KISBÁGYON

A KISBÁGYONI TEMPLOM TÖRTÉNETE

 

 

Kisbágyon első templomát a történelmi források, 1260-ban említik, ebből viszont az is következik, hogy már a tatárjárás előtt is állt és átvészelte azt.

1344-ben Csór Tamás új templomot építetett Szent Felicián vértanú tiszteletére és ennek a templomnak VI. Kelemen pápa búcsút is engedélyezett. Ennek a templomnak 1542-ben plébánosa is van.

A törökök után 1711-ben a templom romokban hevert, ezért 1715-ben restaurálták, és Szent István vértanú tiszteletére szentelték fel. Ekkor Kisbágyon Palotás filiája volt.

Ezt a vályogtemplomot, amely a mai templom szentélyének helyén állt arra merőlegesen Kelet-Nyugati irányba, többször tatarozták és javítgatták végül lebontották és új templom építését határozták el.

A ma álló templom ezért a falu negyedik temploma. 1938-ban szentelték fel Avilai Nagy Szent Teréz kármelita apáca és rendalapító tiszteletére. A modern templom historizáló gótikus vonásokat mutat.

Az egyházközség 1943-tól az államosításig a faluban elemi iskolát tartott fenn.

1946-ban önálló kisbágyoni lelkészség szerveződött és ekkor elszakadt a palotási plébániától, filiája lett Szirák és Bér. Ez az önállóság 2009-ben megszűnt, ekkor lett Kisbágyon a bujáki plébánia filiája.

A templomot 1978-79. években renoválták és kifestették Szilágyi János és fia András festőművészekkel.

A szentély falára festett főoltárkép közepén a Szentháromság szimbólumait láthatjuk. Legfelül a háromszögbe zárt Istenszem a Mennyei Atya szimbóluma, alatta a galamb a Szentlélek szimbóluma, majd pedig a feltámadt Jézus mint az emberiség megváltója áll a földgolyón amelyből a Golgota 3 keresztje magasodik ki. Mellette két oldalt egy –egy angyal a Szentmise áldozat szimbólumait tartja a kezébe, a kenyér szimbólumát a búzát és a bor szimbólumát a kelyhet. Alul két szent alakja látható. A régi templom védőszentjének Szent István vértanúnak alakja és a mai templom védőszentjének Avilai Nagy Szent Teréznek az alakja.

A szentély két oldalfalán egy-egy olajfestmény függ, a sekrestye ajtó felett Szent István megkövezésének jelenete egy a kisbágyoni uradalomban gyakran vendégeskedő hölgy Fehér Ilona alkotása az 1930-as évekből, ez volt a mai új templom főoltárképe 1938-1978-ig. Szemben a papi szék felett pedig a régi kisbágyoni templom főoltárképe függ, amely Szent István diakonust ábrázolja, 1880-ban Horvát I. festette. Mindkét képet a Képzőművészeti egyetemen 2011-ben restauráltatta az egyházközség.

A főoltár és a hátsó szentsír oltár szentségháza, valamint a főoltár feszülete is még a régi templom értékes darabja.

A jobb oldali ajtó fölött a két főapostol Péter és Pál alakja látható, kezükben tartják a római Szent Péter bazilika makettjét.

A Szószék mellvédjét Szent Lukács evangélista értékes és ikonográfiailag különleges és ritka olajfestménye díszíti.

Balra a lourdesi barlang, jobbra a Jézus Szíve oltár látható.

Jobb oldalon állnak hátra felé haladva Szűz Mária királynő szobra, Avilai Nagy Szent Teréz szobra és Szent Antal.

A bal hátsó ablak alatt áll a váci irgalmasrendi kápolna egykori főoltára, az oltárköve 1777-ből való, ez a templom legrégebbi darabja.

A hátsó két mellékoltár egyikén a fájdalmas anya (Piéta) szobor áll, amely egy kisbágyoni család magánkápolnájából került ide a templomba.

A másik mellékoltár amelyik alatt barlang van, karácsonykor a betlehemi oltár, húsvétkor pedig a szentsír oltár.

Az templom orgonája a 2021-es Eucharisztikus Kongresszus idején épült meg. A hangszer 7 regiszteres és 500 síppal rendelkezik, de digitális kiegészítéssel egy rendkívül modern hibrid orgonát alkot, nagy hangversenyorgonák szintjén tud megszólalni és az orgonaművek széles skálája eljátszható rajta. A hangszer szerkezetét eredetileg az Angster orgonagyár készítette az egri líceum számára 1930-ban, sípjainak jelentős részét pedig a Rieger gyár gyártotta a salgótarjáni Főplébánia templom részére 1948-ban.

A toronyban 3 harang lakik. Közülük a legöregebb és legértékesebb a középső harang, melyet 1820-ban öntött Eberhard Henrik mester Pesten. A nagy- és a lélekharangot Szlezák László öntötte Budapesten, 1928-ban.

A különlegesen egyedi toronysisak 1999-ben készült el, egy kisbágyoni ember adományaként.

2009-ben készül el a templom támfala, a régi plébániaépület értékesítéséből.

A toronyóra 2010-ben készült a kisbágyoni emberek adományából.

2011-ben új templomkerítés készült. 2012-ben pedig megújult a templom összes üvegablaka.

2013-ban kerül sor a templomtető felújítására és a templom belső kifestésére, valamint egy a Szentkúti nemzeti kegyhelyről származó gyóntatószék elhelyezésére.