A csoportosító és a függő változó megadása után az elemzés az alábbiakat jeleníti meg:
1. Leíró adatok.
intervallum változónál a változók átlagát
ordinális változónál a változók mediánját
nominális változónál a kontingencia tábláját
2. Az adatok grafikusan.
intervallum és ordinális változóknál dobozdiagramot az egyedi adatokkal
nominális változónál mozaikdiagramon
3. Hipotézisteszt.
A CogStat az alábbiak szerint dönti el, hogy melyik statisztikai eljárást használja:
Két csoportot hasonlítunk össze
Intervallum mérési szintű változó, eset összevetése kontroll csoporttal (egyik csoport 1 elemű)
Normál eloszlás (Shapiro-Wilk próba) esetén: Módosított t-próba
Nem normál eloszlás esetén: Mann-Whitney-próba
Intervallum mérési szintű függő változó - más esetekben
Normál eloszlás (Shapiro-Wilk próba) és szórásegyezés (Levene-próba) esetén: Két mintás t-próba
Nem normál eloszlás esetén: Mann-Whitney-próba
Eltérő varianciánál, de normál eloszlásnál: Welch t-próba (1.4 verziótól)
Két csoport különbségének konfidencia intervalluma
Ordinális mérési szintű függő változó
Nominális mérési szintű függő változó
Több, mint két csoportot hasonlítunk össze
Intervallum mérési szintű függő változó
Normál eloszlás (Shapiro-Wilk próba) és szórásegyezés (Levene-próba) esetén: Egyszempontos VA, omega négyzet hatásnagysággal.
Nem normál eloszlás vagy szórás eltérés esetén: Kruskal-Wallis-próba
Ordinális mérési szintű függő változó
Nominális mérési szintű függő változó
Korlátok
A CogStat jelenleg csak az egyszempontú összehasonlítást támogatja.
Kruskal-Wallis-próba után egyelőre nem tud páros összehasonlítást végezni.