Tipet hegy (Kaszonyi Hegy) - Barabás 

Akárcsak egy ujjlenyomat, minden termőhely egyedülálló. Terroir, avagy az elemek kombinációja: az éghajlat , a talajállapot és szerkezet, a víz- és a földrajzi adottságok, a szőlők, a talaj, a pincék és épületek  mikroorganizmusai, az emberi tényező. A terroirt mindenhol hasonlóképpen definiáljuk, mégis ezen utóbbi dolgok kombinációja az, ami egyik termőhelyet a másiktól egyértelműen megkülönböztet.

A barabási "hegyet"- mely egyébként hasonló klímával rendelkezik, mint a Bükki vagy a Tokaji - hegyaljai borvidékek - talajadottságai teszik érdekes termőhellyé. (A Kaszonyi - hegy egyedülállóan változatos növény, de főleg rovar és madárvilágával a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik.)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi részén, Barabás község határában található az ukrán-magyar határon fekvő Tipet hegy (Kaszonyi-hegy) Magyarországra átnyúló, déli része, egy egykori szigetvulkán maradványa.  A hegy a Kaszony-Bégányi-dombvidék hegy-láncolatához tartozó szigetvulkán, teteje lapos, plató formájú. 240 méteres tengerszint feletti magasságával kiemelkedik a Szatmár-Beregi-síkságból.

 A síkság és szűkebb környezete vulkáni képződményeinek (riolit, andezit, dacit és ezek tufái) kora tíz-tizenhét millió év. A Szatmár-Beregi-síkság löszbe temetkezett vulkáni kúpjai (barabási Tipet, kaszonyi Nagy-hegy, tarpai Nagy-hegy, beregszászi Nagy-hegy) egy tektonikus vonal mentén átmenetet képeznek a zempléni vulkanikus hegysortól a Nagyszőlősi hegyek irányába. 

A Tipet hegyet három, egymással szoros kapcsolatban álló vulkáni kőzet építi fel: az üveges szövetű riolitláva, kisebb mértékben a salakos lávát képező, kihűlve perlitet eredményező kitörések, a legfiatalabb kitörési fázisból pedig plagioklász-riolitláva maradt vissza. A hegy felszínközeli vulkanitjainak fő tömegét ez utóbbi kiömlés kőzetei alkotják. A vulkanitok fedője áthalmozott, vályogosodott lösz. 

A barabási szőlők savban gazdag, ásványos fehérborokat adnak, ami több tényező kölcsönhatása lehet, nem feltétlenül (nem csak) a vulkanikus eredetű ásványoknak tudható be a talajszerkezetben. A sós és ásványos jelzőkkel leírt borok nem rejtik el, inkább kienegyensúlyozzák a gyümölcsös jegyeket és gyakran kalciumban és magnéziumban gazdagok, mint sok ásványvíz. Az ásványosság összefügg a talaj mikróbáival, amelyek az ásványi anyagokat közvetlenül elérhetővé teszik a növény számára. Egészséges, gazdag talajélet tehát az utóbbi miatt fontos , és természetközeli, organikus vagy biodinamikus gazdálkodásban nagyobb eséllyel megteremthető, megőrizhető. A növényi gyökérkivonatok is fontosak a talaj mikrobiológiai növekedésének ösztönzésében, és a szőlő nagyobb valószínűséggel állítja elő ezeket, ha a tápanyag-szükségleteit  nem tudja "könnyen" fedezni pl. műtrágyák adagolásával. A bor minőségre a szőlők kora is hatással lehet, részben a kiterjedt gyökérrendszer miatt, ami ösztönzőleg hat a talaj-mikroorgaizmusok és szőlő növény kölcsönhatására.

Szőlőtermesztés Barabásban

Sajnos a filoxéra előtti időkről nincsenek adatok arról, hogy milyen szőlőt termesztettek itt, de a filoxéravész utáni időszakban pezsgőalapanyagot kezdtek el termelni a Tipet hegyen: Fehér és Vörös Bakatort, Szerémi Zöldet, Rajnai Rizlinget. Az ezekből készült borokat a Budafoki Állami Pincegazdaság vásárolta fel. A Királyleányka az 1920-as években került be, a mi ültetvényeink túlnyomó részét is ez a szőlőfajta alkotja, kevés Furmintntal. Rajnai rizlinggel, Hárlevelűvel.