A 21. század modern, technológiailag fejlett társadalma kritikus mértékben függ a villamosenergia-ellátás megbízható működésétől. A gazdaság közel összes szintjének alapvető működési feltétele a villamos energia folyamatos rendelkezésre állása. Az ellátás esetleges kimaradása az áramszolgáltató számára kieső fogyasztókat, így bevételcsökkenést jelent. Az ellátás kiesése rontja annak stabilitási mutatóit, melyek egy kritikus szintet átlépve komoly pénzbírságot jelenthetnek a szolgáltató számára. Egy ilyen kimaradás megbéníthatja az ipari szektor érintett szereplőit is, kieső termelést, ezzel pedig jelentős anyagi károkat okozva. A kiesés idejére ugyanígy munkaképtelenné válhat minden olyan lakossági személy is, aki munkája során elektronikus eszközöket használ, ez pedig az elvégzendő feladatok szünetelésén keresztül ronthatja a munkáltató pénzügyi helyzetét is.
A villamosenergia-rendszer megbízhatóságában kulcsfontosságú szerepe van az erőműveket, az átviteli- és az elosztó hálózatot, illetve a fogyasztókat összekötő transzformátoroknak. A transzformátorok nagyfeszültségű egységeinek meghibásodását sok esetben részleges kisülések (részletörés, részkisülés, partial discharge, PD) előzik meg. Ezek a kisülések fokozatosan degradálják az adott szigetelőanyagot, csökkentve ezzel a teljes szigetelési rendszer szigetelőképességét, mely végül átütéshez, átíveléshez vezet.
Sok komoly meghibásodás megelőzhető az azt megelőző részkisülések időben történő detektálásával, és helyzetük ismeretében az okozó hiba javításával. A detektálásra általánosan alkalmazott, szabványosított módszerek állnak rendelkezésre, a helyzet pontos meghatározására viszont csak kísérleti, vizsgálat alatt álló módszerek szerepelnek az irodalomban. A részkisülések egyaránt keltenek vezetett elektromos, hang útján terjedő mechanikai, illetve sugárzott elektromágneses zavarokat, melyek mérését alapul véve különféle kísérleti módszerek léteznek a kisülés helyzetének meghatározására. A BME Villamos Energetika Tanszékének Nagyfeszültségű Technika és Berendezések csoportjában jelenleg is aktív kutatás folyik egy ilyen helymeghatározó rendszer fejlesztésére, mely a kisülés által elsugárzott elektromágneses zavarok antennás mérésére épül.
Nagyfeszültségű berendezések diagnosztikai vizsgálata és felügyelete már bizonyította hasznosságát az energiaellátás megbízhatóságának növelésében és a karbantartások és cserék optimalizálásban. Számos tényező motiválja, hogy ezeket a módszereket kiterjesszük kisfeszültségű rendszerekre, például vezérlő és mérőkábelekre ipari rendszerekben, erőművekben, vasúti jelzőberendezésekben és repülőgépekben. Emellett jelentős változásokat okoznak a kábelek üzemében az inverterrel táplált berendezések és a megújuló energiaforrások. A meglévő diagnosztikai és öregedési modellek ezeket az impulzus jellegű és intermittens terheléseket nem tudják kezelni, így jelentős munkára van szükség az új modellek megalkotására.
A hálózati engedélyesek által üzemeletett vezetékhálózat hossza Magyarországon több Egyenlítőnyi hosszat ér el. A hálózat megbízhatóságának fenntartásában egyre nagyobb szerepet kapnak az információtechnológiai megoldások, IoT alapú diagnosztikai eszközök és big data alapú adatelemzési technológiák. A kihívás: egyszerre kell menedzselni a hálózat öregedését és az új, egyre komplexebb elvárásokat.
habilitált egyetemi docens
tamus.adam@vet.bme.huegyetemi adjunktus
cselko.richard@vet.bme.hu