Diákhimnusz

Néhány mondat iskolánkról

A Nagy Mózes  Főgimnázium Kézdivásárhely és Felsőháromszék legrégibb középiskolája. Szellemi központ, amit 1680-ban alapított Esztelneken Nagy Mózes. Történetének néhány fontos mozzanatát Bejan András igazgatónak a 2005-ben kiadott évkönyvben megjelent írása alapján tesszük közzé.

Nagy Mózes, iskolánk alapítója a XVII. század végén nagyon világosan látta, hogy az iskola telepítése szellemi erôt, biztonságot és megmaradást jelent. A jezsuiták, akik Nagy Mózes elgondolását támogatták, Guardini Bonaventura páter magisztert bízták meg azzal, hogy Nagy Mózesnek segítsen. 1680-ban egy, Esztelnek templomától keletre esô területen szerény iskolaépület lát napvilágot a Porondi András pixidáriustól kapott telken. Ide járt aztán mintegy 50 diák grammatikát és retorikát tanulni... 1682-ben már 4 világi oktató: csíkcsomortáni Csomortányi Imre, altorjai nemes Szabó Mihály, Litterati Tamás és Kovács Miklós tanított az iskolában. 1692-ben 116 tanítványa van a scholának, akik közül 9 szeminarista, a többi pedig otthonról jár iskolába.

Nehéz századok - erős akarat

1692-ben, a Thököly-mozgalomban résztvevô székely népre zúduló török-tatár pusztítás utáni nehéz idôszak ellenére megkezdôdnek az elôkészületek az iskola új otthonba való költöztetésére, az akkor még Alsó-Fehér vármegyéhez (tehát nem Kézdiszékhez) tartozó Kantába, Kézdivásárhely közvetlen szomszédságába. Itt adományozott ugyanis telket az új iskola számára Jankó Péter és Domokos Zsuzsánna. Az átköltözés 1696 novemberében történik meg. Orbán Balázs leírja, hogy 1700-ban új iskola épül a gróf Apor István által adományozott telekre, de ez is csak 1709-ig marad fenn a gyakran kiöntô Torja-patak és az amúgy is süppedôs terület miatt (Kanta eredeti jelentése: mocsaras, süppedôs terület). Nagy Mózes is ebben az évben, 1709. február 8-án halt meg.

A néhai egyemeletes iskola

Az oktatás tovább folyt a Keresztúri-féle telken épült iskolában egészen 1751-ig. Ekkorra épült fel a régi helyén az új, egyemeletes iskola, ez az épület aztán közel egy évszázadon keresztül otthont adott a gimnázium és az elemi iskola számára. Az oktatás a jezsuita Ratio Studiorum szerint folyik, természetesen latin nyelven. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1771 és 1779 között az iskola tanulói minorita szerzetesek vezetésével 22 színdarabot adtak elő, melyek közül 16 részben vagy teljes egészében magyar nyelvű. 1796-tól elrendelték a magyar nyelv bevezetését az alsóbb osztályokba. 1800 körül mintegy 200 tanuló járt ide, Kászoni Ferenc atya vezetése alatt. 1847-ben 4 új teremmel bôvült az iskola épülete.

Elekes István - a "harmadik Nagy Mózes"

Az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni idôszakban az abszolutista osztrák uralom teljesíthetetlen követelményeket állított az iskola elé. Ennek következtében 12 évig szünetelt a tanítás. 1862-ben az iskola újraéled hamvaiból Elekes István főesperesnek, az iskola "harmadik Nagy Mózesének" a kitartó munkája nyomán. 1899-ben Hassák Vidor igazgató muködésének köszönhetôen az iskola gimnáziumi rangot kapott. 1902-ben megnyílik a nyolcadik osztály is. Ismét gondot jelent a teremhiány. Pápai Sándor mérnök kap megbízást a ma is álló impozáns iskolaépület terveinek elkészítésére. A minisztérium 200 ezer koronát ad az építkezésre. Az alapkövet 1905. október 22-én helyezik el a minorita rendtôl vásárolt telken. Az építkezést végrehajtó brassói Wusinczky cég 1906. október 23-án adta át a kész épületet, ami mintegy 311765 koronába került.

Felírat az épület fôbejáratánál elhelyezett márványtáblán

"A vallás, honszeretet és tudomány e díszes csarnokát Isten dicsőségére és a nemzeti közművelődés javára X. Pius pápasága, I. Ferenc József apostoli király uralkodása, Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspöksége, Apponyi Albert gróf vall. és közoktatásügyi m. kir. minisztersége alatt, Páll István előadó, Hassák Vidor igazgató idejében, Pápai Sándor terve és művezetése mellett Wusinczky Testv. és Trs. építőmesterek közreműködésével építtette az Erd. Róm. Kath. Státus az úrnak 1905-1906-ik esztendejében"

Modern idôk

1903-tól vezetik be iskolánkba az érettségi rendszerét. A végzősök magyar nyelvbôl, latinból, történelembôl, matematikából és fizikából szóbeliztek, magyarból, matematikából és fordításból (németrôl, latinról és görögrôl magyar nyelvre) írásbeli vizsgát tettek.

A szocializmus évei

A második világháború utáni politikai változások hatása nem kerülte el iskolánkat. 1948-ban beszüntetik a felekezeti oktatást, 1977-ben az elméleti líceumot pártállami határozat alapján mechanikai profílú ipari líceummá alakítják át. 1982-ben az iskola a Kőolajipari Minisztérium hatáskörébe kerül. Az oktatás ennek megfelelôen alakul át, a nevelômunka pedig irányított politikai tevékenységek tömkelegével zsúfolódott.

Jelenkor

A várva-várt változást 1989 karácsonya hozta meg, ami az iskola kiteljesedését jelentette, és az 1990-es tavaszi névadó ünnepség után az alapító Nagy Mózes neve hivatalosan is felkerült az iskola homlokzatára. 2023-ban az iskola visszanyerte főgimnáziumi rangját.