A latin nyelv tanulása mellett rengeteg érvet lehet felsorakoztatni:

• az általános műveltségre gyakorolt jótékony hatása miatt segíti, hogy az európai kultúra gyökereit jobban megismerjük, megértsük.

• ókori szövegek fordítása és elemzése kapcsán a filozófia, retorika, jog- és állambölcselet, vallástörténet, mitológia és egyetemes kultúrtörténet fontos alapkérdései kerülnek elő

•  a latin nyelvtanulás elősegíti a grammatikai megértést, növeli a nyelvtanulási készséget, erősíti az értő olvasás, szövegértés készségét. A latin olyan nyelv, amelynek nyelvtana szinte minden jelenséget magában foglal, ami saját nyelvünk és más nyelvek nyelvtanában megtalálható. A latin nyelv rengeteg nyelvvel áll rokonságban, mivel az ősi indoeurópai alapnyelvből fejlődött ki, sok más szláv, germán, kelta és indoiráni nyelvvel együtt, e nyelvek alkotják az indoeurópai nyelvcsaládot. Jelenleg 443 indoeurópai nyelvet tartanak számon, az indoeurópai nyelvet beszélők száma pedig eléri a 3000 milliót. Az összes indoeurópai nyelv hasonlít egymásra, a közelebbi rokonok jobban, a távolabbi rokonok kevésbé.

A latin legközelebbi rokonai az újlatin (neolatin vagy román) nyelvek, melyek a latin leánynyelvei, azaz leszármazottai, tovább élő örökösei. Az újlatin nyelvek a Római Birodalom egyes területein beszélt különféle dialektusokból, tájszólásokból fejlődtek ki, és változtak évszázadok alatt különálló nyelvvé. A Római Birodalom hatalmas területének széttagoltsága miatt sokféle újlatin nyelv alakult ki: olasz, spanyol, francia, portugál, román és számos kisebb újlatin nyelv, így például Franciaországban a provanszál, Spanyolországban a katalán vagy Olaszországban a szárd. Összesen 47 újlatin nyelv létezik, és világszerte 800 millióra tehető az anyanyelvként újlatin nyelvet beszélők száma.

Tudtad, hogy Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv? 

Így ha a középkori vagy újkori Magyarországhoz kapcsolódó témával szeretnél foglalkozni, legyen az irodalom, történelem, művészettörténet, nyelvészet, szükséged lesz némi jártasságra a latin nyelvben. Az egyházi mellett a tudományok nyelve is latin volt, így nem csoda, ha a magyar tele van latin eredetű szavakkal. Különösen sok latin szó származik a középkori iskolai és diákélet területéről (pl. tinta, tábla, kréta, ceruza, pont, lecke, iskola), az egyházi élet köréből (pl. templom, mise, sekrestye, oltár) és a politika szférájából (pl. föderáció, legális, illegális, szenátus, privilégium). Nagyon sok latinos diákszleng is bekerült a magyar nyelvbe, sokszor nem is tudjuk, hogy ezek latin eredetűek (ipse, idióta [görög-latin], debil). A tudományos élet vagy a számítástechnika legújabb szakszavai közt is rengeteg a latin vagy a latin eredetű angol szó (pl. nukleáris, informatikus, komputer, opció, szerver, installál, konfiguráció, formátum).

A nyelvújítás korában igyekeztek lecserélni a köznyelv latin szavait magyar szavakkal, így lett például a státusból állam, a circumstantia-ból (v.ö. angol circumstance) környülállás - körülmény, a materiaból anyag stb. - követve az eredeti latin szó logikáját.

Gonda Attila cikke nyomán: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/miert-tanuljunk-latint