Stanfordi Egyetem

Harry Emerson Fosdick (1878-1969) a New York-i Riverside Church alapító lelkésze, akit Martin Luther King „a század legnagyobb prédikátorának” tartott (Papers 4:536). A liberális protestantizmus egyik legbefolyásosabb hangjaként, Fosdick az ökumenikus keresztyénség, a pacifizmus, a polgári jogok támogatója volt, rádiós prédikációit és írásait milliók hallgatták és olvasták. Martin Luther King gyakran merített témákat és részleteket Fosdick prédikációiból.

Fosdick a New York állambeli Buffaloban született, BA-t a Colgate Egyetemen (1900), BD-t az Union Theological Seminary lelkészképzőn (1903), az MA-t a Columbia Egyetemen szerezte (1908). Fosdick 1919-ben lelkész lett New York város Első Presbiteriánus Egyházánál (First Presbyterian Church). Az 1920-as években nemzeti vitát váltott ki, hogy szembeszállt a keresztyén fundamentalizmus betű szerinti bibliaértelmezésével és elfogadta a történetkritikai módszer eredményeit. Ezért kénytelen volt lemondani az Első Presbiteriánus Egyháznál betöltött tisztségéről 1925-ben. Lemondása után ifj. John D. Rockefeller a Park Avenue Baptista Gyülekezet vezetésére kérte fel. Amikor Fosdick elutasította a felkérést, mert nem kívánt „az ország leggazdagabb emberének lelkészeként nevezetessé válni”, Rockefeller így válaszolt: „Gondolja, hogy több ember fogja Önt kritizálni gazdagságom miatt, mint engem az Ön teológiája miatt?” (Fiske: „Harry Emerson Fosdick Dies” – New York Times). Fosdick végül elfogadta a felkérést azzal a feltétellel, hogy az egyház ne legyen felekezethez kötött, így megszületett a felekezetközi Riverside Church.

Fosdick 1946-ig a Riverside lelkipásztoraként és a Union Theological Seminary gyakorlati teológia professzoraként a keresztyénség társadalmi evangéliumának támogatója volt. Fosdick nagyban befolyásolta Martin Luther King elkötelezettségét a szociális evangélium iránt, és Fosdick hatása nyilvánvaló King prédikációiban is. King ismételten visszhangozta Fosdick felhívását, hogy a keresztyén egyház „legyen egy jobb társadalmi rend kútfeje”, és hogy „minden egyház, amelyik úgy tesz, mintha törődne az emberek lelkével, de nem foglalkozik a léleknek ártó nyomornegyedekkel, korrupt városvezetéssel, a nyomorhoz vezető igazságtalan gazdasági berendezkedéssel”, King szavai szerint olyan, mint a „száraz, passzív, semmit sem tesz vallás, melynek friss vérre van szüksége” (Papers 6:176).

A bojkottról írott Nagy lépés a szabadság felé című 1958-as memoárjának egy példányát így dedikálta King Fosdicknak: „Ha felszólítanának, hogy válasszam ki korunk legnagyobb prófétáit, Önt választanám a lista élére” (King, 1958 November). Miután megkapta a könyvet, Fosdick így válaszolt: „Mindannyian törleszthetetlen adósai vagyunk Önnek, nem csak azért, amit tett, hanem azért is, hogy írásba foglalta a történteket, és így emberek ezrei olvashatják” (Papers 4:537).

Fordította: Hirschberg Henrik

Források:

Edward B. Fiske, ‘‘Harry Emerson Fosdick Dies; Liberal Led Riverside Church,’’ New York Times, 6 October 1969.

Fosdick, The Living of These Days, 1956.

Fosdick to King, 17 November 1958, in Papers 4:536–537.

‘‘Fosdick to Quit Riverside Church; Retirement Date Set for May 1946,’’ New York Times, 6 June 1945.

King, Inscription to Harry Emerson Fosdick, November 1958, PrRE.

King, Stride Toward Freedom, 1958.

King, ‘‘What Is Man?’’ Sermon at Dexter Avenue Baptist Church, 11 July 1954, in Papers 6:174–179.