Iskolapszichológus
Tanácsadó szakpszichológus végzettséggel iskolapszichológusként dolgozom az intézményben.
Munkám kapcsán igyekszem segíteni az oktatási folyamatot ott, ahol erre szükség van.
Egyéni és csoportos foglalkozások adnak erre lehetőséget. Konzultációk alkalmával pedagógusokkal együtt igyekszünk a felmerülő feladatokat megoldani.
A gyerekek önállóan egyénileg, vagy csoportosan is kérhetnek segítséget számukra fontos kérdések megválaszolására, vagy elakadásuk feltérképezésére.
A tanácsadás lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy megértsék gyermekeiket és hatékonyabb részesei lehessenek a feladatok megoldásában.
Abban az esetben amikor a teendők túlmutatnak az iskola lehetőségein, a diákok megfelelő szakemberhez kapnak átirányítást.
Az iskolában lehetőség van látogatni meseklubot, kamaszklubot és szülőklubot is.
Gyermeki tartalékok
Ahhoz,hogy gyermekünk képes legyen feldolgozni kellemetlen élményeket, tapasztalatokat kell szereznie a biztonság világában.
Ezt a tapasztalást a szülők tudják megadni a nevelés során az értő figyelemmel ,melegséggel, elfogadással. Az örömök, jó élmények mellett a gyerekek bizony megélnek olyan élethelyzeteket is amit jó,ha nyitott szemmel, füllel figyelünk érzékelünk.
A felnőttek mind különbözőek, de milyen jó, hogy a gyerekek is. Mindenki másként reagál eseményekre és másként dolgoz fel fájdalmas élethelyzeteket. Ez lehet akár egy elesés, vagy egy játék elvesztése, egy hajhúzás az oviban, csúfolás az isiben és még sokáig lehetne sorolni. A gyerek lelkét természetesen mind-mind másként érinti. Ennek hatására valamit jelez, üzen a gyerek, akár külső láthatójelekkel, akár csak érzékeljük hangulatának másságát.
A viselkedés az a legszembetűnőbb tünet, ami elég feltűnően képes jelzést adni. Valami történt, hiszen csendesebb, visszahúzódóbb, vagy éppen hangos, ingerült, agresszív. Lehet ez feszültség, akár szorongás következménye is. A gyerek, ha tehetné újra szeretne kicsivé, kisebbé válni, hogy az ölelés, ringatás élményét ismét átélhesse. Természetesen ehhez kellenek tartalékok, legyen honnan meríteni.
A traumák feldolgozásában a biztonságos kötődés kikerülhetetlen. Meghallgatni, figyelni, támogatni.
A szülők együttesen tudják ezt a védőhálót megadni ,hiszen a család, mint közösség mintát adhat, hogyan kell összefogni, segíteni, ha nehézségek vannak.
A szülők mintája, amit öröm és bánat esetén kimutatnak, minta a gyerek előtt és ez egy életre meghatározó.
Az érzések, érzelmek kimutatatása nagyon fontos. Kell, hogy bátran , szabadon sírjon, vagy örüljön a gyerek, hogy biztos lehessen abban, hogy bármelyik is van, ott vannak mellette, megértik , segítik, támogatják, elfogadják. A gyereknek azt is éreznie kell, hogy a hibákat is el merje mondani, mert, ha következményektől kell mindig félnie, bizalma csökken, titkol, nem mer elmondani dolgokat.
Az „elfogadlak úgy ahogy vagy” érzés nagyon fontos, egyenesen gyógyító hatással bír. Biztosan megtapasztalták ezt már a felnőttek is , tehát mindenki tudja miről is van szó.
Határok, korlátok , szabályok nélkül nehéz élni, mert az olyan „szétfolyó” is lehet akár. Fontos, hogy mindenki tisztában legyen a lehetőségekkel, tudja jól megélni a korának megfelelő helyzeteket. Ha erre képes, kap rá segítséget, támogatást vissza tud találni a helyes útra a nehézségek után.
Ha figyelünk, látunk is, de ha elkerüli valami a figyelmet és részleges a felismerés, szabd segítséget, támogatást kérni a felnőttnek is, mert nem tudhatunk mindent mindig egyedül. Kell az alázat, a tanulás az élet teljes idejére, mert csak ez visz előre.
Test és Lélek
Pszichoszomatikus megélések iskoláskorban
Testünk tünetei jelzéseket adnak nekünk. Ha odafigyelünk, rátalálunk az okokra. A figyelmetlenség következménye a betegség.
A pszichoszomatika akkor kezdődik, amikor beszélgetünk saját testünkkel. A diszkomfort állapot egyenlő azzal, hogy a testi tüneteket nem értelmezzük.
Így aztán szorongva becsúszunk a betegségbe.
Az érzelmi megértés elengedhetetlen. Így van ez gyermekeinkkel is. Nekik meg kell tanítani, hogy figyeljenek a tünetekre.
Vajon miért fáj pont ma a hasa? Beszélgetés, bölcs hallgatás.
A kisgyerek a szüleitől tanulja meg hogyan reagáljon a testi tünetekre. A túlértékelés, vagy a dolgok fölötti elsiklás korán kialakulhat. Ha igényünk van rá a hibás családi mintát átírhatjuk. Ebben segíthet az , ha beszélgetünk az érzelmekről, az érzésekről.
A szorongás mindenkiben más reakciót vált ki, így a válaszok is mást-mást eredményeznek, amiből lehet a pszichoszomatikus betegség.
A bajok akkorák amekkorának érezzük. A kételkedés és a bizonytalanság mindig ott lapul.
Bízzunk a testünkben, a jelzéseket hallgassuk meg, így választ kaphatunk kérdéseinkre.
Vajon miért, mitől van diszkomfort érzésem? Mitől, miért fáj.
További gondolatok, beszélgetés a szülőklubban.
Könyvajánlás gyermekekről
A gyermeknek a gondolatok, érzelmek szárnyalása, nagyon fontos személyiségük fejlődéséhez. A megfelelő ingerek, a törődés, a gondoskodás, az értő figyelem, segít a jól működésben. A nevelés egy fontos eszköze a mese. A mese egy lehetőség, amivel a szülő alkalmat ad a mesélt történetek kapcsán, érzelmek megélésre és a fantáziák szárnyalására. A személyiség fejlődés egy fontos része, hogy a hallott és elsősorban az anya által, vagy apa által hallott mesék, a közösen megélt események lehetőséget adjanak tapasztalásra, önkifejezésre, érzelmi és verbális kommunikáció gyakorlására.
A szülőknek útmutatást és támogatást is adhat a következő könyv:
Bruno Bettelheim - A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
A könyv kapcsán megtapasztalhatjuk, hogy a felnőttek számára ijesztő mesék, milyen módon épülnek be a gyermekek "lelki anyagcseréjébe".
Érzelmek a kisgyermek életében
Korunk rohanó világában előfordulhat velünk, hogy bizonyos dolgokon átsiklunk. Nem érdektelenségből, hanem talán fáradtság, sietség kapcsán.
Gyermekeink fejlődésének kikerülhetetlen állomása, az érzelmek megismerése.
Azok az érzelmi megnyilvánulások, melyek organikus-szomatikus szükségletekkel kapcsolatosak, mint pl. éhség, szomjúság, különböző élethelyzetek átélése, emóciók.
Azok a megélések, amelyek a fejlődés során érzelmi viszonyulás mentén jönnek létre, érzelmeknek nevezzük. Ezek kapcsolatosak az emberek egymás közt kialakult viszonyaira, vagyis interperszonális viszonyokban alakulnak ki.
Más környezeti hatás éri a gyermeket a különböző fejlődési szakaszokban.
Ahogy tágul a világ, úgy egyre több dologgal lesz kapcsolatban az emberekhez való tapasztalása, élménye, cselekedete.
Az átélések gyarapítják az érzelmi megismeréseket.
Ezek az élmények szubjektív megélések, melyek alakítják, befolyásolják a magatartást, a cselekedeteket.
Ezek szolgálják, lendítik az ember jó, vagy kevésbé jó működését.
Az érzelmek alakulása befolyásolja a gyermek fejlődését.
A hangulataink, érzéseink, mindennapi életünk része. Ha jól, vagy helytelenül működik gyermekünk, akkor a legfontosabb lépés, hogy megvizsgáljuk milyen érzelmi állapotban is van éppen.
Fontos, hogy megtanulja kifejezni, azt amit érez, mert csak így tudja megmagyarázni azokat a cselekedeteket amiket éppen tesz.
A felhőtlen, kiegyensúlyozott gyerek, aki képes az érzelmeiről beszélni, könnyebb helyzetben van.
Kicsit nagyobb teher van azon a gyermeken aki, dühös, mérges , haragos és ráadásul nem is tud ezekről az érzésekről beszélni.
Az érzelmi megnyilvánulások minta alapján is rögzülnek a fejlődő személyiségben. A tanult viselkedés, magatartás helyzet, segítő, vagy károsító is lehet.
Így hát akkor teszünk helyesen, ha megmutatjuk, mintát szolgálunk, akár jó, akár kevésbé jó is az. Viszont fontos, hogy a minta kapcsán a gyermeknek legyen lehetősége reagálni arra, ami neki kedvező, kellemes, vagy fájdalmas.
Ezt megtapasztalva, megtanulva, képes lesz az érzelmek hatására olyan kontrollt kialakítani magában, amivel jól képes működni, de legalábbis a cselekedeteit jobban irányítani.
A mindennapi beszélgetés a megélt élethelyzetekről, akármilyen korról is van szó, elengedhetetlen ahhoz, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott napokat éljenek meg a csemetéink.
A hibák felismerése, a belátás a jobbra, így sokkal könnyebb , gördülékenyebb lehet.
"Sokkal többet tanítunk azzal, akik vagyunk, mint azzal amit mondunk. Legyünk olyanok, amilyenekké szeretnénk, hogy a gyermekeink váljanak."
Rejtett erőforrásaink
Lehetőségek az egyedüllét és a magány " gyógyítására"
Az egyedüllét talán egy átmeneti állapot. Ha azt nézzük, hogy valamilyen lelki tartalommal biztosan bír, vannak kötődések, kapcsolati szálak melyek érzelemmel töltöttek. A tartalékok mozgósítása a kötődések révén sikeres megküzdés lehet.
A tartós, hosszú egyedüllét viszont vezethet a kommunikáció lecsökkenéséhez, az elmagányosodáshoz.
Aki magányossá válik, az az elutasítás, kirekesztés élményét éli meg, nemcsak fizikálisan, de lelkileg is.
A belső erőforrások "felkutatása", akár a kreativitás, hobbi, kapcsolódás valamihez, valakihez lehetőség a változásra.
Békét, nyugtató támaszt adhat akár egy állat, virágápolás, kerti tevékenység.
Ezen élmények megtapasztalása, lelkünk melegítése a gondozás által fenséges megélés.
A választás lehetősége mindenki számára megadatik.
Lehet elszeparálódni, vagy társat, kapcsolódást, intimitást találni. Aki kerüli az intimitást az a távolságtartást erősíti és magányt generál.
Könnyen magányossá válhatunk a kapcsolatban is, mert az unalom, az magányosság is lehet.
Ugyanaz a helyzet , azonos megoldások, megélések és máris unalom és magány érzése telepszik ránk.
Bármilyen a kapcsolat, vagy kapcsolódás, társ, barát fontos a változatosság.
Az étkezésben is akkor vagyunk kiegyensúlyozottak, ha változatosan tápláljuk testünket.
A lelkünk is így érzi jól magát, ha változatos táplálékot kap. Egyben tart az izgalom, az érdeklődés, a kíváncsiság.
Tedd érdeklődővé társadat, hogy elsősorban rád , feléd legyen érdeklődő, kíváncsi. Használd a mosolyt is nemes célokra, mely támaszt és erőt ad. A viszont mosoly megtapasztalása az önbizalmadat fejleszti.
Szeretetet az várhat, aki adni is tud.
Szeretni és szeretve lenni, mosolyt adni és kapni igazán erősító, gyógyító megélés.
Ha már elgondolkozol egy kicsit az jó, ha teszel is az még jobb.