2. A gazdaság alapvetései

Kidolgozás alatt levő: Gazdasági alapvetések, a címek.

https://drive.google.com/file/d/1GGCwR7ru034KnJDnusisaDaE4J6ItoQF/view

Gazdaság - jelen rezsim

A gazdaság alapvetései és a F idesz- O rbán

(F-O-s) rezsim (rendszerváltozat)

A közgazdaságtan négy nagy problémaköre, egyszerűen.

1. Hogyan lehet a „tortát” (a javakat, szükségleteket, árukat, szolgáltatásokat)

hatékonyan előállítani, megtermelni?

2. Hogyan lehet a tortát igazságosan elosztani?

3. A pénz, hogyan tudja mindezt szolgálni (és nem akadályozni)?

4. Talán a legfontosabb: egyáltalán mi az a torta?

(Mert ugyebár a fekáliából készült torta, nem torta)

A négy problémakör összefügg, mert pl. az igazságos elosztás segíti a hatékony

termelést.

Minden problémakörben megjelenik az állami gazdálkodás, a magángazdálkodás,

a piacgazdaság, stb. problémaköre.

Mind a négy problémakörről könyveket lehet írni, de most csak megelégszem

néhány mondattal.

Akármelyik problémakörben levő hibák kihatnak a többi területre, a teljes

gazdaságnak ártanak.

És persze gazdaság a politikai, társadalmi rendszerrel is összefügg. Egyáltalán azzal

a kérdéssel, hogyan lehet „boldog” társadalmat kialakítani.

Az első problémakörbe tartozik: munkamegosztás, munkaszervezés, az innováció,

a technikai fejlődés, az oktatás, stb.

A második problémakörbe tartozik a tisztesség, a becsületes gazdaság, a

monopolhelyzet, a szabályozott verseny, a pénzügyi spekulációk, és általában az

elosztási elvek.

A harmadik problémakörbe tartozik az alapvető pénz-egyensúlyi szabályok

betartása, de ez csak akkor sikerül, ha a pénzügyi spekulációkat minimalizálják.

És talán korunkban a legfontosabb, a negyedik: mi a hasznos termelés-fogyasztás?

Korábban ez nem volt komoly kérdés, de korunkban ez lett az első számú. Első

számú lett, mert most állt elő az a helyzet, hogy már akkora a termelési kapacitás

hogy annak rosszasága képes az embert is, valamint a természetet is tönkretenni.

Korábban mikor kisebb volt termelési kapacitás, amikor csak az átlagos

szükségletek felét, kétharmadát tudták előállítani nem számított, ha annak egy

része haszontalan termelés-fogyasztás. Korunkban, mikor óriásira nőtt az aktuális

termelési kapacitás, már más a helyzet, a klímaválság pedig teljesen átalakította a

probléma rangsort. A GDP kora, „mindegy mit, csak sokat termeljünk,

fogyasszunk” kora lejárt. Az lett az első számú gazdasági szempont, hogy

környezetkímélő, természetkímélő, klímakímélő termelés, fogyasztás legyen.

Ezután jön, hogy a termelés, fogyasztás testet-lelket építő legyen.

Az első számú szempont, tehát a klíma, e szerint kell nagyon pontosan átgondolni,

megtervezni minden termelést, fogyasztást. Nagyon pontosan ki kell számítani,

hogy minek mekkora a természetromboló hatása, és e szerint kell az állami

gazdaságot és piacgazdaságot is terelni, korlátozni. Nem szabad felületesen

kezelni, mert könnyű tévedésekbe esni. Én magam is tévedtem, amikor például a

sportolást, utazást természetkímélő fogyasztásoknak gondoltam. Rá kellett

jönnöm, minden, ami utazással közlekedéssel, szállítással jár az sajnos

környezetterhelő. Ez csak egy példa a sok közül.

A lényeg, h a tudománynak e vizsgálatokra kell koncentrálni.

A gazdaságban is váltásra van szükség.

A gazdasági fejlődés egyszerűen.

A kormány nagyon büszke a gazdasági fejlődésre, állandóan a GDP

növekedéssel dicsekszik.

Szerintem is fontos a GDP, mondjuk nyolcadik a sorban.

A GDP növekedést egy sereg dolog megelőzi a gazdasági fejlődés

szempontjából.

1. Mi lettünk az EU második legszegényebb és legkorruptabb országa.

2. Ha a visegrádi országok tíz éves gazdasági haladását nézzük, akkor

Mo. az utolsók között van.

3. A GDP növekedésnél fontosabb, hogy hasznos, vagyis a testi, lelki,

szellemi egészséget növelő, valamint a természetet védő termelés-

fogyasztás legyen. (Ebben rosszul állunk)

4. Fontosabb, hogy igazságos szabályozott verseny, tisztességes

korrupciómentes gazdaság működjön. Igazságos elosztással. (Ebben

rosszul állunk)

5. Továbbá fontosabb, hogy gazdasági-pénzügyi arányok (infláció,

alapkamat, forint-árfolyam, államnagyság, adóarányok, hitelarányok,

minimálbér, stb.) pontosan a megfelelők legyenek. (Ebben rosszul

állunk)

6. Továbbá fontosabb, hogy valóban kreatív, innovatív, (nem

bérmunkás) gazdaság működjön. (Ebben rosszul állunk)

7. Továbbá, fontosabb az oktatás. Vagyis, hogy széles általános

műveltségű, érdeklődő, kreatív, a korszerű tudományok alapjait ismerő,

csapatmunkában is jó, alkotó fiatalok kerüljenek ki az iskolákból.

(Ebben rosszul állunk)

Persze mindennek az előfeltétele egy olyan vezetés, kormány, amely

képes jó döntéseket hozni. (Ebben rosszul állunk)

Ezután jön a GDP növekedés, melyet az előző állapothoz mérnek, tehát ha az

alacsony (Mo. esetében alacsony), akkor a növekedés magasnak tűnik.

A Fidesz rezsim által preferált néhány gazdasági tevékenység vázlatos hasznosság-

elemzése. Hasznos, vagyis, mennyre javítja, fejleszti testi-lelki egészséget, kíméli a

környezetet, mennyire innovatív, valamint hosszabb távon mennyire térül meg a

befektetett pénz, munka.

Mérjük a hasznosságot egy 10-es skálán. Valamint egyszerűsítsünk: amennyiben öt

feletti a hasznosság hasznos, amennyiben öt alatti haszontalan. Az öt határeset.

Ez egy nagyon leegyszerűsített „elemzés”, mondhatjuk: józan polgári észből jövő

gondolatsor.

Az innovációs érték kulcsszavai: ötlet, újítás, tervezés, hozzáadott értéktöbblet

(nem bérmunka).

A környezetkímélés kulcsszavai: energia, anyagfelhasználás, természetrombolás,

gyártás közbeni, használat alatti, ill. használat utáni, mint hulladék. A pontos érték

tehát meglehetősen bonyolultan számolható, azonban, a saccolás nem annyira

vészes.

Például, bármilyen meglepő, a jó oktatás, a jó egészségügy, 9-10 innovációs értéket

érdemel, környezetkímélő osztályzata is 9,-10, testet-lelket építő értéke 9,-10, és

tulajdonképpen hosszabb távon, mivel ez állítja elő a jó munkaerőt, pénzügyileg is

9,-10.

De a rövid távú megtérülése 0,-1,-2, ezért a mai elbutult közgazdaságba nem számít

hasznos gazdasági tevékenységnek.

Például egy hazai tervezésű, hazai gyártású (hazai gépekkel) elektromos busz

innovációs értéke 8, környezetkímélő értéke. 7. Ez tehát a viszonyítás, de hozzá kell

tenni, ha az említett busznak csak 3-as lenne a pénzügyi megtérülése, mondjuk

nullaszaldós, akkor is hasznos tevékenység lenne.

A közmunka hasznossága: Lényegében településtakarítás, nem teljesen értéktelen.

Testet-lelket építő érték 5, környezetkímélés 8, viszont az innovációs érték 1,

pénzügyileg szintén 1, - átlag: kb. 4, ez akkor összességében enyhén haszontalan.

(Akkor lenne hasznos, ha valahogy komolyan, jelentősen összekötnék a jó

oktatással.)

A stadionok hasznossága: Itt hosszan lehetne elemezgetni,

mert nemcsak megépíteni kell, de fenntartani is. A lényeg, hogy végső soron a

kihasználtságtól függ a hasznossága. Ha kihasznált egy stadion, akkor olyan nagy a

testet-lelket építő értéke, hogy minden mást kompenzál.

Mivel a magyarországi stadionok közepesen, erősen kihasználatlanok, ezért

haszontalanok, összesített érték, kb. 3.

Az autógyártás hasznossága: Természetesen a külföldi autók gyártásáról van szó.

Ami lényegében, külföldi tervezésű, irányítású, külföldi gépekkel. A magyarok

jószerivel csak a bérmunkás-szakmunkás dolgozókat adják.

Így az innovációs értéke, magyar szempontból 2.

Itt azért ki kell térni a túlmisztifikált „hazai beszállítókra”.

Szerény véleményem szerint ezek a beszállítók, szintén, külföldi tervezésű

termékeket állítanak elő, külföldi gépekkel, magyar bérmunkával. Tehát a jobban

hangzó nevük és a gazdasági statisztikájuk miatt tűnnek, hűha, de gazdaságosnak.

Ezek tulajdonképpen, döntően a nagy autógyár kihelyezett részlegei, tehát egy

kalap alá vehetjük őket.

Visszatérve az innovációs érték tehát 2. A környezetkímélő érték 3. Sokan talán itt

felszisszennek, pedig ez az igazság. Ha tisztán elektromos meghajtásúak lennének

(eleve személyautók) akkor érnék el, az 5., közepes szintet. De nálunk nem azt

gyártanak. A testet-lelket építő érték, kb. 4. Pénzügyi megtérülés, 5 közepes,

szintén meglepő lehet. De miért is? Látszólag ez a magyar gazdaság motorja, viszi az

exportot, növeli a GDP-t, korszerű gyártás, stb. Hiszen a sok-sok ezer drága autót

sok-sok milliárd Euróért eladjuk. Csakhogy e haszonnak csak a töredéke jut

kishazánkba. Először is a hatalmas adókedvezmények miatt alig adóznak. Másrészt

a profit, haszon döntő részét a külföldi tulajdonosok, menedzsment, stb., így-úgy,

de főleg hatalmas jövedelmek formájában kiviszi az országból. Vannak más kiviteli

trükkök is. Tehát jószerivel annyi haszon marad nálunk amennyi a bérmunkás-

szakmunkás dolgozók nem túl magas fizetése, vagyis néhány tízezer ember megél

ebből a munkából.

Az autógyártás átlagos haszna: kábé 3, esetleg 4, tehát összességében haszontalan.

Az építőipar, valamint a turizmus, vendéglátás, kábé átlagosan ötös hasznosságú, de

nem mindegy, h. igazi versenyben kis-középvállalkozások, vagy kormánydotált

nagyvállalkozások csinálják.

A végkövetkezetés, hogy a leginkább hasznos gazdasági tevékenység (mivel hazai

gyártású elektromos busz, és ehhez hasonlók nincsenek) a jó oktatás, jó

egészségügy lenne. Lenne, mert sajnos ez sincs.

Ugyanakkor a fejlettebb jövőről, mint követendő irányról is el kell

gondolkodni.

A közgazdaság-tudománynak fel kell tárnia a megfelelő, várható,

korszerű, legfontosabb arányokat, azután el kell gondolkodnia hogy

lehet a társadalmat, a gazdaságot békés eszközökkel a helyes arányok

felé irányítani. A fontosabb arányok:

Úgy mint, pl.: szabadidő-munkaidő aránya. A szabadidő arányai:

szórakozás, sport, kultúra, társadalmi tevékenység, stb.

Munka, (tevékenység) arányok: szellemi munka, - fizikai munka, -

automatizált munka. Munkahelyi munka, - otthoni munka, - baráti, civil

közösségben végzett munka, - társadalmi munka.

Fontos még a munkabérek, jövedelmek arányai (segédmunka, -

szakmunka, - tervezői munka, - magasan kvalifikált munka, - fokozott

felelősségű munka, stb.) feltételezve, hogy a fajtát, ill. a munka

mennyiségét viszonylag igazságosan állapítják meg.

A túl nagy különbségek komoly problémákhoz vezetnek.

Ezeknél már csak a munka, tevékenység céljának (szükségletek)

arányai fontosabbak, mint például: egészség, biztonság,

természetvédelem, közlekedés, szórakozás, stb.

A fejlettebb jövő legfontosabb gazdasági, pénzügyi szabályai: A

pénzzel nem szabad, machinálni, spekulálni.

A pénz célja, hogy kövesse, könnyítse a termelést-fogyasztást.

Minden elemzésnek, intézkedésnek a termelésből- fogyasztásból kell

kiindulni, nem a pénzből.

Sem a gazdaságot, sem a pénzt nem szabad rángatni.

Tévedés, hogy az inflációt, árarányokat, a hitelarányokat, a

kamatarányokat, stb. nem lehet államilag terelgetni, de bizonyos

határon túl államilag, hatóságilag szabályozni szükséges.

Mindez a jövő fejlettebb gazdaságában így lesz, mert közgazdaságilag,

nemzetgazdaságilag, világgazdaságilag hosszabb távon, a nép, a

lakosság szempontjából ez az ésszerű, előnyős. Most azért nincs így,

mert még mindig nyerészkedés, a spekuláció vezérli az embereket, a

gazdaság, a pénzügy nagyhatalmú állami és államon kívüli vezetőit.

Ezért tudományosnak látszó nyelvezetet, mindenféle látszat-tételt

dolgoztak ki annak érdekében, hogy megmagyarázzák, a machináció,

spekuláció, a nyerészkedés szükségességét.

Kérdés azonban, hogy a spekuláció, a nyerészkedés, a kapzsiság

hajtóereje nélkül nem sorvadna el a gazdaság? Szerintem azért át

lehetne „nevelni” az embereket az igazságos, szabályozott gazdasági

verseny elfogadására.

A simlis jövedelemszerzés (mely a másik oldalon igazságtalanul

károsít) minden formáját háttérbe kell szorítani, a határt a

becsületesség felé kell tolni. Mert az nem járja, hogy egyes lopásokért,

csalásokért börtön jár, más csalásokért nemhogy börtön, de szinte

dicséret jár. Ilyen pl. a tőzsdei kereskedésre épülő gazdaság, beleértve

egyes banki tevékenységeket, a félig hamis reklámokra épülő

gazdaság, a pénzügyi gazdasági válságok mechanizmusa, a

nagyvállalatok és a nagyfőnökök visszaélésre alkalmas helyzete, az

állampreferált magáncégek, és még lehetne sorolni. Pontosabban arról

van szó, hogy amennyiben megengednek egyes simlis

jövedelemszerzéseket, senki nem fogja elfogadni más

jövedelemszerzések tiltását. Tehát így, nem lehet igazságossá,

becsületessé, egyben hatékonnyá tenni a gazdaságot.

A társadalmi politikai rendszer szorosan összefügg a gazdasággal:

Az irányítás miatt.

A problémák átszűrődése, egymásra hatása miatt.

A rossz közérzetben nincsenek határok. Pl. sok dolog miatt

csökkenhet, a munkakedv, a munkaképesség, stb.

Azonban rövidebb távon, 2-10 év (régebben ókorban, középkorban

hosszabb ideig is) egy diktatórikus, hódító rendszer is produkálhat,

fejlett technikát, viszonylag jó gazdaságot, legfeljebb az emberek

felének jó életet. Ismétlem: csak egy darabig, rövidebb távon és

legfeljebb csak az emberek felének. Ezt mindig egy hanyatlás követi,

tehát összességében negatív.

Úgy látszik O vezér kiadta a papagájkórusnak, h. ezt kell hajtogatni:

hű, de jól élnek a magyarok. És ezek hajtogatják. Hihetetlen, micsoda

csicskahad. De az is elképesztő h. most már mindenkit vaknak és

gyengeelméjűnek próbálnak nézni, nemcsak a saját híveiket.

Ó istenem eddig úgy próbáltál minket, magyarokat okosítani, hogy

tanuljunk a más kárán. Ez nem jött be. Aztán úgy próbáltál, hogy

tanuljunk a saját kárunkon. Ez sem jött be, továbbra is a fidesst

választottuk. Most próbálj meg, minden tanulság nélkül, csak úgy, egy

kézintéssel megokosítani minket.

Kedves Fidesz szimpatizánsok; ha a szeretett kormányuk tíz éves

működése alatt, csak egy olyan törvényt tudnak mutatni, amely nem a

diktatúra, a centralizálás irányába terelte az országot, akkor rosszul

ítéltem. Vagy mondjanak egy olyan Fidesz politikust, aki kritizálta a

vezért, mégis a helyén maradt. De ha egyet sem tudnak mutatni, akkor

önökön van a sor, minimum ismerjék el: diktatúra pártiak vagyunk. Ha

beismerték, akkor már csak azt kell belátni; miért ártalmas, a

lényegében mindenkit lenéző, egyszemélyes uralkodás.

Sok ellenzéki politikus, politizáló ember, médium, nem tudja, vagy

nem akarja megérteni (mindkettő hiba), hogy különleges helyzetben az

egyébként normális viselkedés a visszájára fordulhat, a gonoszt

segítheti. Nem tudják, nem akarják megérteni, hogy amennyiben

megjelenik a becstelenül harcoló hatalmas gonosz erő, az egyébként

normális, békés, becsületes, igazságos versenynek már nincs

lehetősége, csakis a gonosz erő elleni összefogás a megoldás. Csak

összefogással lehet legyőzni a becstelen hatalmas erőt, ezután, csakis

ez után, jöhet a békés, becsületes, igazságos verseny.

KIDOLGOZÁS ALATT

Majd folytatom, de a Google jól ki……… kérdezés nélkül

megszünteti az oldalakat, írásokat, ezért rohamtempóban

kénytelen vagyok félig kész írásokat közreadni.

Jelen rezsim gazdasága

https://drive.google.com/file/d/1L-iNIkCqq_Yo7fLJPq7xQHCaOgsdzdeN/view