Praxis-vita


“Képzeljük el, hogy egyetlen kapszulában, legyen zöld, piros vagy kék, benne van az összes felhalmozott filozófiai tudás, bölcsesség. Nemcsak az, amit a filozófusok az elmúlt évezredek során mondtak és írtak, könyveik tartalma, de az erkölcs és etika alapelvei, a világ megismerhetősége, az élet értelme és hasonlók is, mind. Ha bekapjuk ezt a kapszulát, egy csapásra mindent megtudunk, amit a filozófiáról tudni érdemes. Ezt követően értelmét veszti minden további filozófiai gondolkodás, olvasás, kutatás, vizsgálódás, beszélgetés – úgyszólván megszabadulunk ennek terhétől. Kétségkívül csábító ígéret: azon túl, hogy sok tudással és bölcs belátással, jelentős hatalommal is járna. De vajon tényleg élnénk a felkínált lehetőséggel?”

2017/2-es számunkban jelent meg a Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa című írás Nemes László tollából, ami vitaindítója kíván lenni a gyakorlati filozófia lehetőségeit tárgyaló cikksorozatunknak. Az írás több, a filozófia természetét is érintő állítást tesz, mint például:


"A filozófia természeténél fogva nem olyan valami, ami válságba kerülhet."


A cikk középpontjában mégis a filozófia elméletének és gyakorlatának szövevényes viszonya áll. Nemes a gyakorlati filozófia három alapvető lehetőségét mutatja be:

I. Nagy, általános filozófiai elméletek alkalmazása kisebb, konkrétabb területekre, azaz alkalmazott filozófia (pl. bioetika).
II. Az a megközelítés, melyben a filozófiai elmélet a hétköznapi élet napi gyakorlatát igyekszik megváltoztatni (pl. veganizmus vagy sztoicizmus).
III. A gyakorlati filozófia egy harmadik, némileg radikálisabb változatát képezi az a felfogás, amikor nem az elméleti tartalomra, hanem a filozofálás gyakorlatára tevődik át a hangsúly. A filozófia kettős természetű tevékenység: egyszerre tudásra igyekszik szert tenni (ebben hasonlít a tudományokra), másrészt önmagában is megálló aktív folyamat. Ezt a kettősséget érzékelteti a filozófia és a filozofálás között tett distinkció. A filozófia nem csak úgy lehet gyakorlati, hogy elméleteket alkalmazunk életünk különböző területeire vagy egészére, hanem úgy is, hogy a filozofálás, a filozófiai gondolkodás, reflexió folyamatára összpontosítunk. Nem alkalmazzuk a filozófiát, hanem „csináljuk” (pl. egyéni filozófiai tanácsadás vagy közösségi filozófiai aktivitások).

A dolgozat végén Nemes a hazai filozófia gyakorlati fordulatát ösztönzi: 


“A magyar filozófus közösség tagjait arra biztatom, hogy ennek figyelembe vételével, külföldi kollégáikhoz hasonlóan, legyenek pozitívabb szemléletűek: mutassanak több kísérletező kedvet, kalandvágyat, alkalmazkodó készséget. Vállalják fel a mai kihívásokat, keressenek új utakat, találják ki újra a filozófiát a 21. század számára. Próbáljanak sok fiatalt bevonni, de mindenki mást is, aki valami okból elvesztette az érdeklődését a filozófia iránt. Egy gyakorlati fordulat erre kínál számos ígéretes lehetőséget.”