A szerelem édes, a szerelem fáj

a szerelmem oly magányos, mint egy rab madár,

hisz minden szenvedést én érzek csupán,

mert a párom más utakon, tőlem messze jár.

Mindig arra várok hátha visszatér,

de legtöbbször kiderül, hogy ez hiú remény

hogyha néha látom az mindent megér

nem tudja, hogy Ő számomra mily becses személy.

Szeretem ahogy néz és minden szavát,

a szívemben ez az érzés viszonzásra vár

mégis csak a bánat, ami megmarad,

mert nem árulhatom el a féltett titkomat.

A Titok című vers menthető képként