A szójabab az ázsiai országok kulturális öröksége, amely az ókorig nyúlik vissza. A szójabab származási helye továbbra is vita tárgya a szakértők között. A legtöbb tudós úgy véli, hogy először Közép- Kínában háziasították Kr.e. 7000 körül. Más történelmi adatok szerint a szóját először a kínai szövegek említik Kr.e. 2800- ból. Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy a szójababot már Kr.e. 9000- ben termesztették Kínában.
A szójababot közel 150 évvel ezelőtt – a 19. század második felében – hozták Európába. A 20. század közepén az e növény vetésterülete elérte a több százezer hektárt, amelyet egymillió hektárra terveztek növelni. A kukorica népszerűségének növekedésével és a Kínával fennálló kapcsolatok megromlásával azonban a szójabab iránti érdeklődés lanyhulni kezdett. Az elmúlt években azonban a szója ismét jelentős helyet foglalt el Európa szántóföldjeinek vetésforgójában.