Az Alapítványról

A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL RÖVIDEN

1979 novemberében – a Nagy Fejedelem születésének közelgő 400., illetve halálának 350. évfordulója alkalmából –, 65 jeles hazai közéleti személyiség, Alapítvány létrehozását határozta el. A Bethlen Gábor emlékére kezdeményezettalapítvány, az elcsatolt területeken élő; emberi, nemzetiségi jogaikban korlátozott, nyelvi-kulturális örökségüktől részben eltiltott nemzettársainkon akart segíteni, törekedve a közép-európai népek békés együttélésére is. A kezdeményezők jórésze azóta már elhunyt. Köztük két alapítónk; Illyés Gyula és Németh Lászlóné, első elnökünk Márton János, titkárunk Nagy Gáspár, alapító kurátoraink: Kiss Ferenc, Juhász Gyula, Szabó Gábor és Vekerdi László, valamint az alapító-kezdeményezők: Barcsay Jenő festőművész, Borsos Miklós, Somogyi József és Vígh Tamás szobrászok, Szöllősy András, Újfalussy József és Vargyas Lajos zenetudósok, Benda Kálmán, Hanák Péter, Juhász Gyula, Makkai László történészek, Fodor András, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit, Vas István és Zelk Zoltán költők, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Fekete Gyula, Jócsik Lajos, Mészöly Miklós, Páskándi Géza, Sánta Ferenc, Somogyi Tóth Sándor, illetve Tamási Áronné írók, Huszárik Zoltán filmrendező, Czine Mihály, Domokos Mátyás és Bodnár György irodalomtörténészek, Juhász István, Juhász Pál, Levendel László, és Zsebők Zoltán orvosok, Nemecz Ernő vegyész, Bessenyei Ferenc, Jancsó Adrienne, Madaras József, Sinkovits Imre színművészek .. A nemzethű értelmiség színe-java által kezdeményezett, az ő aláírásukkal hitelesített független magánalapítvány, a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hat éves küzdelemmel vívta ki működésének hivatalos jóváhagyását.

A térségben elsőként létrejött legális új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány – a hazai és külhoni magyarok áldozatkészsége, kurátorai munkája révén– anyagi, szellemi és lelki támogatásával, ösztöndíjaival és díjaival úttörő szerepet vállalt a nemzeti összetartozás szolgálatában, a Közép-európai szellemi együttműködésben, mai határainkon túl élő magyarság hazai megismertetésében, kiváló képviselőinek, értékeinek népszerűsítésében, a magyar-magyar kapcsolatok ápolásában. Alapítói, kurátorai közreműködtek a rendszerváltás folyamatában, pl. a Bibó Emlékkönyv és az 1987 őszi Lakiteleki találkozó megszervezésében, a Magyarságkutató Intézet, az Illyés Közalapítvány, a DUNA TV és más nemzeti intézmények létrehozásában, a Magyarok Világszövetsége és számos civil szervezet, illetve a hazai közigazgatás megújításában.

A Bethlen Alapítvány az elmúlt negyedszázad magyar szolidaritási akcióinak egyik éltetője, támogatója volt; kezdve az erdélyi falurombolás elleni tiltakozásoktól a Dunaszaurosz fölépítését akadályozó akciókig, a rendszerváltást előkészítő fórumokon át, a lengyel, a német, a cseh, a romániai megmozdulások támogatásán keresztül, a külhoni magyar diákok és a menekültek segélyezéséig. Ehhez járul, amit díjainkkal ösztönzünk, a magyarság – benne a diaszpóra–értékeinek, alkotóinak megismerése és elismerése, a magyar szellemi-kulturális örökség védelme. Az 1989/90 évi fordulatban az Alapítvány holdudvarának szerepe meghatározó volt, s másfél évtized múltán ismét nemzeti ellenállásra kényszerült.

Kitüntetéseink

1986-tól Bethlen Gábor-díjjal (Péterfy László alkotása) a magyar szellemiség és szolidaritás olyan, háttérbe szorított személyiségeit tüntettük ki elsőként, mint Domokos Pál Pétert a csángók apostolát, Újszászy Kálmánt a népfőiskolai mozgalom egyik hazai atyját, a híres könyvkiadót, Püski Sándort és feleségét. Bethlen-díjjal jutalmaztuk Borbándi Gyulát és Molnár Józsefet a nyugati magyarság, illetve Szabó T. Attilát és Sütő Andrást Erdély kiemelkedő alkotóit vagy a magyarság szellemi vezetői közül az akkoriban üldözött Duray Miklóst, Janics Kálmánt, Király Károlyt, Tőkés Lászlót és Matuska Mártont; 2009-ben pedig a KILENCEK költőcsoport tagjait. Kitüntettük a Közép- európai népek olyan jeles képviselőit, mint pl. Zbigniew Herbert lengyel költőt, Bohumil Hrabal cseh írót, Veno Taufer szlovén, Jurij Skrobinecz ukrán, Lubomír Feldek és Vojtech Kondrót szlovák költőket, Nedjelko Fabrio horvát írót és másokat…

A szentéletű erdélyi püspök élete példájára emlékeztetünk az 1988 óta adományozott Márton Áron-emlékéremmel(Szervátiusz Tíbor alkotásával), amelyet a keresztény magyarság szolgálatában kiemelkedő munkát végző személyeknek és intézményeknek adunk át. Ezt a kitüntetést elsőként az erdélyi menekültekért erkölcsileg is magasrendű szervező-mentő munkát végző debreceni Szent Anna Római Katolikus Plébánia, a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), az Erdélyi Világszövetség, a Hősök terén 1988. június 27-én a romániai falurombolás ellen tartott nagy tüntetés szervezői kapták meg. Azt követően szerte a világon kiválóan tevékenykedő magyar - vagy a magyarság ügyében fáradozó külföldi – szervezeteknek, intézményeknek és személyeknek adományozzuk Szervátiusz Tibor, Márton Áron arcmásával és Erdély címerével ékesített, veretes alkotását.

1990-től Tamási Áron-díjjal (a Tamási Áron Kuratórium döntése nyomán, az érmet Tőrös Gábor alkotta) tüntetjük ki Tamási írói öröksége ápolóit, a székely szellemiség hírvivőit Erdélyben és szerte a világon. Elsőként Tompa Miklósrendező és Dávid Gyula író kapták e díjat, s őket követte pl. Görömbei András irodalomtudós, Sylvester Lajos közíró, Ferenczes István költő…

2004-ben, Teleki Pál születésének 125. évfordulóján; a tudós-államférfi szobrának Budavárból történt kitiltására és a kettős állampolgárságról szóló – 2004. december 5-i – csúfos népszavazásra válaszul létesítettük, és azóta adományozzuk a Teleki Pál Érdemérmet, Rieger Tibor alkotását. Alapítványunk e „becsületrendjével” a szellemi honvédelem kiválóságait tüntetjük ki; éljenek ők bármely táján a világnak: Ausztráliától Erdélyig, Varsótól Szegedig. Az érem hátoldalára a tudós államférfi biztató szavait véste a művész: „Merjünk magyarok lenni!”.

Az elmúlt negyedszázadban adományozott két és félszáz kitüntetésünk mintegy kétharmada külhonba került. Azokat négy kontinens közel félszáz országában élő nemzettársaink kapták magyarságszolgálatukért, illetve részesültek abból Közép-Európa jeles képviselői, szervezetei is; népeink kulturális együttműködésében végzett kiemelkedő munkásságukért.

A Bethlen Alapítvány olyan közhasznú szervezet, amely negyedszázados tevékenysége során függetlenségét megőrizte, működéséhez sem a pártoktól, sem a kormányoktól támogatást nem kapott, azt felerészben a nyugati, felerészben a hazai polgárok anyagi hozzájárulása biztosította. Az utóbbi években szerény támogatást kaptunk a felajánlott 1%-okból s - pályázataink nyomán- korábban az Országgyűléstől, manapság – egyre csökkenő mértékben – Közalapítványoktól is.

Fennállásának húszéves évfordulóján, 2000-ben, az Alapítvány Kuratóriuma felhívással fordult a hasonló hivatású hazai és külhoni társaságokhoz, alapítványokhoz és személyekhez, a nemzet erkölcsi megújulását, szellemi- lelki megerősödését, a magyar szolidaritást szolgáló összehangolt cselekvés szándékával. Más civil szervezetekkel összefogva 2002-ben megrendeztük Illyés Gyula születésének méltó centenáriumát, 2004 áprilisában Teleki Pál szobrának felállítását Balatonbogláron, 2006 áprilisában pedig Németh László budapesti szobrának felállítását. Ahogyan Bethlen Gábor vallja Móricz Erdélyében: „Mi minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, nem eltiporni, hanem együvé fogni kívánunk.”. Szeretnénk elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. után a legfontosabb feladatunk a nemzetismeretre épülő cselekvő szolidaritás újjáélesztése, amelynek érdekében

2005 tavaszán – laudátorainkra, támogatóinkra és díjazottainkra építve szerveztük meg a Bethlen Gábor Alapítvány Baráti Társaságát. Ekkortájt létesítettük és önkéntes munkával működtetjük a külhoni magyar oktatást szolgáló www.nemzetismeret.hu illetve a www.bethlenalapitvany.com önálló honlapokat. Összeállítottuk és 2006. elején kiadtuk a Bethlen Alapítvány negyedszázadáról szóló, Alapítvány a nemzet javára című könyvünket is.

2007-ben elhunyt Nagy Gáspár titkárunk, 2009-ben követte őt első elnökünk Dr. Márton János agrárközgazdász. Utóda 1999-től Bakos István, aki az Alapítvány elleni kormányzati diszkriminációs törekvések ellen tiltakozva; 2007 decemberében lemondott posztjáról.

Azóta – Lezsák Sándor elnök megválasztásáig és kinevezéséig (2009 vége), illetve bírósági bejegyzéséig –, ügyvezető kurátorként, korlátozott jogkörrel látta el a működtetési feladatokat.

2010. június 4-én az Eötvös József Collegium Baráti Körével és diákságával összefogva TRIANON 90. címmel Emlékező Gyűlést tartottunk, kiállítást rendeztünk ott.

2010 okt. 26-án, Collegium épületében, a centenáriumi ünnepségen, sok tisztelgő részvételével, ünnepélyesen felavattuk Teleki Pál tudós-államférfi, a Collegium egykori kurátora (1920-1941) kisplasztikáját. Rieger Tiboralkotását Alapítványunk, a művész, s a Collegium Baráti Köre adományozta.

A Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának jelenlegi tagjai: Lezsák Sándor (elnök), Dr. Petrik Béla (titkár),Bakos István, Bartos Mónika, Dr. Béres József, Bíró Zoltán, Illyés Mária, Kiss Gy. Csaba, Németh Ágnes.Titkárságunk: Kalmár Judit, dr. Király Gábor ügyvéd, Magyary Rozália főkönyvelő. A BGA rendelkezési száma a befizetett adó 1%-áról: 18006135-1-41

Postacím:1536 Budapest, Pf. 247. Telefon/fax (36-1)325-57-74 .E-mail: bakos.lak@hotmail.com

Budapest, 2010. november 1.

Összeállította:

Bakos István

ügyvezető kurátor

A Fejedelemhez