kiinduló ipari forradalom, ami gyors és látványos technikai fejlődést eredményezett, és átalakította az élet minden területét.
James Watt gőzgépe
Az ipari forradalom
Anglia, polgári állam, 18.sz-ban technikai találmányok (elsőként a textiliparban)
1769. James Watt gőzgépe: robbanásszerű fejlődés kezdődött az iparban, ezért nevezzük ipari forradalomnak
A gőzgép felhasználásával
fejlődött az ipar (gépek, gyárak)
a közlekedés (gőzmozdony, gőzhajó: Stephenson, Fulton))
Fejlődésnek indult a mezőgazdaság (gépek, trágyázás, vetésforgó, istállózó állattenyésztés) .
Morse távírója forradalmasította a távközlést.
Újabb találmányok: 19.sz. vége: telefon, elektromosság (Bell, Edison találmányai)
Megindult a városiasodás (urbanizáció), nőtt a népesség.
Kialakult a tőkés (kapitalista) gazdaság és társadalom: tőke, befektetés, vállalkozás, gyár, munkás, tőkés
gőzgép
James Watt
gőzhajó
Fulton
gőzmozdony
Stephenson
távíró
Morse
Edison, villanykörte
szénszálas izzó
Bell és a telefon
Az első fotó (Franciaország, dagerrotípia, 1837)
Hf. tk.14.lecke, Quizlet, feladat1, feladat2, mf.75,76.o. feladatai (videó)
A mezőgazdaság fejlődése:
gőzgépek: vető, arató, cséplőgépek
trágyázás
takarmánynövények termesztése
istállózó állattenyésztés
vetésforgó a termőföldeken: nincs ugar, több termés
Népességnövekedés:
a mezőgazdaság több élelmet termelt, fejlettebb az egészségügy, nőtt a népesség (demográfiai robbanás)
Városiasodás (urbanizáció)
iparvárosok jöttek létre
a munkaerő a városokba áramlott (nagyvárosok, sok lakó)
új problémák: szennyvízelvezetés, ivóvíz, közlekedés, kórházi ellátás biztosítása, környezetszennyezés
Anglia lakosságának növekedése
A városi lakosság arányának növekedése
Hf. tk.14. lecke , feladat, mf.78/8.,79/10.,80/12.
Előzmények
XIV. Lajos: abszolutizmus, erős, gazdag állam
XV., XVI. Lajos: abszolutizmus, pazarlás, fényűzés
növekvő elégedetlenség
Események
A forradalom első szakasza:
1789. rendi gyűlés összehívása Versailles-ban (3 rend: papság, nemesség, polgárság)
labdaházi eskü: Alkotmányt Franciaországnak!
1789. július 14. forradalom Párizsban, a Bastille elfoglalása
elfogadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát: Szabadság, egyenlőség, testvériség
1791. alkotmányos királyság
A hatalommegosztás elve: nem lehet egy kézben a hatalom!
Az alkotmányos királyság jellemzői: „A király uralkodik, de nem kormányoz!”
Törvényhozó hatalom: parlament = országgyűlés
Végrehajtó hatalom (a parlamentben hozott törvények végrehajtásáról gondoskodik): a kormány tagjai a miniszterek, a kormányfő a miniszterelnök
Bírói hatalom: a királytól és a parlamenttől független igazságszolgáltatás
A forradalom második szakasza:
a király szökése
porosz, osztrák támadás
1792. köztársaság kikiáltása
1793. a király kivégzése
A forradalom harmadik szakasza:
1793-94. jakobinus diktatúra (Robespierre, Danton)
terror, háború
a jakobinusok bukása
források
1. Részlet egy 1789-es röpiratból
„A harmadik rend tagjai végzik azokat a tevékenységeket, amelyek fenntartják a társadalmat, s amelyek nagy fáradsággal járnak. (…) A harmadik rend az az életerős és izmos ember, akinek az egyik karja láncra van verve. Ha félreállítanánk a kiváltságos rendet, a nemzet ettől nem veszítene, hanem egyenesen nyerne. Mi tehát a harmadik rend? Egy megbéklyózott és elnyomott Minden.”
2. A labdaházi eskü részlete:
„Esküszünk, hogy sohasem válunk meg a Nemzetgyűléstől, s bárhol összegyűlünk, ahol a körülmények megkövetelik, amíg létre nem hoztuk, és szilárd alapokra nem fektettük a királyság alkotmányát.”
3. Egy angol utazó beszámolója a francia állapotokról 1789-ben
„Az egész ország a legnagyobb izgatottság állapotában van. Sok kastélyt felgyújtottak, másokat kifosztottak. A nemesekre vadásznak, akár a vadakra. A feudális dokumentumaikat [feljegyzések arról, ki mivel tartozik nekik] elégetik. Vagyonukat elpusztítják.”
4. Robespierre (robeszpier) XVI. Lajosról, 1792
„Lajos lázadónak bélyegezte a francia népet, s hogy megbüntesse, behívta zsarnoktársai hadseregét. A nép és a nép győzelme bebizonyította, hogy egyedül ő a bűnös. Következésképpen Lajost nem kell elítélni: az ítélet már kimondatott felette. Vagy ő van elítélve, vagy a köztársaság. Lajosnak meg kell halnia, hogy a haza élhessen. (…) A népek nem úgy ítélkeznek, mint a törvényhozók, egyáltalán nem hoznak ítéleteket, hanem lesújtanak, mint a villámcsapás, nem elítélik a királyokat, hanem a semmibe taszítják őket vissza.”
5. Dantont vád alá helyezték, és halálra ítélték. Amikor a szekér a vesztőhely felé vezető úton Robespierre ablaka elé ért, Danton így kiáltott fel: „Követni fogsz ezen az úton!” A hóhérnak csak annyit mondott: „Elég egy szíj is, a másikat tedd el Robespierre részére!”
XVI. Lajos
Marie Antoinette
Emberi és polgári jogok nyilatkozata
Robespierre
labdaházi eskü
a Bastille ostroma
kivégzések, terror
VÁZLAT:
Bonaparte Napóleon Korzika szigetén született, kisnemesi családban
Katonai iskolába járt
A forradalom idején, nagyon fiatalon tábornok lett
1799-től a köztársaság legfőbb vezetője
1804-ben Franciaország császára
Rengeteg győztes hadjárat, csata
1812. az első nagy kudarc az oroszországi hadjárat
1813. vesztes csata Lipcsénél, száműzték Elba szigetére
1815-ben száz napra visszaszerezte a hatalmat, de Waterloo-nál
csatát vesztett, örökre száműzték Szent Ilona szigetére
Jelentősége: modern államot hozott létre.
a gazdasági élet felvirágoztatása (szilárd pénzügyi helyzet)
francia nemzeti bank megalapítása
új pénz (Napóleon arany)
kapitalista gazdaság kibontakoztatása
úthálózat, kikötők, hidak, vasút, gőzmozdony, gőzhajózás
kereskedelem fejlesztése
oktatási reform: állami oktatási rendszer létrehozása
Code Napóleon: polgári törvénykönyv megalkotása
Bonaparte Napóleon
1804. Napóleont császárrá koronázta a pápa
A nagy kudarc:
1812. Oroszországi hadjárat
Új eszmék jelentek meg. A változások hívei voltak a nacionalisták és a liberálisok. A régi rendet szerették volna megőrizni a konzervatívok.
1815-ben Bécsben létrejött a konzervatív uralkodók szövetsége, a Szent Szövetség. A célja a régi, hagyományokon alapuló rend és a királyi halatom megőrzése volt.
I.Sándor orosz cár
III. Frigyes Vilmos porosz király
I. Ferenc osztrák császár, magyar király
Metternich osztrák kancellár
VÁZLAT:
Új eszmék:
liberalizmus (szabadelvűség) : az egyéni és polgárjogok védelme
nacionalizmus (nemzeti eszme) : nemzetállam létrehozása
konzervativizmus: a régi rendszer fenntartása
1815. Bécs, Szent Szövetség: konzervatív uralkodók szövetsége
tagjai: Poroszország, Oroszország, Ausztria
céljuk: megakadályozni a forradalmi eszmék elterjedését, megőrizni a királyi hatalmat, a feudális rendszert
Hf. Szent Szöv., térkép, mf. feladatai 85.,86.o.
Az ipari forradalom megváltoztatta a gazdaságot és a társadalmat is.
A tőkés (kapitalista) társadalom csoportjai:
Városi lakosság: főként iparral, kereskedelemmel szolgáltatásokkal foglalkoztak.
nagypolgárság (tőkések): a leggazdagabb gyártulajdonosok, vállalkozók
középpolgárság: kisebb üzletük, műhelyük, alkalmazottaik voltak
kispolgárság: maguk is dolgoztak a saját vállalkozásukban, műhelyükben egy-két alkalmazottal
bérmunkások: nagyon alacsony munkabérért , rossz körülmények között dolgoztak a gyárakban, bányákban
Vidéki lakosság:
tőkés nagybirtokosok, arisztokraták: a földjeiken gépeket és bérmunkát alkalmaznak
közép-és kisbirtokosok
parasztgazdák (családi gazdaságok)
bérmunkások (zsellérek, akiknek nincs földje)
Egyre nőtt az értelmiségiek száma: orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok
A munkások érdekeit védő mozgalmak indultak (géprombolás, sztrájk, szakszervezetek)
Hf. filmrészlet, feladat,
munkásnegyed (nyomornegyed)
gyermekmunka a gyárakban, bányákban
nagypolgári (tőkés) viselet
A járványok, betegségek:
Isten büntetésének tartották
nem tudták megelőzni, gyógyítani
gyorsan terjedtek, nagyon sok áldozat volt
pestis (XIV. században 25 millió halott!), feketehimlő, kolera, lepra, stb.
Védekezés: ima, gyógynövények, karantén
Fordulópont (XIX.sz.): fertőtlenítés (Semmelweis Ignác)
védőoltás (Edward Jenner)
tiszta ivóvíz, csatornázás
orvosok képzése, közkórházak építése
Hf.
pestis áldozatai (minél sötétebb a terület, annál több halott)
kórház
Semmelweis Ignác
(fertőtlenítés, "az anyák megmentője"
Edward Jenner
(az első védőoltás, himlő ellen)