Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, Angolul Transsylvania.) Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén található.
"Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot
s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor: Erdély… "
Áprily Lajos: Tetőn
Marosvásárhelyről Szászrégen irányába, aki Nagyernyében jobbra térne, Iklandra érkezik, és ha tartja az irányt, áthalad a falun. A következő falu – amennyiben nem tér le jobbra Székes irányába – Székelykál. Idáig jobbra és balra kanyarodó úton érkezik. Lesz egy olyan kanyar is, ami balra tér, de az úttest ellenkező oldalra, tehát jobbra dől. Itt könnyen felborulhat az, aki nem az útviszonyoknak megfelelően vezetne.
Székelykál (románul Călușeri) falu a romániai Maros megyében található.
Marosvásárhelytől 17 km-re északkeletre fekszik, lankás, dombos, erdős vidéken 362 m tengerszint feletti magasságban. A Nyárádtól mintegy 7 km-re, míg a Marostól 9 km távolságra található. Nagyrészt erdő veszi körül. A Káli-patak völgyének legrégebbi települése, egykori vásáros hely és járási székhely, ma közigazgatásilag Nagyernyéhez tartozik
Idézve Dr.Szabó Miklós könyvéből "Székelykál ősrégi maros-széki település, mely megőrizte székely -magyar jellegét, bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte, kíméletlen kegyetlenséggel pusztítva lakóit, féltve őrzött szellemi és anyagi kincseit. Emberi közössége nem tört meg sem az 1241. évi tatárjárás, illetve a későbbi török dúlások idején, sem a Habsburg-hatalom "vas-igájában", vagy éppen belső, távolról sem kíméletles testvérharcoktól sújtva....."
1332-ben Kaál néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint határában Szentpéter és Tövishegy nevű középkori falvak voltak egykor. 1808-ban a Kiserdő nevű határrészében ezüstpénz leletet találtak. 1667-ben Apafi Mihálytól vásártartási jogot kapott. A falu középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott, (1752 előtt kevéssel bontották le) ahol sírboltjának nyomai ma is láthatók.
Iszló a Maros folyó partján fekszik, Marosvásárhelytől mintegy 19 kilométerre északkeletre az Iszló-patak völgyében található.A település története hosszú múltra tekint vissza. A hagyomány szerint nevét egy idetelepült Iszla nevű ősről kapta. A Haramcsa nevű szőlőben állítólag egykor templom állt1910-ben 449 lakosa volt, túlnyomórészt magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.
Aki Szováta felől Szakadát irányából érkezne, és a vármezői eltérőnél nem térne jobbra, majd Nyárádremete után szintén nem térne jobbra Jobbágytelke irányába, hanem előre halad, és a következő eltérőnél jobbra fordul Nagyernye irányába – vagyis nem halad tovább Nyárádszereda felé –, Iszlóba érkezik. Innen haladhatna akár tovább az előbb említett éles kanyar felé.
Kisillye a Maros folyó partján fekszik, a Marosvásárhely várostól mintegy 20 kilométerre délre.
A település története hosszú múltra tekint vissza. A középkorban Szent Illés tiszteletére épült itt templom, amely máig áll. Kisillye híres a hagyományos népviseletről, a néptánckultúráról és a népi ételekről. A helyiek büszkék a hagyományaikra és a közösségi eseményekre.
Ahogy beérünk Székelykálba Iszló felől, nemsokára jobbra letér egy homokos-kavicsos út – amint az előző irányból érkezve már jeleztem ezt – Erdőcsinád felé, amelyen ha nem térünk le balra, akkor Kisillyébe érkezünk. A kis településen négy templom található: a faluba beérve látható az az unitárius templom fent, szintén a dombon, amely domb előtt jobbra haladva a katolikus templomhoz érkezünk. Az unitárius templom mellett a dombon az ortodox templom van, míg előre haladva az út bal oldalán a református templomot találjuk a kultúrotthon után.
Marostorda megyének majdnem a közepén, a régi Tordamegye felső kerületében, a marosmenti országút és Marosvásárhely-Szászrégen között közlekedő vasút mellett fekvő Körtvélyfája szomszédja. Marosjára egy kis völgykatlanban fekszik a Maros bal partján, Körtvélyfájától keletre, 7 km távolságra. Szomszédai: Gernyeszeg, Körtvélyfája, Erdőcsinád, Kisillye, Kis- és Nagyszederjes, Telek, Péterlaka. 1868 előtt Torda vármegye felső kerületéhez, azaz a régeni járáshoz tartozott
Ahogyan elindulunk a Kisillyei Unitárius templom elől, az első adandó alkalom során jobbra fordulva kiérkezünk egy kissé szűk aszfaltos részre, amin haladva átkelünk a falú dombosabb részein, a következő adandó lehetőségnél pedig balra, egy régi kőves néhol kátyús kis mezei útra térünk át. Fák és bokrok ölelésében hagyjuk el Kisillyét. Csodálatos tájakon haladva kezdünk el ereszkedni be a völgybe éles kanyarok árán. Az utolsó kanyarban immár aszfalton egy diófa árnyékan pillanthatjuk meg a Marosjára táblát.