Történet

1) Ki volt az a teológiai hallgató aki megírta a Székelykáli Unitárius Egyházközség történetét és mikor?

1996-ban Kozma Albert teológiai hallgató.

2)      Ki volt az a beszolgáló lelkész aki elkészítette a Székelykáli Unitárius Egyházközség történetét?

1972-ben Nyitrai Mózes a Vadadi Unitárius Egyházközségből  beszolgáló lelkész.

3)      Mit tudunk a  „Székelykál 800 éves történetéből” című könyvről, mikor és ki szerkesztette ?

Dr. Szabó Miklós történész szerkesztésében jelent meg 2005-ben.

4)      Mióta élnek Székelykálban unitáriusok?

Az 1568-as tordai országgyűlés a Magyar Unitárius Egyház megalakulásának az ideje. Az erdélyi reformáció kezdete óta élnek Székelykálban unitáriusok, amikor használatba vették a katolikusok által épített templomot. Kelem Árpád lelkész erről a következőt jegyezte le: „ Ez a templom a mai római katolikus temető alsó részén állott s kőből volt építve.Valószínű előbb a római katolikusoké volt, s János Zsigmond uralkodása alatt jutott az unitáriusok birtokába.Legalábbis erre vall az a tény, hogy 1642-ben csak egy templom volt melynek tulajdonjogáért három vallásfelekezet versengett. E templom elvételének a jogát, annak későbbi sorsát érdekesen világítja meg egy 1763-ban tartott inkvizicióról felvett huszonhárom tanuvallomást tartalmazó jegyzőkönyv. /.../ Hallottam  bizonyos régi Emberektől beszélni, hogy Nemes Maros Székben Kálban az Unitaris Eklézsiának  kőből rakott temploma volt, melyből a kérdésben forgó kápola Szent László tiszteletére ésaz abban levő kripta holt Testeknek temetésére épittettek.”

5)      Mikor veszítették el az unitáriusok az első templomukat?

1642 április 29.-én, amikor Rákóczi György fejedelem a református püspökkel látogattak el egy ebéd alkalmával a faluba. Ezt követően ez év május 6.án Bethlen János, Kamuti István és Horváth Miklós bizottság szállott ki a faluba, akik „ az unitárius atyafiakat violenter eléhiván, állatván – Templomukat occupálák nagy szomorúságukra.” Ez a templom a történelem során háromszor is gazdát cserélt.

6)      Mit tettek a székelykáli unitáriusok miután elvesztették első templomukat?

1648 február 23.-án Ferenci Máté egy templombelső céáljára adott a maga örökségéből „ egy kis helyecskét, mely kis darab helyecskének egyik felől való vicinusa Ferenci Máté maga öröksége és kertje, másfelől és harmadfelől a falu közönséges ivó-kuttja árka a falu közönséges utya. Mely kis helyecskéért Vitézlő Kun Mátyás uram ada Istvánd nevü Káli helyben künn a mezőn egy darab szénarétet. E helyen, ahol mai kőtemplomunk áll építettek hitelődjeink 1650-ben fatemplomot, melyet háborítattatlanul használták 1762-ig, de mikor közveszélyessé vált a használata, szükségessé lett egy újnak az építéséről való gondoskodás.

7)      Mi történt miután használhatatlanná vált  az unitáriusok második fatemploma?

Válaszként idézzünk  Kozma Albert munkájából: „ A hivek nagy része félve,  - a tetemes költségtől, vagy a a Mária Terézia pártfogása mellett elhatalmasodott katolikus egyház üldözésétől, abban állapodott meg, hogy nem kőből, hanem fából építi fel templomát.”

8)      Ki volt az egyházközség gondoka ebben az időben és miképpen szolgálta egyházközségét?

 Tovább idézzük az előbbi történetírásból : „ ...az egyházközség legvagyonosabb és legtekintélyesebb patrónusa id.Nagy József, mindenképpen kőből és téglából való építkezést sürgette. Kitűnik ez az 1775-ben tartott inkvizició alkalmával kihallgatott tanuk vallomásaiból. Egyik tanú így nyilatkozik: Én Péter Miklós, magától néhai Nagy József uramtól hallottam mondani, ha házamn négyszáz forintja megbánja is, mégis téglából újíttatja meg az Eklézsia akaratja ellen. Meg vagyon az is, hogy emlitett néhai id.Nagy József Ur azon templom megújításában különös segítséggel is volt, mind a költségben, mind a matáriáléknak megszerzésiben, minthogy minden nap jó reggel felkelvén, pipával kiment s dolgozókhoz , maga embereit is azon munkára fordítván./.../ Nagy József 100 forintot adományozott, a hívek közül harmincan összesen 256 forintot és  37 pénzt adományoztak. Ez összeget az egyházközség részint tőkepénzek, részint kamatok beszerzésével 534 forint, 18 pénzre növelte.Azonban így is kevés volt egy templom felépítésere. Külső segítséghez kellett folyamodni.A Satus pénztárából kölcsön vett 1000 forintot 10 forintos részlettörlesztésre. 800 forintot vissza is fizetett 1776-ig, de ekkor egy Zsinati Főtanácshoz intézett folyamodásban a fennmaradott kétszáz forint adósság elengedését kérte, hivatkozva a templom tornyának a kiépítéséhez szükséges költségekre.

9)      Mit kell még tudni a mai is  használatban levő templom felépítéséről?

„1762 elején kezdődött a templomépítés nagy munkája.A patrónusok és a közönséges bérfizető hivek egyaránt nagy buzgósággal vesznek részt az anyagok beszerzésében és annak feldolgozási munkálataiban.Bár több ezer téglát vettetett az egyházközség, az építkezés tégla hiányában marad, azonban a katolikus vallású Berczenczei István Maros Szék akkori főkirálybírája nagylelkűen 40.000 téglát kölcsön ad az unitáriusoknak. /.../ 1762-ben a templom fedél alá is került, de a torony csak a templom falának magasságáig épült fel és ott félbe is maradt. Itt egy kerek követ helyeztek el, amely egy keveset kiáll a falból és még napjainkban is látható. Talán még az új templomban a  hálaimát sem modhatták el az építkezésben buzgkoldó hívek, a Gubernium ismeretlen feljelentő következtében az Isten házának az ajtaját lepecsételtette, megtiltván annak használatát.”

10)        Mit jegyezett fel a történetírás a templom ajatjának lepecsételéséről?

A káli unitárius templom ajtajának lepecsételése mögött egy szomorú történet van.  A történetet az 1763 évi tanúvallomások jegyezték fel. A Tőzsér-Fosztó-Kozma  „Az erdélyi unitárius egyház története” című munkából is értesülünk az unitárius templom bezárásának az egyik oka nyárádgálfalvi  Szent-Iváni Zsigmond és Ozdi György nyárádgálfalvi malomtulajdonosok közötti irigység volt. Az irigység melletti második ok az volt hogy a Nyárádszentlászlói válásban levő Sárosi György  elleni védőügyvéd a székelykáli születésű Nagy Zsigmond volt.

E történetet Sebe Ákos „Nyárádgálfalva és a Szentiványiak”című munkájában röviden így összegzi: „Sajnálatos módon a gálfalvi unitáriusok nem használhatták templomukat háborítatlanul egy családok között kirobbant nézeteltérés miatt. Az történt ugyanis, hogy Szentiváni Zsigmond új malmot épített a Nyárádra, ami hátrányos helyzetbe hozta az Ózdiak malmát. Ugyanebben az időben a nyárádszentlászlói Sárosi György válófélben volt feleségétől, Szentiváni Máriától, aki a templomépítő Zsigmond lánytest vére volt. A Szentiváni család Mária védőügyvédjéül a kaáli (székelykáli) Nagy Zsigmondot kérte fel; emiatt Sárosi megharagudott mind a Szentiváni, mind a Nagy családra, és bosszút forralt ellenük. Ennek véghezvitelével a Bécsben tanuló ifjabb Ózdi Györgyöt bízták meg, aki katalizált, és befolyása révén elérte, hogy a gubernium bezáratta mind a nyárádgálfalvi, mind a székelykáli templomot, és a kulcsokat a szebeni országos archívumban helyezték el. A székelykáli templom tornya épülőfélben, volt, és a templombejárat fölött ma is látható kiálló kő jelzi az építkezés addigi haladt át.”

Kozma Albert teológiai hallgató egyháztöréneti dolgozatában Uzoni-Fosztó-Kozma munkájából idézzük a templom bezárásának a dátumát és körülményeinek leírását „ Biztosul kiküldik az állandó táblától a római katolikus Sándor Pál helyettes királybírót és a református Botos Sámuelt, kit 1769 április 2.-án Kálban, 3.-án Gálfalván a templomokat Marosszék pecsétjével lepecsételik, a kulcsokat a kormányszék meghagyása értelmében űtküldik Szebenbe, ott a kormányszék levéltárába helyezzék el. Az istentisztelet meg a lelkek nagy fájdalmára, körülbelül nyolc éven át a két eklézsia közül Kálban, Kálban a a pap csűrében, Gálfalván pedig az eklézsia egyik házában volt megtartva.”