A felsőszölnöki hármashatárkőt a trianoni döntés után, 1922 -ben állították fel, közvetlenül a három szomszédos ország találkozásánál.
A két világháború között a felsőszölnöki, alsószölnöki, szakonfalui, apátistvánfalvi és rábotofalui iskolások minden év május utolsó vasárnapján a hármashatárkőnél emlékeztek meg az első világháboruban elesett hősökről. Itt előbb elénekelték a magyar himnuszt, majd egy tanító a világháborúról és a trianoni békediktátumról beszélt. A gyerekek ígéretet tettek az emlékmű egész évben tartó gondozására, majd hazafias versek és énekek előadása után uzsonnával zárult a nap.
A második világhánború után a terület megközelíthetetlen lett, a vasfüggöny nyugati széleként a határt fegyveresen őrizték, a Magyarországról illegálisan távozni kívánó embereket elfogták, utánuk lőttek.
Az emlékhelyet először 1989. május 27-én -én nyitották meg (tulajdonképpen megelőzve az 1989. augusztus 19-i Páneeuropai pikniket, ez volt az első határnyitás a vasfüggönyön keresztül), azóta ismét helyi nevezetesség, a turisták kedvelt célpontja. A kőnél minden évben három-nemzeti találkozót tartanak.
2004 május 1-jén a három határfalu szintén itt tartotta meg ünnepségét, üdvözölve az Európai Unió bővitését.