Friss & Aktuális - házunk tájáról

Már a jubileumra terveztünk egy kis megújulást - ennek most jött el az ideje. Sok oka van ennek, nem is akarunk ebbe mélyebben belemenni; volt része mindenkinek előbb a riadalomban, aztán a covid se nagyon kímélt bennünket és a rezsi számolgatást sem kell részleteznünk, hogy az mennyire írta át a mindennapok történéseit...
Éreztük, hogy jó lenne folytatni, írni és tudósítani, jó volna lapozni a híreket, mert a nyomtatott sajtó varázsa, hangulata sokak számára nem változott a technika fejlődésével sem. Ott voltunk, ott vagyunk a közösségi médiában és folytonosság tapasztalható a község honlapján is - mégis ott volt, ott van a hiányérzet, hogy nincs a postaládában a megszokott "kis újság". A takarékosság és a bizonytalanság felülírta ezt az igényt (is).

Idáig. Na, nem azért, mintha nem lenne fontos az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás - mert nagyon is az - de már tisztábban látni, hogy a jó tervezés eredményeképpen visszatérhetünk-e a nyomtatásban történő megjelenéshez. Ezzel összecseng az önkormányzat képviselő-testületének álláspontja is, akik szintén örülnek annak, hogy finanszírozhatóvá válik az újbóli megjelenés. Jó hír az is, hogy az impresszum is változik valamelyest: eddigi nyomdánk, az M-Mariner Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. tanácsai alapján a nyomdatechnikai szempontból kis példányszámú (igen, az 500 db e tekintetben annak számít) újságunk előállítása gazdaságosabb, ha házon belül, fénymásolva megoldjuk, mintha nyomdagépre optimalizálva készíttetjük el. Azaz - ha úgy alakul - a nyomtatást képesek lennénk megoldani az önkormányzat nagy teljesítményű fénymásolójával is.

Rajtunk nem fog múlni - már dolgozunk is a következő, a 103. lapszámon, amely még nem tudjuk, hogy mikor kerülhet a postaládákba... Az elképzelés szerint még nem leszünk havi rendszerességgel és próbáljuk az aktualitások köré szervezni a megjelenéseket, de igyekezni fogunk, hogy kellő gyakorisággal jelentkezzünk. Meglátjuk, hogy tudjuk összehozni.

A várva-várt 100. lapszám után is vannak terveink. Olvasóinkat nem a szokványos hírlevéllel leptük meg a kerek jubileum kapcsán, hanem - a járványhelyzetnek is "köszönhető" ritkább megjelenés okán - egy kalendáriumot szerkesztettünk, amely mintegy a 2020-as esztendő összefoglalójaként minden olyan jelentősebb eseményt, programot tartalmazott (annak időbeli történésétől függetlenül), ami az előző lapszám óta történt településünkön.Érdekes volt egy kiadványban, összesítve látni ezeket az eseményeket, amelyek - folyamatában - első olvasatra egyáltalán nem tűntek kifejezetten soknak vagy jelentősnek, viszont kronológiai sorrendben egész szép láncolatát alkotják annak a munkának, amely a tájékoztatásban, közművelődés, kultúra és sport tekintetében Pusztamérgesen történt. Az események szelektálását már csak azért sem tartottuk járható útnak, mert - különösen egy kalendárium esetén - kifejezetten dokumentálásra, archiválásra érdemesek a közelmúlt történései is, hiszen egy ilyen jellegű kiadvány éppen erről szól.

A jubileumi számot, azaz a 2020. évi kalendáriumot egy kicsit azzal is szerettük volna ünnepélyesebbé tenni, hogy a kézbesítés helyett egy bemutató keretében adjuk át az érdeklődőknek - ami után természetesen minden háztartásba eljuttatja az önkormányzat.

S mindezt oly módon teszi, hogy a szeptemberi szilvák, bátor birsek, és csinos cseresznyék dallamos világába csempészett dihidrogén-monoxidtól (H2O) nyilvánvalóvá válik, hogy mindez sajnos már csak emlék...A novella több lépésben, mintegy fél év alatt íródott, közben folyamatosan változott, érett - át kellett fogalmazni. Szabolcs  többször is kilátogatott a nagymama egykori birtokára. Ha erre nem volt lehetőség, fotók segítettek az emlékek felelevenítésében.

Az a szándék vezérelt bennünket, hogy a kor sajátosságait és településünk akkori helyzetét, jövőbeli (ami már szintén a múlt) lehetőségeit tartalmazó szöveg ismertebb legyen az itt lakók számára, hogy jobban megismerhessék szűkebb környezetük múltját, eleink életét. Nem korszakalkotó, amit ezzel véghezvittünk, de sokak előtt rejtve volt eddig ez a kordokumentum is, kis példányszámban fennmaradt írás ez, és ahogy halad előre az idő, úgy vész el egy-egy ebből is, mint annyi minden másból. Nekünk egy "doktori dedikált" példányunk volt, amiből dolgoztunk, amit egy hajdani tanya tulajdonos adományozott Turcsányi Istvánnak, aki érdemesnek tartotta az írást arra, hogy figyelmünkbe ajánlja azt.

(egy fennmaradt példány a Községi Könyvtárban is megtalálható)

A sorozat az utolsó részéhez érkezett. Betűre pontosan, változtatás nélkül "hoztuk" az anyagot és jogosan merül fel a kérdés, hogyan tovább ez után? Gondoltunk erre; folytatni szeretnénk a megkezdett folyamatot, lehetőleg hasonló jellegű, múltidéző írással, írásokkal. Nem mintha napjaink történései nem lennének fontosak - nagyon is azok - arra is megvan a megfelelő felület, de a Pusztamérgesi Hírlevél mindig is igyekezett egy kicsivel több és tartalmasabb lenni a közelmúlt eseményeinek feldolgozásánál és a jövőbeni tervekről szóló tájékoztatásnál. Belátjuk, ez néha csak mérsékelten sikerül - de a szándékunktól nem térünk el.

keressük és kutatjuk, miről is számolhatnánk be Grüner Fülöp nyomdokain tovább haladva: lehet ez a templommal, a szőlőtelepítéssel, a kisvasúttal, Állami Gazdasággal kapcsolatos írás - Pusztamérges múltja bőségesen szolgáltat témát, a kérdés csak az, fennmaradt-e ez oly módon valahol, ahonnét meríteni lehet, a köz elé tárni, hogy igen, ezek voltunk mi egykor, ez történt, így volt... vagy így is lehetett volna. Most, hogy a jubileumi beszéd utolsó része készül, már ezen gondolkodunk. A folyamat, az folyamat. Nem torpanhatunk meg, eleink sem tették. Jól is néznénk ki - nem is tartanánk itt, ahol most tartunk. A múltunkra pedig méltán büszkék lehetünk!

(ebből legalább megtudhatják, mit akarunk) A téli "lelassulás" és az összegzés mindig egy kicsivel több teret ad annak, hogy valami újba fogjunk, valamit továbbvigyünk, megújítsunk, átformáljuk és jó irányba vigyük. Igaz ez az újságra is, mert időnként nem árt egy kis frissítés, az alkalmazott rutinok továbbfejlesztése. Nem kell korszakalkotó és világmegváltó dolgokra gondolni, ám a terv egy ilyen kis példányszámú települési hírlevél esetén - mint amilyen a pusztamérgesi - mégis jelentős. A múltunkat is ápolni kell.

Nem pont a Pusztamérgesi Hírlevél múltja - de a településé: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Mérgesi Hírek, ami aztán gyorsan továbbfejlődött, kinőtte a falut és településünkön kívül Balotaszálláson, Zsanán és Öttömösön is megjelent. Sőt fénykorában - egyesületi támogatás révén - még Ruzsára is rendszeresen került jó pár példány. Igen, a régi motorosok már tudják: ez lett a Megyeszéle, az éveken át nagy népszerűségnek örvendő, nagy nyilvánosságra számot tartó regionális kiadvány, amelynek kisebb-nagyobb szünetei hívták végül is életre a Pusztamérgesi Hírlevelet. Az önkormányzat kezdeményezésére 2006. kora tavaszán "jött ki" az első számunk, ami mai szemmel nézve igen szerény technikával és tipográfiával rendelkezett, de a szándékot, hogy tartalmas és rendszeres újságja legyen a falunak, már akkor is zászlajára tűzte a szerkesztőség.

Mostani elhatározásunk lényege, hogy múltunk megőrzése, értékeinek továbbadása céljából ezt a "Megyeszéle örökséget", azaz az újság összes megjelent lapszámát digitalizáljuk, feldolgozzuk és innovatív módon, a XXI. század korszerű technológiájának segítségével elektronikus úton elérhetővé tesszük! Ez a terv. Nem is olyan nagy? Lehet, hogy a pesszimistáknak van igazuk, de régi lapszámokat úgy feldolgozni, hogy jól olvasható, könnyen hozzáférhető és dinamizmust sugárzó végeredményt kapjunk... nos, aki jobbat tud, szívesen várjuk a javaslatait! A mi ötletünk egy rendszerezett, lapozható gyűjtemény. Kis rendszerigényű és gyorsan betöltődő platformot választottunk - nem célunk az indokolatlanul nagy felbontás, olvashatók és informatívak kívánunk lenni.

Tervünket még télvíz idején igyekszünk tető alá hozni, hogy tavaszra már kedvükre böngészhessenek a hajdanán megjelent újságokban a kíváncsiak. Ha érdekes lehet, Önt is szívesen látjuk!

Akik mégis sajnálták kivágni vagy túl apró betűsnek találták - mert sajnos azért ilyen is van - az információt, azoknak is szolgálunk alternatívával: Tóth Attila a szerkesztésben, összeállításban végzett aktív közreműködésén túl ebben is segítségünkre volt. A DJP Pontban már hozzáférhető (és elvihető) a nagyított, sokszorosított változat, így otthon is használható a menetrend az utazás tervezéséhez, illetve nem a megállóban kell szembesülni azzal, hogy ha 5-10 perccel is, de rosszul emlékeztünk az indulási időt illetően! Ezentúl azon sem kell bosszankodni, ha a megállóból eltűnik az indulási időket tartalmazó, kihelyezett tábla, mert mindenkinek lehet otthon sajátja. (ez reményeink szerint a megállóban lévő menetrend elvitelére is gyógyír lehet) Keressék, kérjék a menetrendet a Művelődési Ház DJP Pontjában!

Az óvodás-iskolás ballagások óta eltelt időszakban is gyűltek, szaporodtak a hírek, amelyeket szerkesztve, kategorizálva a honlapon, illetve közösségi oldalunkon már közzétettünk.

Nyomtatásban ezek ugyan még nem jelentek meg, de terveink szerint kiadásra kerül egy olyan - összevont - nyári lapszám, amely mindezeket tartalmazza, megtoldva azokkal az eseményekkel, amelyek azóta történtek. Mert filozófiánk szerint mindig, mindenhol történik valami. Az, hogy szünet van, szabadságolások vannak és beütött az igazi kánikula (ami nem is mindig az) attól még az élet sok területén - ha lassabb ütemben is, de zajlik az élet és munka van. No, erről a munkáról is hivatottak vagyunk beszámolni, jelen esetben azoknak (is), akik az árnyékban a hűvös koktélt kortyolgatják és legfőbb gondjuk az, hogy napozzanak-e vagy inkább a vízbe menjenek?

Akár így, akár úgy, mi azért közzétesszük, amit eddig is megosztottunk a Tisztelt Olvasóval: településünk és intézményeink életével kapcsolatos híreket, beszámolókat, felhívásokat és tervezeteket.

Forgassák, olvassák haszonnal legújabb, dupla lapszámunkat, amely a fentiek okán leginkább a közelmúlt eseményeit tartalmazza, mint sem a várható változásokat - ám utóbbiakat sem kirekesztve a tájékoztatás szándékából. A sorrendben kilencvenegyedik hírlevelünkkel kívánunk jó nyarat, kellemes kikapcsolódást és / vagy jó munkát minden Olvasónknak! Lapszámunk előre láthatóan augusztus első hetében jelenik meg, a hírekről, programokról pedig közösségi oldalunkról illetve a községi honlapról tájékozódhatnak.

Hozzáférhetőek a hírlevél jellemző adatai is. Ez a szolgáltatás a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. A szolgáltatás célja, hogy létrejöjjön és minél tovább rendelkezésre álljon az elektronikus időszaki kiadványok szervezett, több szempontból visszakereshető katalógusa, illetve hogy minél több digitális periodika juthasson stabil hozzáférésű megjelenési módhoz és szakmai támogatáshoz; a felhasználók pedig minél könnyebben tájékozódjanak az e-periodikák (bizonyos időközönként rendszeresen megjelenő tematikus kiadványok) világában.Miért fontos ez, ha itt is elérhető, innen is letölthető bármelyik lapszám? Mert semmi nem örök - bár nagyon megbízható és stabil platformon tanyázunk - bármi előfordulhat. És akkor mindaz, amit hosszú évek munkájával felépítettünk, egy szemvillanás alatt semmivé lesz; mondhatni pótolhatatlan dolog illan el, mint a tavaszi virágillat. Jó az, ha van egy "tartalék" forrás is.

Az első gondolatra értelmetlen, de jobban belegondolva nagyon hasznos duplikálásnak további haszna is van: nem feltétlenül helyben kezdi a kutatást az, aki napi dolgainkra vagy hajdan történt eseményekre kíváncsi! Bár a világháló segítségével a Föld túlfelén is gyorsan szétnézhetünk, azt nem tudhatjuk, hogy a hozzánk érkező vándor milyen irányból érkezik és mire kíváncsi.

Ha egy olyan jó hírű és tekintélyes adatbázisban szerepeltetjük a Pusztamérgesi Hírlevelet, mint a MEK gyűjteménye, azzal igen nagyra nyitjuk azt az ajtót, amely a nagyvilágból hozzánk vezet! Tanulmányokhoz, értekezéshez, vizsgamunkákhoz is kutatnak  ott, hasznos információkat találhatnak rólunk, amely felhasználásra kerülhet - szárnyra kel ezzel az is, hogy vagyunk, létezünk és dolgozunk! Jó dolog ez - mert ahogy Tamási Áron híres, sokat idézett gondolata összefoglalja - "Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne."

A cirkalmasabb, idézeteknél használt Coronet-et lecseréltük Francisco Lucas betűkre, amelyek kicsit nagyobbak is lettek.Nem önkényes és hivalkodó cselekedet volt ez a részünkről: az oldalak elrendezése, felépítése nem csak tartalmilag, hanem esztétikailag is fontos - a tipográfia kényes mesterség. Természetesen nem biztos, hogy mindenki ízlését eltaláltuk ezzel a változtatással, de azon dolgozunk, hogy a Pusztamérgesi Hírlevél megmaradjon a község meghatározó és olvasott kiadványának. Sűrűn nem tervezünk ilyen változtatásokat, inkább arra törekszünk, hogy az állandóságot és biztonságot sugalljuk az Olvasó felé - nem zárva ki a fejlődés, korszerűsítés lehetőségét sem, már amennyire ez utóbbi kifejezés egy nyomtatott sajtótermék esetén értelmezhető.

Fogadják a javítás szándékával ezt a változást és ha van - akár erről, akár másról - véleményeikkel, javaslataikkal segítsék a munkát, hogy lapszámról lapszámra jobbá és tartalmasabbá váljunk!

Ennek jegyében sorra vettük már néphagyományainkat, babonákat és hiedelmeket, számba vettük jeles napjainkat.
Év végén egy helyi vonatkozású anyag (pontosabban sorozat) első , Pállfy Ferenc naplójával jelentkeztünk. A gazda ember nem pusztamérgesi volt ugyan,  Mórahalmon vetette papírra gondolatait, de a Farkas család révén - akik leszármazottai a mai napig itt élnek - mindenképpen van, lett volna aktualitása. A napló tulajdonosának azonban más tervei vannak az értékes emlékkel, így a közlésre vonatkozóan időközben meggondolta magát. Sajnáljuk - és ha felcsigáztuk az érdeklődését, a Hírlevél 88. számában megtalálja a naplórészletet.Hogy olvasóinkat mégse hagyjuk a fentiekhez hasonló, múltban gyökerező, hagyományainkat, a falu egykori életét bemutató, felelevenítő anyag nélkül, egy másik forrásból hűsítjük ez irányú tudásszomjunkat - hogy ezzel a szép hasonlattal éljünk. Pusztamérges önálló településsé válásának 25 éves évfordulóján Dr. Grüner Fülöp nyugalmazott királyi táblabírót, pusztamérgesi szőlő nagybirtokost ért az a megtiszteltetés, hogy köszönthette az ünneplő lakosságot, összefoglalva a település addigi vívmányait, eredményeit is.

A kor szellemének megfelelően ez a köszöntő nem csak szóban hangzott el. A szőlősgazda megadta a módját és a budapesti, VIII. kerületben lévő József utcai Máté Nyomdában készült kis füzetben is megjelentette beszédét. Így e magánkiadás révén szerehetünk tudomást régmúlt dolgainkról, lassan feledésbe merülő történéseinkről, amelyeket jobbára csak az öregek tudnak.

A jó gazda gondossága ebben is megmutatkozik. Nem csak a jelenre, az ünnepre, a pillanatyi jólétre gondol, hanem előre tekint, tervez, építkezik. Fogadják szeretettel a község 25 éves történelmét feldolgozó anyag első részét, amely a 2018. januári lapszámban jelenik meg.

"A község 25 éves községgé alakulásának jubileuma és
a pusztamérgesi műút átadása alkalmával elmondotta:
Dr. Grüner Fülöp ny. kir. táblabíró,
pusztamérgesi szőlőnagybirtokos"

Több olvasónk is jelezte már ezt a kellemetlenséget, így kötelességünknek éreztük -ha másért nem is, de a komfortérzet növelése érdekében - ennek orvoslását.A továbbiakban figyelemmel leszünk erre a körülményre is, ennek megfelelően garantáltan a leggyorsabb letöltésekkel állunk rendelkezésre. Technikailag tehát semmi nem változik, mert ugyanúgy .pdf formátumú fájlokat találnak majd oldalunkon... csak gyorsabb letöltést tudunk produkálni. Ezáltal aki archívumot tárol a kiadványból és nem akar (vagy nincs lehetősége) állandó online kapcsolatban lenni, annak kisebb helyet foglalnak majd a gépén a Pusztamérgesi Hírlevél letöltött példányai.

Aki online olvas minket, az sem marad le semmiről, mert  oldalunkon az összes eddigi lapszám (az időszaki mellékletekkel együtt) megtalálható. És gyorsabban letöltődik. Kellemes olvasást kívánunk!

Az első verzió szerint még szüret előtt megjelent volna a legfrissebb lapszám - ezt gyorsan keresztülhúzta az a tény, hogy a forgatagban a nyomdai átfutással (ami egyáltalán nem hosszú idő) már idejétmúlt lett volna minden "kakasos" felhívás és tájékoztató anyag. Ezért aztán a rendezvény után gyorsan elkészítettük az összefoglalót és galériát, hogy no, majd akkor szeptember végén...Ehez jöttek az aktuális információk, zajlott az élet rendesen... és félmunkát nem akartunk végezni. A híreket kiegészítő részleteknek is utánajártunk és keletkeztek mindenképpen megjelenítendő anyagok is, amit nem hagyhattunk ki. Következmény: dagadt a kiadatlan lapszám és kezdett tarthatatlanná válni a helyzet. Volt egy pont - a hétvége - amikor meg kellett húzni a határt, hogy eddig és nem tovább. Aki bújt, bújt, aki nem, az nem... megy az anyag a nyomdába és ami kimaradt - és még nem veszti aktualitását - az megjelenik a következő számban.Így is kellőképpen felduzzasztott, tizenhat oldalas lapszám készült, még nem is volt ennyi (előző bejegyzés). A jövőben igyekszünk tartózkodni az ilyen és hasonló esetektől, de nem ígérhetjük, hogy sosem fog előfordulni. Annyi bizonyos, hogy a következő lapzártát - ami kicsit későbbre, november végére tolódik - tartani fogjuk, így december elején egy minden részletében friss példány kerül a postaládákba, nem lesz belőle "kalendárium" ami a már megtörtént és feledésbe merülő eseményeket dolgozza fel.

Abban pedig a főbb eseményeken kívül a támogatók, közreműködők és díjazottak is (méltán és joggal) szerepelnek - ami eleve "helyigényes" a kifejezés jó értelmében. Ráadásul annyi minden történt azon kívül is és olyan tartalmasra sikeredett az ősz, hogy egyre csak gyarapodott az anyag, szinte napról napra szaporodott. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy - a Hírlevél életében először - tizenhat oldalt tölt meg beszámoló, híradás, riport, tudósítás és programajánló!

A képek méretét sem apróztuk el, de a kevesebb (és nagyobb) az több elvét követve válogattuk a szöveges tartalomhoz. A jól bevált rovatokat sem adtuk fel, mindössze az orvosi ügyeletek beosztását mellőztük, mert az már végképp kifutott a keretből. Az érdekes az, hogy nem is volt olyan nehéz összeszedni a 16 oldalt, mert mindig mindenhol történik valami... és nem is biztos, hogy mindenütt ott van egy toll vagy egy fényképezőgép! De bízvást nem lesz rossz a végeredmény és Olvasóink is elégedetten forgatják majd az oldalakat... aminek csak nem akar vége lenni.

Mert a 4 oldalas "villámlapot" nem nagyon szeretjük. Kellemes olvasást!

Jóleső elismerése ez a hírszolgáltatásban, közösségi média-megjelenésben tett erőfeszítéseinknek! Az még inkább örömteli esemény, hogy a legutóbbi (85.) lapszám kapcsán több lakossági vélemény szerint az utóbbi idők leginformatívabb, legszinesebb és legjobban szerkesztett hírlevele állt össze. Ez a siker - mint általában - közös, összehangolt munka eredménye. Benne van a megjelent anyagok összeállítóinak gondossága, a szerkesztő alapossága, a próbaszám átolvasóinak, kritikusainak véleménye és segítő szándéka, valamint a nyomdász szakértelme és a terjesztők gyorsasága is. Ezt a nívót nem egyedinek szánjuk. Nem azért "tettük magasra a lécet", hogy na ilyet is tudunk, most már mindenki tudja... és visszaállunk egy alapszintre. Ettől mindig is igyekeztünk többet és jobbat nyújtani. Most eltaláltunk valamit, jó lett az arány, kellő mennyiségű a hír... Igyekszünk megtartani ezt a színvonalat. Olvassák, keressék a jövőben is a Hírlevelet!

Hasznos információkat és kellemes időtöltést kívánunk!

A tartalmak feltöltése szinte teljes egészében megtörtént, beszámolóink, legfontosabb adataink már hozzáférhetők - a lapszámok feltöltése, archiválása pedig folyamatban van. Lényegében a design alakul még és új funkciók bevezetése történik ezek után.A hirdetési felületek választéka és árai is hamarosan része lesz a struktúrának, hogy megrendelőink, hirdetőink is pontos tájékoztatást kapjanak az általuk igénybe vehető lehetőségekről. Az árakat igyekszünk mindenkor úgy alakítani, hogy azok egy-egy vállalkozás számára ne jelentős kiadást, hanem promóciós lehetőséget jelentsenek.

Örömmel tettük, jó volt hallgatni a majd' évszázados történeteket.Misi bácsi jól van, néha gyengélkedik ugyan, de nem hagyja el magát. A legendás Jawa Babetta kismotort már el kellett dugni (mert kereste nagyon, hogy motorozzon) a családnak, de 102 év ide vagy oda, még maga borotválkozik!

A riportot októberi számunkban olvashatják.

Technikai jellegű módosításokat a Kedves Olvasó nem mindig vesz észre - csak nekünk, szerkesztőnek, nyomdásznak jobb egy kicsivel. Vagy sokkal. De a külalak is folyton fejlődik, változik. Ezzel csínján bánunk, hogy a megszokott tartalmakat ne nagyon kelljen kutatni, keresni... igaz, hogy 4-8 oldalon azért nagyon el kellene rejteni, hogy komolyabban keresni kelljen... De a minőség az igényünk; ezért fejlődni is fogunk.