Prostitúció fejlődése - képek

Hogyan lettem szuper-kurva?

Szex-földről való hazaérkezésem után rendkívül ideges, zaklatott voltam. Gondoltam, sőt tudtam, hogy a fejlett, barátságos logikus társadalomból visszatérve, duplán szakad rám a földi élet minden rosszindulatú, viaskodós ostobasága. Olyan ez, mint amikor a kellemes meleg vízből jeges vízbe ugrunk, duplán érezzük a különbséget. Számítottam erre, de azért a valóság, a legrosszabb elképzelésemen is túltett. A posványos büdöske élet apróbb borzalmai nem is annyira érdekelnének, de a könyvem semmibe vétele felettébb megviselt, sőt most is megvisel.

A könyvet még a szex-földi utazásom utolsó heteibe írtam, itt a földön még átjavítgattam, szerintem sikerült egy tanító könyvet alkotnom. Nem tudom, hogy mennyire jó ez a könyv, de  hogy „tanító könyv”, az bizonyos. Ugyanis ez nemcsak egyszerűen erotikával, szexszel foglalkozó könyv, de egy fejlett világ társadalmát, tudományát írja le, ezért „tanító könyv”.  Tanító könyv, vagyis aki elolvassa, az okosabb, a világot szélesebben, világosabban átlátó emberré válik. Pontosabban, csak válna, ha elolvashatná. Ugyanis a könyvkiadók a szaharába se veszik, és egyáltalán senkit nem érdekel. Az sem érdekel senkit, hogy a könyvben komoly tudományos felfedezések is szerepelnek, olyanok melyek hatalmas lökést adhatnának a földi tudománynak. A földi kultúra teljesen belesüppedt a mocsárba, és bugyogva süllyed tovább.

Az emberek is, tisztelet a kivételnek, mocsárba süllyedtek. Itt van például az utolsó találkozásom, bizonyos Szabó Tamás Áron nevű kiadóval, vagy inkább pöffeszkedő alakkal. Ott ült hájasan székébe terülve, önelégülten szuszogva. csak azért fogadott, mert a telefonba megemlítettem azt a néhány százezret, amit esetleg a könyvem kiadásra fordítanék. Eszem ágába sem volt, de úgy gondoltam, majd ha személyesen találkozunk, nem tud ellenállni női kedveskedésemnek, szóval leveszem a lábáról. Már rögtön láttam a mozgásából, a hanghordozásából, hogy az ipse nem is a nőket szereti. Ettől még akár kedves is lehetett volna, de nem volt az, pökhendi, lekezelő beszédstílusa egyre mélyebb utálatot váltott ki belőlem. Ennek ellenére kedvesen ajánlgattam a könyvem:

-   A címe egyelőre „Szex-földi utazások”. Tudja a szex nemcsak testi érzés, élmény, aktus, de világnézet is. Erről szól ez az elgondolkoztató könyv.

-    Bizonyára arra könyvre gondol, amit beküldött. én, izé…mi nem tartjuk rentábilis kiadásnak. Ha a saját pénzén kiadatja, legfeljebb abba tudnánk segíteni – mondta nyeglén Szabó úr.

Ennek ellenére elővettem a szex-földi tapasztalataim, „a konfliktust legjobb szexszel feloldani”, és csábosan vetkőzni kezdtem, magamat simogatva. Szabó úr azonban pont fordítva reagált, mármint a szex-földi lakosokhoz képest fordítva. Hangos ingerült erkölcsi prédikációnak ható szónoklatba kezdett, közben mindennek elmondott.

-          Mit képzel magáról, maga tehetségtelen züllött nőszemély – mondta Szabó úr, de nem hagyta abba – Nem elég, hogy tehetségtelen ostoba, még a satnya női testét is eladná.

Honnan veszi ezt pimasz arroganciát, ez a pofátlan szarjankó, szökött agyamba a vér.

-   Ne haragudjon, de egyáltalán elolvasta a könyvem?- vontam kérdőre

-        Beleolvastam, de annyi is elég volt.

-      Persze elég volt!? És mit szólt az ősanyagtenger résstruktúrájához?- kérdeztem tovább, de láttam rajta, hogy halvány fogalma sincs. Én pedig folytattam  - Tudom, hogy maga egy nagy faroknak jobban örülne, mint az én kisvirág, harmatos pinámnak, de sajna fallosszal nem tudok szolgálni. De nem is gondolná, a maga kis farkincáját milyen ügyesen le tudnám szopni, szóval béküljünk ki.

Azt gondoltam erre az ajánlatra megenyhül, de mintha sósavat öntöttem volna kopasz fejére, rikoltozni kezdett.

- Ilyen nőfélékkel van tele az országunk, szemérmetlen gátlástalan banda, így soha nem tud a kormányunk rendet tenni…ki kell a maguk félét takarítani, kiseperni világos!!!

-   Világos. egyetértek, csak közben önmagára kellett volna mutatnia – válaszoltam epésen, de ez alig csillapította a felháborodásom.

Olyan dühösen rohantam ki az épületből, hogy majdnem, hasra estem a kapuban. Az utcán sem csillapodott a dühöm. Itt kapok agyvérzést, ha most rögtön nem nyúlhatok magamhoz – gondoltam.

Akkor láttam meg a kapualjba a csövit. Ott feküdt koszos ruháiba, büdös rongyok, foltos papundeklik, között.

Szerencsétlen összerezzent, amikor rákiáltottam:

-     Gyere velem azonnal, elmegyünk szex-étkezni.

Ez a szó „szex-étkezés” még szex-földön ragadt rám, ők ezzel fejezték ki, hogy a szex lényegében egyféle evés, étkezés. Persze ott nem volt hazugságvilág.

A csövi szédelegve bizonytalanul, sőt ijedten tápászkodott fel. Átszáguldottam vele,  a gangos ház sötét kopott-köves udvarán, alig tudott követni,  egyenesen  a hátsó lépcsőház bejáratáig, de ott nem felfelé, hanem lefelé a pince irányába fordultam. Ismertem az ilyen házakat, tudtam, hogy van egy ilyen elhagytatott elhanyagolt pince részük. Lenn a dohos, romos pincék előtt megálltam, és már gomboltam is ki a kabátom, húztam le a bugyim. Rászóltam a szerencsétlenül toporgó csövire:

-   Vedd már elő a dákód és verjed….. hadd lássam, nekem is kell egy kis inspiráció!

Szerencsétlen bizonytalan mozdulatokkal kotorászott a rongyos ruhái alatt, de azután mégis előkerült, Meglepetésemre meglehetősen vörös és eres, tehát izgató volt.

-    Nyomás verjed…. de kúrás nincs, érted – szóltam rá, de akkor már az egyik kezem a  nedves enyhén ragadós vulvámba járt, a másik pedig csiklómat húzogatta, verte.

Csak úgy állva szétterpesztett lábbal maszturbáltam.

A csövi dákója is dagadt eresedett, vörösödött, ez kellő lökést adott nekem. Kezdtem érezni a bizsergést altestem különböző pontjain, farizmaim, combizmaim, csípőizmaim is elkezdték az önkívületű táncukat, vonaglásukat. A forróság szétáradt bennem, tudtam, hogy ebből már tuti élvezés lesz, de nem siettem el. Szex-földön megtanultam, ha egy kicsit lassítom, fokozom, akkor nagyobbat robban. Közben ezt is ismételgettem sziszegve, parancsolóan:

-        Verd a dákod, verd már!!

Ekkor vettem észre, felnézve, a korlát tetejéről rám bámuló arcot, egy öregember arcát.

-     Maga meg mit bámul – kiáltottam rá – ne bújjon el, jöjjön inkább ide!

Az öreg lassan csendesen leslattyogott.

-      Ne bámuljon, inkább szálljon be! – szóltam rá

Az öreg se nyelni se köpni nem tudott, szerencséetlen csak zavartan toporgott, valamit próbált is nyögdécselni, de én rászóltam:

-          Most beszélgetünk, vagy szex-önétkezünk? Vegye már elő tata, verje ki.

Lassan az öreg félhatos farka is előkerült, csontos kezei ritmikus mozgásba kezdtek. Persze ez, „már ketten verik rám” nekem megint egy izgalmi lökést adott, bizsergéseim, izom-vonaglásaim, csöpögésem fokozottan tértek vissza. Hirtelen leküzdhetetlen vágyat éreztem, hogy az öreg a szájába vegye a mellbimbóm, így hát bele is tettem.  De ekkor már nem bírtam visszatartani az orgazmust. Hirtelen éles görcsös, de mégis kéjes, forró összehúzódásokat éreztem a vulvámba, a fenekembe, a derekamba és ki tudja még hol. Akkorát élveztem, hogy a lábaim összecsuklottak, hörgő hangok közepette egyszerűen a földre rogytam.

Az utórángások után, volt vagy hat, egyszerűen leporoltam magam és  -  Na pá drágáim -  köszönéssel otthagytam a két segítőmet. Őszintén szólva, az sem érdekelt, hogy ők elélveztek, vagy sem. Az biztos, hogy bambán néztek rám.

  Rögtön jobban éreztem magam, az abnormális, agyament világ feszültségét levezettem, legalábbis ideig-óráig.

Kissé lenyugodva, de nem megnyugodva, értem haza, lerogytam a tévé elé. Feloldozást remélve kapcsolgattam a csatornák között, az egyiken éppen a Szupermen film ment. Akkor ott mindjárt be is ugrott az ötlet: én leszek a szuperkurva. Szinte magától szövődtek a gondolataim: én leszek az álarcos szuperkurva, aki titkosan rejtélyesen  megvezeti, ha kell megbünteti, vagy megmenti az ügyfeleit. És mitől leszek szuper? Egy régi mondás jutott az eszembe: minden nő egy egyéni hangszer, a jó zenész minden nőt egyéni hangszernek nézi, így játszik rajtuk. Én ezt lefordítom a férfiakra. Minden férfi egy egyéni hangszer, majd én úgy játszok rajtuk, hogy a fülük-farkuk is kettéáll. Első lépcsőben minden férfit elvarázsolok, azt adom, amire leginkább vágynak, majd ha szükséges, jöhet a büntetés.

Folytatása következik.