Szerinted szépek a fényes magazinokban a „loft”-nak nevezett steril díszletek? Hatalmas, hófehér falak, amikre valaki egy vonalzóval felrajzolt három darab téglamintát, meg az a vékony, feketére festett alumínium „üvegfal”, ami már attól megremeg, ha valaki hangosabban tüsszent mellette. De hát az nem loft, csak kifestőkönyvek felnőtteknek, azoknak, akik félnek a valódi anyagoktól. A valódi loft nem „tágas és világos”. A valódi loft nehéz, visszhangos, és van benne valami könyörtelen fegyelem. Szinte még dübörögnek benne a gépek!
A beton nem „minimalista”, hanem fundamentális
Valóban, a loft lényege a „beton-hatású” glettelés? Hát álljon már meg a fáklyás menet! A beton nem „hatás”, hanem tartás. Ha loftban laksz, ne akarj selymesre simított szürke falakat, amik úgy néznek ki, mint egy sminkkészlet alja. A valódi betonon ott van a zsaluzat lenyomata, ott vannak a kavicsok, és igen, ott van a repedés is. Ha zavar, hogy a falad nem „tökéletes”, akkor menj vissza a polgári gipszkarton közé, ha véletlen kifinomultabb az ízlésed akkor válasszad a langyos biedermeiert! Itt legyen minden indusztriális! A beton akkor jó, ha érzed rajta: ez tartja az épületet!
A csővezeték nem dekoráció, hanem az épület erei
Látom, ahogy a „dizájn-loftokban” utólag szerelnek fel rézszínű műanyag csöveket a falra, mert az olyan „ipari”. Ez a legnagyobb hazugság, amit egy lakással tehetsz. Az igazi loftban a cső azért van ott, mert ott kell lennie. Mert ott folyik a víz, ott megy a fűtés, és nem félünk megmutatni. Ne akard „stílusosan” elrejteni, vagy éppen „művészien” mutogatni. Hagyd békén! Ha vasból van, legyen vas, ha rozsdásodik a kötésnél, hát kend le olajjal, és hagyd, hogy tegye a dolgát. A ház funkciója nem szégyen, hanem őszinteség.
A tér „szabadsága”? Inkább a felelőssége!
Azt tanácsolják, hagyjunk meg nagy, üres tereket, hogy „legyen levegő”. Én azt mondom: töltsd meg olyan bútorral, aminek van súlya! Egy száz négyzetméteres nappali közepén egy pillekönnyű, dizájner kanapé úgy néz ki, mint egy eltévedt porszem a gyárcsarnokban. Ide olyan asztal kell, amit két ember is alig bír arrébb tolni. Olyan polcrendszer, ami nem hajlik meg a könyvek alatt. A loft nem a „semmiről” szól, hanem arról, hogy az ember nem akarja apró dobozokba zárni az életét. De vigyázz: a nagy térben a hazugság is nagyobbat szól.
Diagnózisom, receptem a loftra
Ne keress „loft stílust”. Keress integritást. Ne akarj „ipari romantikát”, ha közben zavar, ha kicsit huzatos az ablak, vagy ha visszhangzik a lépteid nyomán a padló. A loft azoké, akik bírják a nyers valóságot. Aki nem akarja eltakarni a tartóoszlopot, mert érti, hogy az tartja a feje felett a tetőt. Mert a végén nem az számít, hogy „indusztriál-e az életérzés”, hanem az, hogy te vagy-e elég súlyos ahhoz, hogy ne vesszítsd el saját lábad alatt a talajt.
Rádli Róbert
Tv állvány vízcsőből
Ildáre – Valódi ipari gépekből született bútorok
Felejtse el a stílusutánzatokat: az Ildáre bútorai valódi, kiszolgált ipari gépekből, öntvényekből és eredeti fogaskerekekből készülnek. Itt minden darab egyedi, nyers és hiteles, hiszen valódi gyári alkatrészek és antik faanyagok felhasználásával kapnak új funkciót.
Vintage & loft