I. A vegyesházi királyok kora 1301-1541
I. A vegyesházi királyok kora 1301-1541
Embedded Files
Az Árpád-házban 300 évig öröklődött a királyi cím a család férfitagjai között.
A következő évszázadokban a magyar trónra külföldről érkeztek uralkodók. Fiú utód hiányában vagy leányági rokon került a trónra (pl. az Anjou-k), vagy házasság révén rokon külföldi családból érkezett uralkodó (pl. a Jagellók, a Habsburgok). Egy magyar királyunk volt ebben a korszakban, Hunyadi Mátyás. (Ő nem örökölte a trónt, hanem királlyá választották.)
Ennek az időszaknak a török terjeszkedés vetett véget: 1456 és 1526 között sikerült megakadályozni, hogy az országot lerohanják. 1526-ban a mohácsi csatában nagy vereséget szenvedtünk. 1541-ben a törökök elfoglalták Budát, és a Magyar Királyság három részre szakadt.
Az Anjou-k korában vált Visegrád királyi központtá.
1308-ban három trónkövetelő rokon közül a pápa támogatásával a Nápolyból érkező Anjou I.Károly lett a király (1308-1342).
A halála után fia, I. (Nagy) Lajos uralkodott (1342-1382).
A magyar trónt Mária nevű lánya örökölte. Mária korai halála után a következő magyar király a férje lett, Luxemburgi Zsigmond.
Ez a gondolattérkép a két lecke vázlata.
VÁZLAT:
I. KÁROLY
A királyi hatalom megerősítése ( a kiskirályok leverése, pl. rozgonyi csata)
A királyi bevételek növelése ( kapuadó, harmincadvám, bányabér, pénzverés)
aranyforint veretése
1335. visegrádi királytalálkozó
I. NAGY LAJOS
lovagkirály
pestisjárvány
1351.évi törvények (ősiség, kilenced, úriszék)
lengyel és magyar király
egyetem Pécsett
Képes Krónika (Kálti Márk)
Zsigmond a felesége, Mária királynő halála után lett magyar király. Nagy birodalmat kellett igazgatnia, mert örökölte a cseh és a német királyi címet és a német-római császári címet is.
Ötven éves uralkodása során sok nehézséggel kellett szembenéznie: egyházi bajok, felkelések, török terjeszkedés.
Zsigmond magyar királyi címere
A déli végvárrendszer az Oszmán Birodalom terjeszkedésének megállítására épült
Vázlat:
Luxemburgi Zsigmond 1387-1437
német-római császár is volt
nem született fiú utódja
támogatta a városok fejlődését (Buda!)
harcolt a törökkel
elkezdte kiépíttetni a déli végvárrendszert a török elleni védekezésül
A pajzsban a címer egy hollót ábrázol gyűrűvel a csőrében. Ez a Hunyadi család címere. A család három tagjáról tanulunk: az apa, Hunyadi János, hadvezér és az ország kormányzója volt. Fiai: László, akit a király lefejeztetett, és a fiatalabb, Mátyás, akit 15 éves korában a nemesek királlyá választottak.
Hunyadi János az ország legnagyobb földesura lett. Három királyt is szolgált: Zsigmondot, I.Ulászlót és V.Lászlót. A gyermek V.László idején ő volt a kormányzó, ő irányította az országot. Seregével többször is indított hadjáratot a török ellen, ezért is hívták "törökverőnek". A film a "hosszú hadjárat" útvonalát mutatja be. Ebben a hadjáratban, a várnai csatában meghalt a fiatal király, I. Jagelló Ulászló.
A törökök ellen vívott csaták közül kiemelkedő szerepe volt a nándorfehérvári diadalnak. Ez az ország déli kapuja volt, hadászatilag nagyon fontos végvár. 1456-ban a magyaroknak sikerült megvédenie a várat, a török sereg visszavonult.
A csata után pestis tört ki a katonák között, Hunyadi meghalt.
Mátyás európai mértékkel mérve is gazdag és nagy hatalmú uralkodó volt. A török visszaszorítása mellett a célja a nyugati terjeszkedés volt. Bécset sikerült elfoglalnia, ott érte a halál.
VÁZLAT:
az ország legnagyobb birtokának ura, erdélyi vajda (Vajdahunyadvár)
három király alatt szolgált (Zsigmond, I. Jagelló Ulászló, V.Habsburg László)
V.László gyermekkora idején az ország kormányzója
a"törökverő", sok csatát vívott a törökkel
egyik veresége a várnai csata 1444-ben, ahol meghalt a fiatal király, I.Ulászló
legnagyobb győzelme 1456. Nándorfehérvár, a csata után pestisben meghalt
két fia: László (őt lefejeztette a király)
Mátyás, aki 1458-1490-ig magyar király volt
VÁZLAT:
Hunyadi Mátyás uralkodása 1458-1490
nem örökölte a trónt, megválasztották
erős királyi hatalom
sok bevétel, pl. füstadó, hadiadó (a jobbágyok fizették)
zsoldossereg (fekete sereg)
harc a törökkel
Csehország és Bécs elfoglalása
reneszánsz kultúra, könyvtár
nem született törvényes örököse
utóda a trónon II. Jagelló Ulászló
Mátyás halála után Jagelló II. Ulászló lett a magyar király. A főurak közül sokan nem támogatták őt, nem akartak idegen királyt. II.Ulászló megpróbálta megszerezni a támogatásukat, gyakran gyenge kezűnek is írják le őt. Gúnynevet is adtak neki: Dobzse László ( a dobzse lengyel szó, azt jelenti, "jól van"). Az ő uralkodása alatt zajlott a legnagyobb magyar parasztháború 1514-ben Dózsa György vezetésével.
A pápa keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, a had élére Dózsa Györgyöt állította. Az összegyűlt sereg a főurak ellen fordult. A főurak Szapolyai János erdélyi vajda vezetésével hadat állítottak, és Temesvárnál legyőzték a parasztsereget. Dózsát és vezéreit kegyetlen kínzásokkal kivégezték. A jobbágyoktól elvették a szabad költözködés jogát (röghöz kötés).
VÁZLAT:
Jagelló II. Ulászló (1490-1516)
gyenge királyi hatalom
"Dobzse László"
1514. parasztfelkelés Dózsa vezetésével
a jobbágyok költözési tilalma (röghöz kötés)
Jagelló II. Lajos (1516-1526)
1526. Mohács, csatavesztés
a király halála
kettős királyválasztás
II. Ulászló halála után a fiatal II. Lajosnak nagy feladattal kellett szembenéznie: I. Szulejmán török szultán óriási sereggel indult Európa ellen. Magyarország ezúttal nem tudta feltartóztatni a törököt, azok elfoglalták az ország középső részét, és 150 évig magyar területről próbáltak újra és újra tovább menni Nyugat felé. A magyar végvárak állították meg őket.
A Magyar Királyság három részre szakadt: Erdélyi Fejedelemség, Török Hódoltság, Királyi Magyarország.
Az animáció segít elképzelni, milyen volt a korabeli harcmodor, milyen volt, amikor két nagy hadsereg összecsapott.
A török sereg háromszoros túlerőben volt, a keresztény országok nem küldtek csapatokat, a magyar nemesek pedig igen lassan gyülekeztek. A sereg egy része Szapolyai János erdélyi vajda vezetésével nem érkezett meg a csata helyszínére.
A csata a magyarok vereségével ért véget. Meghalt a király, II. Lajos, Tomori Pál kalocsai érsek (a magyar sereg parancsnoka), püspökök, nemesek.
I. Szulejmán szultán
Jagelló II. Lajos
Székely Bertalan festette meg 1860-ban, hogyan képzelte el II. Lajos holttestének a megtalálását.
Vázlat:
1526. a mohácsi vész
I. Szulejmán török szultán Európa meghódítására indult
a magyar sereg elvesztette a döntő csatát Mohácsnál
a király, II. Lajos meghalt
a török elfoglalta az ország középső részét
Magyarország három részre szakadt
Teljes vázlat
XIV-XV. század a feudalizmus virágkora Magyarországon
1308-1342 I.Károly királysága:
árutermelés, pénzgazdálkodás elterjedése
városok számának növekedése
1301 után trónviszályok, kiskirályok uralma Magyarországon
Károly Róbert harcai a kiskirályokkal (1312 rozgonyi győzelem)
Intézkedései:
banderiális hadsereg
bányabér
kapuadó
aranyforint
harmincad vám
1335 visegrádi királytalálkozó: Lajosé lehet a lengyel trón
1342-82 I. Lajos:
1351-es törvények: ősiség, kilenced, úriszék, pallosjog
Hódításai: Nápoly, balkáni hadjáratok
1370-től lengyel király is
két lánya örökölte a két trónt
1387-1437 Zsigmond:
célja: Német-római császári cím megszerzése
bárok erősödő hatalma, Zsigmondot börtönbe zárják
déli végvárak megerősítése (török fenyegetés)
új adók (rendkívüli hadiadó)
városok számának növelése
1437 Budai Nagy Antal parasztfelkelése
1440-44 Jagelló I. Ulászló uralkodása
a bárók hatalma döntő jelentőségű
török veszély növekedése
Hunyadi János fellépése
1443 - 44 Hosszú hadjárat, 1444 várnai vereség (Ulászló halála)
Hunyadi János kormányzósága
adók beszedése
főurak féken tartása
1448 rigómezei vereség
1452- 1457 V. László uralkodása
törökök megerősödnek a Balkánon, cél: Európa elfoglalása
1456 támadás Magyarország ellen: nándorfehérvári diadal (Hunyadi halála)
Hunyadi László kivégzése, Mátyást túszként magával viszi
1458-90 Hunyadi Mátyás uralkodása
kezdetben gyengének hiszik
Szilágyi Mihály börtönbe zárása
minden eddigi adót beszed
főurak megfékezése
Fekete sereg felállítása (zsoldosok)
Hadjáratai: Balkán (török ellen), Csehország, Német-Római Császárság (1485 Bécs elfoglalása)
új adók: füstadó, hadiadó
Magyarország kulturális központ lesz (reneszánsz, corvinák)
nincs törvényes örököse
1490-1516 II. Jagelló Ulászló uralkodása (Dobzse)
Mátyás rendi államának gyors szétverése
Fekete sereg széthullása
Az országot bárói ligák irányítják
Házassági és örökösödési szerződés a Habsburgokkal
1516-1526 II. Lajos uralkodása
Állandó pénzügyi problémák
Bárók harácsolása
Török veszély erősödése (1521 Nándorfehérvár eleste)
1526. augusztus 29. Mohácsi csatavesztés
II. Lajos halála
Magyarország a mohácsi vész után
Kettős királyválasztás: Szapolyai János (a magyar nemesség választja meg)
Habsburg Ferdinánd (örökösödési szerződés II. Ulászlóval)
Page updated
Google Sites
Report abuse