PALOTÁS
A PALOTÁSI TEMPLOM TÖRTÉNETE
SZENT PÉTER ÉS PÁL PLÉBÁNIATEMPLOM
1702-ben alapított a Püspök önálló plébániát a faluban, azelőtt Jobbágyi filiája volt Palotás, önállósága 2010-ig állt fenn, akkor a bujáki plébániához csatolták. A plébánia épület 275 éves, első említése 1736-ban történt.
A falu korábbi templomáról az első említés 1697-ben íródott, amely szerint a falun kívül állt egy kéttornyú templom, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelve és kellően felszerelve. Bár két tornya is volt a harangok mégis a falu közepén voltak egy haranglábon.
A község mai barokk templomát 1743-ban gróf Eszterházy Ferenc kegyúr építette, melyet szintén Szent Péter és Szent Pálnak szenteltek. De ennek még különálló harangtornya volt.
A templomot 1806-ban villámcsapás sújtotta, a természeti csapást követően 1815-16-ban gróf Eszterházy Miklós a saját pénzén teljesen újjá építette, ekkor nyerte el mai alakját.
4 harangja, 7 változatú orgonája, ma is meglévő bibliai jeleneteket ábrázoló copf stílusú szószéke, keresztelőkútja és 2 oltára volt, a főoltáron két oszlop között függött Szent Péter és Pál apostolok festménye, a mellékoltárt pedig, Szűz Mária tiszteletére szentelték.
Ezeken kívül a templomnak Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Andrást ábrázoló szobrai is voltak. Valamint a ma is meglévő búcsúban hordozható Szent Anna/Szűz Mária kép.
A templom ma már sajnos egyetlen olajfestményét Jakobey Károly festette, 1866-ban, a szent skapulárét nyújtó Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja. Ez ma a templom mellékoltárképe, amely 2011-ben, a hívek adományából került restaurálásra.
A templom harangjai közül hármat az I. világháborúba elhurcoltak beolvasztani, csak egyetlen harangja maradt a mai középső harang 270 kg-os, 73 cm alsó átmérőjű, Eberhard Henrik öntötte Pesten 1827-ben.
2 harangot a háború után sikerült pótolni: a lélekharangot 160 kg-os, 66 cm alsó átmérőjű, és az 500 kg-os nagyharangot Szlezák László öntötte Budapesten 1925-ben.
A templom új Angster orgonáját 1929-ben építették, 1 manuál + pedál 10 regiszter, igen figyelemre méltó szép hangú hangszer.
A II. világháború is nagy pusztítást végzett a templomon, a megszálló csapatok a templomot feldúlták, eltűntek a szobrok, eltűnt a főoltárkép.
A templombelsőt jelenlegi állapotában „az 1944 év decemberében községünkön átviharzott háború rombolásait” követően Márton Lajos, valamint munkatársai: Szilasi H. Béla festőmester, Szilasi H. Lajos és Hofner József festők festették ki, a freskók alávakolását Pintér József kőművesmester készítette, ahogyan erről a szentélyapszis nyugati falán, az oltár mögött található festett felirat megemlékezik.
Hatalmas freskó került a szentély falára amelyben összekapcsolódik a mennyei egyház és a földi egyház központjában a feltámadt Krisztussal Szent Péter és Pál apostolok közbenjáró oltalma alatt. A szentély mennyezetének freskója az Oltáriszentség diadalát, a hajó középső freskója a hegyi beszédben tanító Jézust, a hátsó mennyezetfreskó pedig Szent Józsefet a munkást ábrázolja, a freskók mellett kétoldalt medalionokban szentek láthatók. A karzat boltívének freskója Máriát a szomorúak vigasztalóját jeleníti meg.
Az 1925-ben öntetett nagyharang sajnos megrepedt 1982-ben, Szent Péter és Pál tiszteletére 500 kg-os, 98 cm alsó átmérőjű beolvasztva újraöntött nagyharangot, Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban.
A bejárattól balra kitett mellékoltár helyére, lourdes-i barlang készült.
A templomban az elmúlt néhány évben jelentős felújításokat hajtott végre az egyházközség. Kicserélték a templom padlózatát, a szentélyt márvánnyal burkolták. Homlokzatát 2002-ben, orgonáját 2004-ben, felújították.
2013. októberében a Mátraverebély-Szentkúti nemzeti kegyhelyről áthozott Szent Anna mellékoltár és a szintén a kegyhelyről származó gyóntatószék került elhelyezésre a templomban.
2019-ben került felszentelésre az új misézőoltár, ambo és a felújított plébánia.
A TEMPLOMBELSŐ KARÁCSONYKOR 2010.:
