Versek

Legyél a tűz, amely lángjával elhamvaszt

parazsad úgy éget, hogy majdnem elporlaszt

nézz rám forró szenvedéllyel és epedőn

érezzem a vágyad bőrömön perzselőn.

Legyél a víz, amely hullámzik nyugtatón

hűvösen körbevesz lágyan és ringatón

pajkos tajtéka paskolja a testemet

közben úgy érzem, hogy ápolod lelkemet.

Legyél a föld, amely gyümölcsével táplál

mutasd körbe közbe a természet báját

az életünk, olyan mint egy dinom-dánom

azt érzem veled, hogy ez édeni álom.

Legyél a levegő, amely átölelő

szárítsd fel könnyem, ne törjön újra elő

te vagy az életem értelme el ne hagyj

érezzem szerelmed, örökké velem vagy.