BUJÁK PLÉBÁNIATEMPLOM

BUJÁK TEMPLOMA

A történelmi feljegyzések Bujákon két középkori templomot említenek, amelyek sajnos nem maradtak fenn az idők folyamán.

Buják községet az uralkodó a török hódoltság után az Esterhazy családnak adományozta. Ennek köszönhetően épült fel a jelenlegi temploma 1752 és 57 között herceg Eszterházy Pál a fiscus (királyi kamara) és a hívek hozzájárulásával 15000 frt. költséggel, csakúgy mint a régi középkori templomok ez is Tours-i Szent Márton püspök tiszteletére szentelve, barokk stílusban.

Eredetileg félkör záródású szentéllyel, egyetlen sekrestyével barokk „hagyma” kupolás toronysüveggel épült meg a templom. Az új templomba új oltárkép készült, amely Szent Mártont és a koldust ábrázolja.

Ennek a templomnak az eredeti kegytárgyaiból ma már nem sok maradt. A főoltárkép mellett megmaradt a két régi mellékoltár kép is a fájdalmas Krisztus és a fájdalmas anya. Nepomuki Szent János képe a gyóntatószék fölött. A templommal egyidős a barokk Pieta szobor a halott Krisztus anyja ölében, és három barokk angyal szobor, kettő a szentségház tetején és egy álló alak a főoltár mellett (eredetileg: Mária Magdolna), amelyek valószínűleg az eredeti barokk főoltár szobrai lehettek. A templommal szintén egyidős a Mária kép hordozó. A millennium évének tiszteletére 1896-ban készült el a hordozható Mária szobor, a Magyarok Nagyasszonya királyi koronával üvegezett szoborfülkében.

A templom harangjai közül a nagyharang a templommal egyidős 1757-ben öntötték. Ezen kívül még 3 harangja volt a templomnak, amelyeket azonban háborús célokra elhurcoltak, 1917. január 19-én leszerelik a következő harangokat:

1. Lélekharang súlya: 24 kgr. felírata: De profundis clamavi ad te Domine. Öntötte: Schaudt Antal 1800. 2. A templom III. harangja súlya 84 kgr. Öntötte Michael Joannes Kholl in Pest 1781. 3. A templom II. harangja súlya 172. kgr. felírat. Aes campanuum curavit celtissimus Princeps Nikolaus Eszterhazy de honori St. Nikolai Öntötte Michael Joannes Kholl 1781.

Az 1734-ben készült összeírás bizonyítja, hogy orgonával már a középkori templom is rendelkezett, amit valószínűleg az új templom felépítésekor áthozhattak. 1862-ben készült egy új orgona ami 1 manuál 6 és fél regiszteres mechanikus hangszer volt.

A templomban található stációképeket 1872-ben, adományozta egy házaspár.

1891-ben a Kálvária felújításakor került le a templomkertbe a régi vas kereszt (1859-ből), valamit Szűz Mária és János apostol szobrai (1796-ból), amelyek ma is a templom bejáratával szemben a szabadtéri oltáron állnak.

A templom falai az 1900-as évek elején megrepedtek, boltozatából téglák hullottak ki, ezért az akkori kegyurak a gróf Pappenheim-Károlyi család költségén 1902-ben újraboltozták, hajóját bővítették belefoglalva a régi szentélyt, és új tágas négyszög záródású szentélyt építettek és hozzá az emeletes és fűthető kegyúri oratóriumot. Ennek emlékét örzi a főbejárati ajtó feletti Pappenheim-Károlyi címer.

Az átépítés után a templom új berendezést kapott, amelyek Budapesten készültek, ekkor került a templomba a ma is látható főoltár, a szószék és a két mellékoltár: Jézus Szíve a Szentsírral és a Betlehemi oltár, amelyet a Károlyi család által adományozott -Pásztorok imádása- oválképhez készítettek. A templomba kristály csillárokat is vásároltak. Ekkor készült az első toronyóra is ami, 1902. november 30-án, az este 7 órát ütötte először.

A templom padjait hátul kiegészítették. A barokk toronysisakot pedig egyszerű sátortetőre cserélték. A templom 1933-ig fazsindelyes fedésű volt.

A világháborús károk enyhítésére a templomot javítgatták és a rekvirált harangok helyébe 1920-ban egy kis lélekharangot öntettek. A kegyúri oratóriumot a kommunizmus évtizedeiben hittanteremként kezdték használni és ma is az.

1932. május 29-én szentelték fel a templomkertben álló hősök emlékművét.

Az 1960-as években kívülről, majd az 1970-es években belülről is teljesen felújították a templomot a bujáki hívek adományából és munkájából. Külföldi segítséggel megoldást nyert a templom fűtése egy olajtüzelésű légbefúvó kályha beszerelésével. Új homok fúvott üvegablakok készültek közadakozásból, az adakozók neveit a külső és belső ablak közötti párkány közé zárták. A belső felújítás a modernség szellemében történt, ami nagy károkat okozott. 1975-ben leakasztották a főoltárképet és a Nepomuki Szent János képet, amelyek 2008-ig mostoha körülmények között hányódtak, helyreállításuk nagy áldozatott követelt. Leszedték a csillárokat, majd végül eladták az orgonát is, aminek helyébe egy elektromos wurlitzer orgonát vásároltak.

1981-ben épült fel az új plébánia a templommal szemben, udvarán látható a „merengő vagy búsuló” Krisztus, igen ritka szobra. A régi a templommal egyidős plébániaépület az új mögött található.

Ezután újabb külső felújítás kezdődött a templomon, amit azonban befejezni nem tudtak, a toronysisak új rézlemez borítása és az új palatető elkészült, de a templom külső tatarozását befejezni nem tudták.

1986-ban lehozták a Kálváriáról a kápolna harangját, amelyet 1921-ben a szintén háborús célokra elhurcolt harang helyébe egy autóbalesetből szerencsésen megmenekült házaspár öntetett, ez lett a templom mai középső harangja. Ekkor került le a templomba a kápolna oltárképe, amely neoreneszánsz stílusban ábrázolja Szent Annát harmadmagával.

A barokkos templombelső helyreállítása 2008-ban kezdődött. Új hordozható búcsús Mária szobrot kapott a templom, a fatimai Szűzanya szobrával, amely a szószék mellett került elhelyezésre. A hívek adományából vásároltatott meg Baróti István orgonaművész háziorgonája egy 3 manuálos digitális Viscount orgona, amely ma már egy számítógépet vezérel mely által eredeti sípok hangján cd minőségben, egy 180 regiszteres hatalmas hibrid orgona szólal meg hétről-hétre.

2009-ben újult meg a templom toronyórája zománcozott számlapokkal óraütő kalapácsokkal és atomóra pontosságú vezérléssel.

A templomból eltávolított festmények közül elsőként a Szent Mártont ábrázoló főoltárkép került restaurálásra a Szépművészeti Múzeumban. Időközben előkerült a két egykori mellékoltárkép a fájdalmas anya és a fájdalmas Krisztus ikonográfiailag ma már elég ritka ábrázolása olajfestményen. Ezeket az 1903-ban végrehajtott átépítéskor távolították el a templomból. Mindezek 2010. húsvétján kerültek ismét vissza régi helyükre a plébániatemplomba.

Ugyanezen év őszén restaurálásra került a bujáki Kálvária kápolna 1802-ben készült Szent Annát harmadmagával ábrázoló neoreneszánsz stílusban festett oltárképe.

A templom toronyfeljáró lépcsője mögül darabokban került elő a gazdagon díszített és faragott barokk hordozható Mária kép tartó, amelyet 1896-ban távolítottak el a templomból, a bujáki hívek adományából, ma már ez is eredeti szépségében tündököl.

Megújult a betlehemi mellékoltár Pásztorok imádását ábrázoló oltárképe. A templom új márvány miséző oltárt kapott, amely a helyi kőfaragó mester és becses családjának adománya.

Visszanyerte régi szépségét a két fából faragott barokk szobra a templomnak a Pieta és a Kerub (eredetileg: Mária Magdolna), ma már ezek is a főoltár két oldalán hirdetik Isten dicsőségét.

Végezetül a másik nagy olajfestmény a gyónási titok áldozatát ábrázoló Nepomuki Szent János kép került restaurálásra a Szépművészeti Múzeumban és vissza a régi helyére a gyóntatószék fölé.

2013. tavaszán lett felújítva a Milleniumi üvegezet hordozható Mária, és ezzel talán egyedülálló módon 250 év bujáki búcsús hordozható Mária alkotási egyszerre láthatóak a templomban.

2013. őszén készült el a templom rekonstruált barokk „hagymakupolás” toronysüvege, az 1754-es eredeti tervek szerint, és történt meg a torony és a főhomlokzat felújítása.

A templomkertben álló lourdes-i barlang 2014-ben készült a bujáki emberek keze munkájából az adakozók neveit a Szent Bernadett szobor belseje rejti.

2015-ben készült el az új főbejárati lépcső egységes szép kivitelben és ezzel egyidőben készült a templomkertben a Tíz Parancsolat emlékműve adományként.

40 évvel az elbontása után 2015. tavaszán kapott újra valódi sípos orgonát a templom, méghozzá a Freiburg-i koncertterem 1978-ban épült Walcker orgonájának a 6 regiszteres pozitívját.

Ebben az esztendőben készült el a főbejárat új szélfogó üvegajtója és hittanterem 3 új külső üvegablaka.

A templombelső is sokat gazdagodott 2015-ben: új lila oltárterítő garnitúrát és 6 db új főoltár gyertyatartót adományoztak a bujáki hívek.

A régi falikarok helyett új kétkaros csiszolt üveg lámpákat kaptak az oldalfalak.

Megújult a sekrestye és a babaszoba ajtaja amelyekbe Petre Péter készítette az új üvegablakokat a karzat üvegajtó képével együtt.

A 2015-ös Szent Márton búcsúra a jubileumi év megnyitásaként új hímzett Szent Márton miseruhát kapott a templom a hívek adományából.

A 2016-os esztendő Szent Márton év volt, születésének 1700. évfordulóján. Ennek kiemelkedő eseménye volt, hogy az egyházközségnek sikerült pótolni a torony még hiányzó harangját, így újra mint a háború előtt 4 harang lakik a templom tornyában. Az új „cis” hangú 260 kilogrammos harangot: Marek Kawinski  mester öntötte Lengyelországban. Május 1-jén, Dr. Varga Lajos püspök úr konszekrálta ünnepélyesen és került felhúzásra a toronyba.

Ekkor került megáldásra az új orgonaszekrény is, amely Sáfrány István keze munkája és családjának adománya.

A templombelső felújításának részleges folytatásaként átépítésre került az oratorium üvegablaka a műemlékes tervek szerint.

A jubileumi búcsúra készültek el a templom új körmeneti kandeláberei a régiek pótlására, a bujáki hívek adományából.

A jubileumi évet lezáró búcsúra templomunkba költözött Szent Márton ereklyéje, amely a község szülöttének Tóth Tamás atyának ajándéka szülőfaluja temploma számára.

2017. Húsvétjára került újra áldoztatórács a templomba, amely Sáfrány István keze munkája és családjának adománya, ugyancsak erre az ünnepre kapott új Ambót (olvasóállványt) is a templom.

A 2018-as esztendő a templom történetének egyik legnagyobb felújítását - helyreállítását hozta meg. Megújúlt a teljes külső, cseréptető váltotta fel a palákat. A padláson hőszigetelés készült. Megtörtént a teljes esővíz és talajvíz elvezetés. Belül új gránit burkolatot kapott a szentély, a babaszoba a sekrestye és a karzat. A hajóba visszakerültek a csillárok. A szentélybe az örökmécses. A főoltárra a sugárkoszorú. Végül részben térkőburkolatot kapott a templom előtti tér.

2019-re, minden korábban a templomból eltávolított dolgot sikerült pótolni és újra visszatenni, nagyrészben helyi Mesterek munkájából és adományából. Kívül pedig térkőburkolatot kapott a templomkert.

Az orgona elhasznált játékasztala 2020-ban lett lecserélve egy Olaszországból származó cseresznyefából készült immáron a bujáki templomba tervezett 3 manuálos játékasztalra.

2021-ben történt meg a templombelső barokk kifestése, így a templom kívül-belül visszanyerte eredeti szépségét.

Dr. Varga Lajos: A bujáki templom Szent Márton főoltárképe

Teológiai, történeti, művészet- és kultúrtörténeti értéke

            Bujákot a 14. sz. elejétől, elsősorban vára révén, mely királyi vár volt, ismerjük. Az uradalom egyik faluja a szóban forgó Buják volt.[1] A helyi Szent Márton tisztelet középkori eredetűnek látszik. Erre utalhat az itt található a Szent Márton-hegy is, melyen Gutten István plébánosnak (1791-1804) a Historia domusban történt feljegyzése szerint templárius vagy ciszterci monostor állott. Ezen irat készítésének idejében a plébános még a romokat ismerte.[2] Ugyanakkor viszont sem templomos lovagok sem ciszterci szerzetesek itteni jelenlétéről a történeti irodalom nem tud.[3]

            A középkori Szent Márton tisztelet oka lehet maga a vár is, hiszen Szent Márton a katonaszentek közé tartozik. Ha a falu, az egykori várbirtok (possessio, oppidum), a vár alá telepedett szinte suburbiumként, a várral való szoros kapcsolata miatt, ez is indokolhatja a szent tiszteletét. Bizonyos hagyomány szerint Jobbágyiban a bujáki vár jobbágyai laktak. Itt Szent György személyében a középkortól kezdve mind a mai napig szintén katonaszentet tisztelnek. Itt egyértelmű, hogy a középkori kultuszt folytatták. Erre utalhat az is, hogy a jobbágyi templom szárnyas oltára még a török kor végén is megvolt.[4]

            Bujákon a középkori Márton-tisztelet folyamatosnak tűnik, hiszen a XVII. és XVIII. századi vizitációk[5] mind Szent Mártont jelölik meg a templom védőszentjeként. Az 1711-es vizitációból az is kiderül, hogy a régi templom – amely a falu közepén, a régi plébániaépület mellet állt – tipikus gótikus jegyeket mutatott: pasztofórium volt benne található, ill. a leckeoldalon ablakszerű fülke volt az ampolnák számára, továbbá az oltárkép fölött látható volt egy szintén tipikusan középkori képtípus is, amely Ábrahámot ábrázolta.[6] Hozzávéve, hogy a falu fennállása a második török hódoltság öt-tíz évét kivéve folyamatosnak mondható,[7] feltételezhető, hogy a templom titulusa, így a Szent Márton tisztelet is folyamatos a középkor óta. A folyamatosságot jelzi a Pongrácz-féle visitatio is, melyben a csatolt térképen a bujáki templom képe is látható,[8]  noha megjegyzendő, hogy középkori temploma dzsámiként szolgált a törököknek.[9]

Kérdéses ugyanakkor, hogy a Szent Márton hegyen lévő templomnak mi lehetett a titulusa. A név alapján valószínűleg ősi kultuszhelyre utal, mert a történelmi névtannal foglalkozók véleménye szerint is a topográfiai megjelölések hosszú életűek szoktak lenni. Ezek alapján feltételezhető lenne az is, hogy a kérdéses monostor Szent Márton oltalma alatt állott. Ám figyelembe véve a falusi templom titulusának folytonosságát, és azt is, hogy eddigi adataink szerint ilyen közelségben a történelmi Magyarország területén nem létezett azonos titulusú templom, legfeljebb azt vehetjük számításba, hogy a középkor folyamán elpusztult monostortemplom titulusát vitték át a falu templomára.

            Az a Szent Márton kép, melyről most tárgyalunk, a Gutten István által készített feljegyzések szerint az új templomban található. Elődjéről a már említett 1711-es Canonica visitatio azt írja, hogy a lovon ülő Szent Mártont ábrázolja, a képnek vörös a kerete, mellette pedig két színes oszlop található.[10] tehát ezek szerint a mostani ábrázolásnak megvolt az előzménye. Ezt a templomot, mely kibővített formában ma is áll, 1757-ben az Esterházy család építtette, akik a török hódoltság után első kegyurai voltak a templomnak. Az Esterházy család lehetett annak a képnek a megrendelője, mely most is a szentély falán függ. Később őket követte a Károlyi-Pappenheim család. A Pappenheim család tagjai most is ragaszkodnak a faluhoz, ahol kulturális tevékenységet folytatnak.[11] A tornyon a párkány fríze hiányzik, mert itt foglal helyet a címer.  A templomhoz ezek alapján köze van az egykori kegyuraknak, sőt magának Migazzi Kristófnak is, aki váci püspök, majd pedig bécsi érsek lett. Gutten István megemlékezik arról, hogy a templomnak 200 ostya befogadására alkalmas, ezüstből készült ciboriuma van, melybe Migazzi Kristóf címere is bele van vésve. Ez azonos lehet a Bécsből származó, most is meglévő, 1756-ban készült ciboriummal.[12] Ez az adat szerepet játszhat a Szent Márton kép származási helyének megítélésében, mert bizonyítja, hogy a bujáki templomban Bécsből eredő tárgy is van. A plébános elbeszélése szerint ugyanebben az időben (1791) van egy ezüstkehely is, amelyen szintén Migazzi bíboros címere szerepel. Mindez pedig arra utal, hogy a templomnak jelentős kegyurai, donátorai voltak, akik magas színvonalú műértékeket voltak képesek finanszírozni.

            Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központban található nyilvántartás szerint a kép a XVIII. századból származik, a leíró kartont készítő ausztriai származási helyet jelölt, mely megállapítás egyezik a Nógrád megyei műemléki topográfiában található leírással. Valószínűleg annak egyszerű átvétele.  A kép megrendelője vagy a kegyúri családok egyike, vagy maga Migazzi Kristóf lehetett. Eddig a művészettörténészek közül a XVIII. századi eredetnél pontosabb meghatározásra senki sem vállalkozott. 2010-ben Marti József plébános a templomban található festményeket restauráltatta. A Szépművészeti Múzeum restaurátorai feltételezték, hogy a képet Dorfmeister valamelyik tanítványa festette.

            A szentély és a kép leírása az 1791-1804 közötti időből: „Sanctuarium totum amoenissime est pictum in medio nempe forniturae stat pictus Agnus Apocalypthicus cum libro septem sigillis signato, et circa cum 24 seniores procidentes et ponentes coronas suas. Arae maioris imago est longae magna et magnificentissima, muro imposita, exhibet Sanctum Martinum albo equo insidentem, palliumque suum ense dividentem.”[13] A plébános nem cappáról beszél, hanem palliumról. Figyelemre méltó, hogy a ló színét a plébános is megjegyzi, miszerint az fehér. Szintén fehér lovon ül Szent György is miként az Apokalipszisben is fehér lovon ül a győztes Krisztus. A fehér ló a győztesek esetében előfordul a profán ikonográfiában is? Az apokaliptikus Bárány, illetve a fehér ló összecsengenek egymással abban a tekintetben, hogy minkét szimbólum ugyanabból a szentírási könyvből vétetik. Ebben a tekintetben a szentély mennyezetképe, valamint az oltárkép fehér lovasa a szentélynek a mennyei Jeruzsálemet megjelenítő keresztény liturgikus hagyományát követi.

             Szent Márton életét Sulpicius Severus jegyezte le.[14] Életéről Tours-i Gergely is megemlékezik.[15] Ezen alapul a szentről szóló hagiográfiai irodalom, valamint az ikonográfiai hagyományok is, melyből a vonatkozó irodalom harmincegyféle típust ismer.[16] Ezek közül a leggyakoribb az a jelenet, amikor Szent Márton a város bejáratánál a lovon ül, miközben a kettévágott köpenyét a koldusnak nyújtja. A szent a köpeny megosztásánál igen gyakran légionáriusként szerepel. A bujáki kép ezen sokszor előforduló típushoz tartozik. Márton attribútumainak tekinthetjük a lovon kívül a püspöki insigniákat és a koldust is. Az ikonográfiai irodalom a koldust (nyomorék) és a lovat egyaránt Szent Márton szimbólumaként fogja fel.[17] A ló a keresztény jelképrendszerben egyebekben a krisztusi ember szimbóluma is lehet.[18] Az említetteken kívül a szentnek gyakoribb attribútuma még a liba, valamint a ritkábban előfordul serleg is.[19]  

            A bujáki képen a főalak Szent Mártont állítja a szemünk elé. Lova hasonlít a világi győztesek lovára, talán Sobieckiéra, aki az egyik osztrák eredetű festményen szintén fehér lovon látható.[20] Márton mellett igen domináns módon jelentkeznek az épületelemek. Tőle jobb oldalon egy szarkofág áll, melyen egy férfi büszt van. Szintén jobb oldalon, a szarkofág mögött hármas oszlopot látunk, melynek tetején végigfutó párkány helyezkedik el. A szarkofág posztamensen áll. Ez a szarkofág nem valószínű, hogy azonos lenne a Tours közelében lévő, vértanú sírnak hitt emlékkel, melyet Márton egy rabló sírjával azonosított.[21] Erre legfeljebb utalás lehet. A fedelének és oldalainak egyképpen díszítése van. Elülső oldalát fekvő alak díszíti, aki valamilyen kürtöt fúj. Ez talán a hadviselésre emlékeztet?

            A szent mellett bal oldalt szintén egy oszlop látszik, mely előtt valamilyen urnaszerűség található, a földön pedig egy kőtömbön letört korintoszi oszlopfejezet helyezkedik el. A jobb és bal oldali oszlopok egy kaput formáznak, mely valószínűleg az ókori Amiens városára utal. A háttérben római épületek tűnnek elő. Ezek egyikén szobordísszel ellátott fülke van a néző szeme előtt. Az épületek tetején levél nélküli fák láthatók, tehát a pusztulásra utalnak. Sulpicius Severusnál is szerepel egy fának a kivágása, de ezek a fák nem látszanak azonosnak az ő általa említett fával.[22] A romok utalhatnak Szent Mártonnak a pogány templomokat pusztító működésére, de az antik római világ elmúlására is.

            Az épületek mellett kanyargós út vezet a távolba, mellette kopasz fák, leghátul pedig tornyos épület látszik, mely templommal azonosítható, de feltűnően elüt a római épületektől. Az épületnek hátul is van egy tornya. A templomhoz egy épület is tartozik, mely emelettel és fedett bejárattal rendelkezik. Ezek szürkés színűek. A háttérben lévő épületek jelenthetik a megszülető keresztény világot. Lehetséges, hogy az épület a Poitiers közelében alapított monostorra utalna? Ezért látszik a távolban, ahová szinte ködbe vesző út vezet? Mindez utalhat Tours városára is, ahol Márton a városon kívül szintén monostort alapított. Persze más helyek is szóba jöhetnek, hiszen szentünk Ligugé-ban és Marmoutie-ban is alapított monostort.[23] Ezen okokból kifolyólag lehet hangsúlyos a templom és a ház (kolostor)?

            A kép felső részén angyalok láthatók a püspöki jelvényekkel, melyek közül pásztorbotot és mitrát látunk. Mártontól jobbra a koldus egy kőpadkán ül, mellette egy kosár és egy korsó. A páncélba öltözött Szent Márton már félig elvágta köpenyét és így feléje hajolva nyújtja azt neki. A koldus meztelen testét derekán megkötött drapéria fedi, melynek színe belül fehér, kívül pedig barna. A koldus fején egy rongydarab van megkötve, mely alól haja kilóg. Szent Márton fején tollas páncélsisak ékeskedik, a páncél alól fehér és arany színű tunikája látszik. Lábán térd alatt megkötött nadrág? és saru van. A kép címét így választhatnánk meg: Szent Márton Amiens kapujában megosztja ruháját a koldussal. Sulpicius Severus elbeszélése szerint a felét a koldusnak adta, a másik felével pedig Szent Márton a szokottnál is kegyetlenebb télben magát takarta be.[24]

            A művész az átlós kompozíciót alkalmazta. Művének nagyon ügyesen kidolgozott részletei vannak, de az egyes részek egymáshoz illesztése anatómiai hiányosságokat mutat, mely a testrészek arányainak megválasztásánál tükröződik. A cappa, melyet Márton megoszt, piros színű, lova fehér, a koldus sárgás-barna színű. A köpeny piros színét a felső részben a mitra megismétli. A barokk korból piros színű mitra a székesegyházi kincstárakban is akad, noha használata tiltott volt.[25] A kép kompozíciója a mondanivalónak megfelel. Színharmóniája, sőt színszimbolikája is jó. Ez a színezés ugyanis nem véletlen, hiszen a piros a szeretet szimbóluma, a fehér ló pedig a győzelem jelképe. A szürke színek kapcsolatban vannak az elhaló világgal. A kép méltó módon, eredeti félköríves záródású barokk, növényi ornamentikával díszített keretben foglal helyet. A keret sarkaiban fülkagyló látható.

            Ez a kép Szent Márton ikonográfiájában tehát azt a típust követi, mely magyarországi viszonylatban igen gyakori. Kevésbé ismert a magyar hagyományban az, amit a szemlélő a kunszentmártoni templomban láthat, ahol a kép a Potiers-ben alapított kolostorba betért hitjelölt, vagy az öngyilkosnak Szent Márton által történt feltámasztását ábrázolja.[26]

[1]

FILMHIRADÓ RÉSZLET 1940. MÁRCIUSÁBÓL: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3715 virágvasárnapi barkaszentelés és körmenet.