Embedded Files
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEInEK
KÖVETKEZŐ ESEMÉNYEInEK
Óvodába hívogató programunkon szeretettel várunk!
Egy nap, ami az igazi ünnep várásáról szól.
Eleged van már a zsúfolt bevásárló központokból és a felkapott karácsonyi vásárokon való tülekedésből, ahol minden árus szinte ugyanazt árulja?
Szeretnéd visszakapni a gyermekkorodban érzett, meghitt várakozást, kiszakadva a karácsonykor csúcsra járatott fogyasztói kultúra szorításából?
Tölts velünk egy lélekemelő napot, ahol végre lassíthatsz a családoddal! Személyesen találkozhatsz és beszélgethesz a készítőkkel, akik szívüket-lelküket beletették a portékáikba. Szemezgess ajándékötletekből itt: Vásár
Léleksimogató programokkal készülünk a család minden tagjának: Programok
Ha elfáradnátok a teaházban tudtok megpihenni, isteni finomságok közül válogatni.
Ne hagyd ki a környék legszínvonalasabb karácsonyi rendezvényét, ahol egyedi és minőségi ajándékokat tudsz beszerezni, miközben a lelked is töltekezni tud a meghitt hangulatban!
Tudta, hogy gyermeke nagy eséllyel olyan munkahelyen fog dolgozni, amely ma még nem is létezik? Ez elsőre ijesztően hangozhat. Ha szeretné tudni, hogyan tudja őt támogatni, a sikeres felnőtté válás útján, várjunk a „Bennük van a jövő” rendezvényünkön.
2025. november 22-én olyan helyi és az ország távolabbi pontjain működő szervezetekkel ismerkedhetünk meg, amelyek segítenek a 21. századi szülőknek megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel felkészíthetik gyermekeiket a gyorsan változó jövőre.
Tök-jó Baba-Mama Napok – Kiskunhalason a Pitypang Oviban!
Kikapcsolódás • Feltöltődés • Közösség • Kreativitás
Kedves Anyukák! Tudjuk, milyen fárasztóak és egyformák tudnak lenni a hétköznapok pici gyerek(ek) mellett...
Ezért találtuk ki a „Tök-jó Baba-Mama Napokat” – egy olyan alkalmat, ahol végre te is lehetsz a középpontban!
Izgalmas újdonság készül az ovi udvarán: épül a mezítlábas ösvényünk, ami igazi különlegesség lesz a gyerekek (és titokban a felnőttek ) örömére!
Ez a természetes anyagokból épülő ösvény nemcsak szuper élmény, hanem mozgásfejlesztő és érzékszervi tapasztalatokat nyújtó játék is:
serkenti a talp érzékelését,
fejleszti az egyensúlyt és koordinációt,
segíti a testtudat fejlődését,
és közelebb hozza a természetet a gyerekekhez – lépésről lépésre.
Az átadó ünnepség október 17-én lesz, ahol a gyerekek elsőként próbálhatják ki az ösvényt – mezítláb, nevetve, felfedezve. Alig várjuk, hogy együtt ünnepeljünk veletek!
2024-25-ös nevelési év
Óvodába hívogató programjaink
Nyílt nap gyermeknek és szülőjének
Teadélután a szülőknek - ismerkedés az óvodával, az óvodásaink mindennapjai
Waldorf Bál
Kedves Érdeklődők!
2024. február 17-én ismét megrendezésre kerül a Waldorf Bál.
Sok szeretettel hívunk és várunk is mindenkit: családtagot, szomszédot, barátot. A bál nem csak a szórakozásról szól, hanem arról is, hogy hogyan tudjuk támogatni az intézményünket és a gyermekeinket.
A bálról további információt itt olvashattok:
Mozgásban a gyermek - a szabadtéri mozgás és játék fontossága a mai rohanó világunkban
Hogyan oldjuk meg a szabad mozgást kisgyermekünk számára? Mit adok a gyermekemnek, ha kint vagyunk a természetben? Mit kapok cserébe? Hiteles forrásokból, szakemberek szempontjait megismerve választ kaphatunk szülőként, leendő szülőként a Kiskunhalason rendezett programon.
Amíg a gyermekeink szabadon játszanak, fejlesztik a kreativitásukat, homokoznak, ültetnek és együtt vannak, addig alkalmuk nyílik a szülőknek tájékozódni.
2023-24-es nevelési év
Waldorf Bál
Kedves Érdeklődők!
2024. február 17-én ismét megrendezésre kerül a Waldorf Bál.
Sok szeretettel hívunk és várunk is mindenkit: családtagot, szomszédot, barátot. A bál nem csak a szórakozásról szól, hanem arról is, hogy hogyan tudjuk támogatni az intézményünket és a gyermekeinket.
A bálról további információt itt olvashattok:
Óvodába hívogató programjaink
Nyílt nap gyermeknek és szülőjének
Teadélután a szülőknek - ismerkedés az óvodával, az óvodásaink mindennapjai
AZ ÓVODAI ÉLETÜNK ESEMÉNYEInEK BESZÁMOLÓI
AZ ÓVODAI ÉLETÜNK ESEMÉNYEInEK BESZÁMOLÓI
MEGNYITÓNK
MEGNYITÓNK
A sokmillió forint értékű szponzorációért 54 támogatói oklevelet osztottunk ki
2022.09.21-én nyitotta meg hivatalos keretek között kapuit a Szélben Szálló Pitypang Waldorf Óvoda, melyet kifejezetten a segítőknek, támogatóknak rendeztünk meg. A rendezvényen Stírné Prikidánovics Tímea képviselő asszony is megjelent az Önkormányzat részéről.
Szőke Tibor szülőként köszöntötte a megjeleneket, majd Molnár Edina a Halasi Waldorf Egyesület elmondta, hogy miként vezetett el a 7 éves útjuk addig, hogy 2022. szeptember 1-vel megnyithassa kapuját az ország 58. Waldorf óvodája itt, Kiskunhalason.
Kiemelte azt, hogy a munka már bő két éve kezdődött. Nagy lendületet adott, amikor Lakatos-Korda Hajnalka és Lakatos Tamás is bekapcsolódtak az óvoda alapító csapatba, Hajni a lelke, Tamás a mozgatórugója lett a kezdeményezésnek. További tagok csatlakoztak pedagógusként és szülőként is.
Januártól megkaptuk a kulcsát a volt sörfőzdének, s sokan nem hittek abban, hogy az épületből szeptemberre óvoda lesz, hiszen annyi sok feladat, munka és pénz állt a valóság és az idilli kép közé.
Szerencsére az alapítókon kívül több cég, magánember és segítő kéz is látta az elszántságot és a nemes célt, s a lehetőségéhez képest kisebb vagy nagyobb mértékben adott hozzá időt, pénzt, energiát.
Lakatos Tamás beszédében elmondta, hogy mennyire hálás annak, hogy a támogatók mindegyike első szóra segítette az utunkat, ki anyagilag, ki fizikálisan, ki szaktudással.
A Halasi Waldorf Egyesület vezetősége támogatói oklevelet adományozott 54 magánszemély vagy cég részére, akik segítették városunkban egy alternatív óvoda megvalósulását.
Az óvoda intézményvezetője, óvónője és gazdasszonyai együtt vágták el a szalagot, mely után mindenki körbenézhette az óvodát. Az épületen kívül-belül mindenfelé 65 db vicces cédula volt, mindenkinek megköszönve a segítséget.
A bejárás után a Mátyás téri étteremben vacsoráztunk és folytatódott tovább az ünnepség.
Évnyitónk
Évnyitónk
A cipő
A férfi még csak a cipőjét húzta, mikor a család már a kocsiban várakozott. Nagyon nehezen vette rá magát, hogy elinduljon, de ezt nem akarta a feleségének elárulni. Az évnyitóra készülődve visszarepült az időben és látta maga előtt a tornacsarnokot, a mikrofont, a rengeteg embert. Érezte, ahogyan fogy a levegő és hallotta, ahogy megmegreccsen a mikrofon az igazgató hosszú és kötelező beszéde alatt. És újra érezte magában a feszengést. A cipő nyomta a lábát, hiszen évente csak egyszer húzta fel. Beleégett a cipő orrának látványa, mivel merev nyakkal bámulta általában az elejétől, egészen a végéig. Most is ilyet választott, egy láthatatlan fonál kötötte össze a kényelmetlen cipőt és az évnyitót. Nem is az ő évnyitója lesz, hanem a kisfiájé. Akkor mégis miért érzi a feszültséget a tagjaiban? A kisfiúra persze kényelmes cipőt kellett adni, ebből nem engedett, hiába győzködte a felesége, hogy a feketét is szereti, megszokta, nem fogja nyomni. De akkor sem lehetett. Odaérve még megállt, megigazította a lábbelit, hátha jobb lesz, de nem segített. Mély levegőt vett, egy pillanatra hátra tekintett és belépett az iskola kapuján. Örömmel nyugtázta, hogy az ünnepség az udvaron lesz. Legalább nem kell a beszorult, megállt levegő miatt tartania. Ahogy haladt a tömeg felé, próbálta erővel rávenni magát, hogy a cipője orrának bámulása helyett felvegye a szemkontaktust más szülőkkel. Mellette valaki felnevetett, kedélyes, oldott beszélgetés hallatszott mindenhonnan. A szeme sarkából látta, ahogy egy anya rámosolyog. A családjával sodródott, nem nézett igazán körül egy pillanatra sem. Ahogy megálltak a pad mellett, ahol az óvodás és elsős kisgyerekek ültek, ő beállította a fejét a már a régen elfeledett tartásba és bámult lefelé. Csak úgy, mint mikor kisfiú volt. Hallotta, ahogy megszűnik a beszélgetés körülötte, halk, kellemes gitár hangja csendül fel. „Csak egy pillanatra nézz már fel.” A felesége hangja nyugodt volt és szeretetteljes. Sosem tudott igazán ellenkezni vele, még ha időnként próbált is. Engedelmeskedett. Először a jól megszokott arcba nézett, aki fehér fogaival és élénk szemével, huncutul figyelte. Majd a fejének biccentésével segítette, merre nézzen a férje. A férfi kacsintott és már fordította is ki a fejét abba az irányba, amerre a kedvese biztatta. A tér közepén két virágkapu állt. Egy kisebb és egy nagyobb. Hortenziák, zöld levelek futottak végig az oldalán és a tetején is. Szemben a már nagyobb gyerekek álltak osztályokba rendeződve, az oszálytanítókkal. A székeken nagyszülők, rokonok figyeltek. Most már azt is megnézte, hogy ő hol áll pontosan. Két pad egymás mellett. Az egyiken kicsi, ovis gyerekek az anyukájuk ölében, a másikon az elsősök. Köztük az ő kisfiúk is. A beszédek, amiket hall, rövidek és szeretetteljesek. Arról biztosítják őket, hogy rájuk vártak. Éppen őrájuk. A gyerekekre és a szüleikre is. A tanári kar Gryllust énekel, őket egy szülő gitárral kíséri. Néhány kisebb is szerepet kap, valaki verset mond, valaki felolvas, olyan is akad, aki Bachot játszik. Az egész oldott és meghitt. Megmerítkezik a pillanatban. Mire magához tér, a kisfia nevét mondják. A tanító hozzá lép és a kezét nyújtja neki. Átkíséri a virágkapu alatt. Átlépéskor valaki megüt egy triangulumjot, mintha az égből is érkezne a megerősítés. A kapu másik oldalán a nagyobb iskolások fogadják, kezére borostyán-karkötőt kötnek. A kapun keresztül nézik egymást a kisfiúval. Büszkeség és melegség tölti meg a szívét. Cipőjének orra figyelem nélkül, árván áll a füvön. Mikor nőtt meg a kisbabája ekkorára? Ahogy az utolsót is átkísérik a kapun, két oldalról megfogják a kezét. Minden elsős és ovis szülője eggyé válik, így vezeti át őket is az osztálytanító. A túloldalon a nyakába ugrik, átszövi a karjaival a kisfia. Mikor aztán körbe veszik őket és énekelnek nekik, azon veszi észre magát, hogy újra a cipője orrát nézi. De már nem azért, amiért eddig. Nem szeretné, ha bárki meglátná, hogy a szemei tele lettek könnyel.
„Áldjanak az Égiek, fény kísérjen és szeretet, bármerre jársz.”
LKH
SZENT MIHÁLY ÜNNEPÜNK
SZENT MIHÁLY ÜNNEPÜNK
Szent Mihály alakjához hozzátartozik a bátorság lelki ereje, ő a bátorság képviselője. Nem hátrál meg, bátran szembenéz feladatával és az ellenhatalmat belső lelki erejéből le tudja győzni. Szent Mihály a sárkányt győzte le; az ember földi életében a lustaság, vagy a félelem sárkányával veheti föl a harcot.
A kisgyermekek az olyan lelki erőket, mint pl. a bátorság, meseképekben tudják megeleveníteni, ha pl. egy királyfi feladatairól, próbáiról vagy önmaga legyőzéséről hallanak. Ezzel azonosulnak, együtt szenvednek, aggódnak vagy örülnek, és ez erősíti a bátorság lelki képességét.
Szent Mihály napjának ünnepét az óvodásainknak egy bátorságpróbával kötöttük össze. Egy kis próbetételen keresztül haladva győzték le a sárkányt a gyermekek.
A csoportszobában székekből építettünk a gyermekeknek kicsi átbújós alagutat, melyet le is takartunk. A gyermekeknek egyenként kellett bemászni és végigjárni az „ismeretlen”, kacskaringós utat, legyőzve saját sárkányukat (félelmüket). Az útjuk során kismanókkal találkozhattak és az általuk őrzött kis fehér kavicsot begyűjthették.
Majd az udvaron folytatódott a bátorságpróba teljesítés a mesébe illő akadálypróbán, mely végén találkozhattak a sárkánnyal is. Akit a nap végén többszörösen is legyőztünk.
Szent Mihály azonban nem csak „harcos” szent. Ábrázolásain sokszor mérleget tart a kezében. Ezen a mérlegen az emberi lelkek jó és rossz cselekedeteit méri meg. A mérleg szintén fontos szerepet kap az ünnepen:
Az ünneplés a teremben ért véget, ahol az összegyűjtött fehér kavicsokat, amelyeket a gyermekek egy-egy jó cselekedeteikért kaptak, beteszik az évszakasztalon található mérleg egyik serpenyőjébe. A másik serpenyőben pedig egy hatalmas fekete kő helyezkedik el, a rosszat, a gonoszt jelképezve.
A gyermekek nagy izgalommal figyelik a mérleg mozgását. Vajon melyiknek van nagyobb súlya? Átbillenti e a fehér kavicsok kupaca a nagy sötét kő serpenyőjét?
Az ünnepet szépen terített asztalnál zártuk le, ahol elfogyasztottuk az ünnepi sárkánytortát: egy bevonatos süteményt, melynek testét közösen sütöttük meg a gyermekekkel. Csak a sárkányfej és a farok volt meglepetés számukra.
MÁRTON ÜNNEP
MÁRTON ÜNNEP
Minden évben egyszer az erdei manók összegyűlnek, és izgatottan várnak arra, hogy mindegyikükért eljöjjön egy gyermek. A Márton időszak fontos szereplői a manók, akik megmutatják a befelé húzódást a föld alatti kikristályosodást. Ebben az időben ennek különös jelentősége van, hiszen az embereknek a befelé vonulással lehetőségük van arra, hogy megtalálják az önmagukban rejlő kincseket.
2022. november 11-én tartották óvodásaink első Márton napi ünnepségüket.
Késő délután egy megvilágított iskola udvarba érkeztek a családok, ahol már várta őket egy asztal, a saját kezűleg elkészített lámpásaikkal együtt.
A gyermekek és pedagógusok egy kis előadással készültek a szülőknek.
Majd a gyerekek a kézzel készített lámpásaikkal egy nagy éjszakai sétára mentek a pedagógusok kíséretével. Így az ember által meggyújtott fényt vitték ki a lámpácskáikban a sötét erdőben lakó „manóknak”.
Megérkezvén átmelegedtek a teától, a cipójukat kettétörték és megosztották társaikkal, ahogyan Márton osztotta meg köpenyét a koldussal.
Az időszak fontos szereplői a manók, akik megmutatják a befelé húzódást a föld alatti kristályosodást. A manókincsek a kristályokat jelképezik, ezeket keresik a gyerekek a Lámpás-ünnepen saját lámpácskájuk fénye segítségével.
A lakoma csak mindezek után következett.
NagyMAMÁK napja
NagyMAMÁK napja
Lakatos Lászlóné, Sihu mama írása következik.
"Fantasztikus élményben volt részem, ma délelőtt a Szélben Szálló Pitypang Waldorf Óvodában. Némethné Rafai Csilla és Pastrovics Aliz gazdasszony hívtak meg bennünket az óvodai nagymama napra , amit a népmese napjához közel szoktak megtartani. Megismertük unokáink mindennapjait, dalokat, mondókákat, játékokat, napi köszöntőiket és persze egymást, mi nagymamák. Örömteli és mamákhoz illő feladatunk is volt: mindenki szerint nagyon finom kakaós kalácsot sütöttünk, a végén pedig közösen elfogyasztottuk, ízletes teát kaptunk hozzá. Na és az oklevél, ami „A legjobb Nagymamának” készült! Köszönjük kisunkáink, köszönjük óvónénik!
Egy hálás Waldorfos nagymama, a többiek nevében is. "
ÓVODAALAPÍTÁSUNK ÚTJA, A "VÁRANDÓSÁG" ESEMÉNYEI 2020.01.01-2022.08.31.
ÓVODAALAPÍTÁSUNK ÚTJA, A "VÁRANDÓSÁG" ESEMÉNYEI 2020.01.01-2022.08.31.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány. Gyönyörű, csilingelő hangja betöltötte az ember egész testét, ha énekelni kezdett. Még a pacsirta madár is az ő ablakában töltötte a legtöbb időt, mert nem tudott betelni a magasságokkal, amik felőle áradtak. Fehér lovon érkező hercege a Szegedi Színház művészei között talált rá, itt keresztezte egymást először sorsuk útja. Hetedhét országra szóló lakodalmuk után, amikor jött a "boldogan éltek, amíg meg nem", hangszereket ragadtak és A Szélben Szálló Pitypang Óvodában egy fantasztikus koncertet adtak, ahol arra kérték a jelenlévőket, hogy zenéljenek, táncoljanak, örüljenek velük. Azt hittük, ennél több hangszert már nem tudnak megszólaltatni, de a fafúvósok, húrosok és sámán dobok után, még különlegesebb dolgokat húztak elő a tarsolyukból. És mindeközben mi és a gyerekeink, válogathattunk az elénk kerülő csörgők, rumbatökök, kaszanyetták között.A Rákai házaspár közös zenei műsora még nagy dolgokra hivatott, szeretnénk még sokat kapni belőle. Kedves Vercsi és Pisti! Gratulálunk nektek!
Anya azt mondta, mikor szépen felöltöztetett, hogy egy olyan oviba visz, ahol pitypangok szállnak a ház oldalán és a teremben sok érdekes játék van.
A bicikli ülésében azon morfondírozom, hogy vajon hogyan nőttek azok a pitypangok a ház oldalára? Miféle varázslat lehet ez? Ha ott leszünk, más gyerekekkel is találkozhatok, vagy csak egyedül leszek azzal sok, új játékkal? Nem is tudom melyikre vágyom igazán. Ez egy olyan óvoda, ahol van óvónéni? Ő is ott lesz?
Odaérvén, míg anya letámasztja a biciklit, én elbűvölve nézem a ház oldalán ácsorgó pitypangokat. Itt tényleg varázslat történt. Ezek odanőttek.
Anya sürget, azt mondja késésben vagyunk. Mintha én tehetnék róla. Mit cicomázta annyit a hajamat? Még masnit is kötött bele. Hiszen kócosan is ugyanaz a kislány vagyok. De ezúttal ezt nem mondom ki hangosan, nehogy meggondolja magát, én meg lemaradjak az új játékokról.
Ahogy belépek az oviba, minden nagyon barátságos. Mindenki, aki meglát, mosolyog rám. Anya lecseréli a cipőmet és megkér, hogy bármit, amit leveszek, tegyem is vissza, ne úgy csináljak, mint otthon. Most sem szólok inkább. Pedig tegnap kinek a papucsán estem majdnem keresztül az előszobában? Na kinek? Hát apunak. Mindegy, a játékok miatt izgulok.
Befordulok az ajtón. Az ablakokon hosszú, rózsaszín függönyök vannak, sőt még a mennyezeten is van belőle. Nahát. Kinek juthatott ilyesmi az eszébe? De szép. Az asztalon pitypangok és nárciszok egy vázában, a terem közepén gyertya ég. Egy nagy, puha szőnyeg van leterítve, a sarokban párnák sorakoznak, hogy még kényelmesebb legyen a földön ülni a szülőknek, amíg mi játszunk. A túloldalon egy asztal van, ami úgy van berendezve, mintha egy pici erdő lenne. Mellette hintaszék. Mindenhol játékok. Hol is kezdjem? A babakonyhában olyan piros lábosok vannak, mint amiben mama a tejbegrízt főzi nekem szombatonként. Oda rohanok, nehogy másnak is eszébe jusson, hogy tejbegrízt főzzön. Több is sorakozik egymás mellett, közelebb érve látom meg, hogy mindben van valami, mindben más van. Gesztenye, mogyoró, barackmag, faszeletek. De jópofa. Na ettől lesz igazán finom a tejbegríz. Keverem, miközben kiszúrom, hogy a másik sarokban feltűnően sok fiú játszik.
Na, mégis mi vonzott oda ennyi fiút? Közelebb megyek, addig elvan magában a lábos is. Elmélyülten építenek. Látszólag ugyanolyan alakú és formájú fa félkörívre az egyik azt mondja alagút, a másik meg azt, hogy szivárvány. Már hogy lehetne ugyanaz egyszerre alagút is meg szivárvány? Jé. Ezeknek tényleg igazuk van. Még egy varázslat.
A fonott kosárból kilóg egy jelmez. De felvenném. Csak ne lenne itt ez a sok felnőtt? Sose mennek már haza? Mit figyelik annyira az óvónénit? Anya ölébe kuporodom és hallgatom. Kedves és derűs az arca. Amikor észreveszi, hogy figyelem, rám kacsint. Ahogy közelebb húzódom a gyertyájához és a hangszereihez, engedi, hogy jól szemügyre vegyem őket, sőt, a cintányért meg is szólaltatom. Hogy hogy nem pisszent le, hogy ne hangoskodjak? Hiszen beszél. Ráadásul biztos fontos dolgokról, mert minden felnőtt olyan ámulattal figyeli, mint én szoktam júliusban a fagyiskocsit. Megpróbálom kicsit hangosabban, lehet, hogy nem hallotta. Megint jó erősen összeütöm a cintányérokat. A fiúk a sarokban odakapják a fejüket. Na, ez most biztos sikerült. Micsoda? Már megint semmi. Nahát, ő biztosan nem hallja a gyerekek zaját, azért nem zavarja. Újabb varázslat. Elképesztő.
Az asztalnál bíbelődöm a fonalakkal. Nagyon sok van belőle és szép színesek. Hol az ujjam köré tekerem, hol a csuklómat díszítgetem vele. Amikor megkérdezem anyától mi az a fa téglalap a fonalak mellett, azt mondja szövőkeret. Mivőkeret? De mire válaszolhatna, odalép hozzám az óvónéni. A haja nagyon szép, a szoknya, amit visel egészen a földig ér, mint a királylányoknak. A kezében egy kicsi tálacskát tart és a karján egy kosár lóg. Miközben énekel, szelíden megfogja a kezemet és a tálacskában lévő, illatos, mámorító olajból a kezemre simít egy cseppet. A kosarat nyújtja felém, azt kéri, vegyek egy papírvirágot. Ahogy a kezeimbe simogatom a meleg olajat, ő odahajol és úgy, hogy csak én halljam, azt súgja „Majd én megtanítalak szőni.”
Anyával már hazafelé tartunk. A kerítéseket és sövényeket figyelem, ahogy elhaladnak mellettünk, miközben mi gurulunk a biciklivel. Végig gondolom, hogy ugye mindent szépen a helyére tettem, amivel játszottam és újra megkérdezem anyukámat, hova tette a papírvirágot, amit kaptam. Nyugtat, hogy a táskájában van, otthon első dolga lesz odaadni. Amikor a kapunk előtt megáll és a zárba teszi a kulcsot én még mindig azon töprengek vajon honnan találta ki az óvónéni, hogy amikor odalépett mellém, tényleg arra gondoltam, hogy szeretnék megtanulni szőni? Ez csak varázslat lehet.
Valaki délelőtt, valaki délután, valaki egész nap, valaki egész héten, valaki vasárnap, valaki otthonról, de mindenki ugyanazért.
Amikor megtudtuk mennyien regisztráltak a csütörtöki programunkra - Vadai Henivel- , olyan lendületet kaptunk, ami átsegített bennünket az addig megugorhatatlannak látott akadályokon. Lett szép padló, függönyök, kelmék, sok játék, asztalok, fűszerkert, patyolat rend és tisztaság és még sorolhatnánk.
Köszönjük annak, aki erőt adott, aki eljött, aki jól érezte magát, aki evett, aki teázott, aki játszott, aki beszélgetett, aki nyitott felénk, aki csatlakozott a közösségünkhöz, aki jelentlezett a szeptemberben induló ovinkba és aki megfogadta magának, hogy legközelebb is eljön.
Új energiával és lélekkel, már a kertek alatt van a mi ízig-vérig Waldorf óvónénink és csütörtökön, egy általa berendezett csoda-Waldorf-csoportszobával várunk benneteket. Gyertek, legyünk együtt sokat!
Szélben Szálló Pitypang Waldorf Óvoda közössége
2022.03.27. Fészekrakó 1.
Tovább szépítettük, rendezgettük az óvodánkat a segítő családokkal, óvónénivel és gazdasszonyunkkal együtt. Volt és van is mit tenni még. A munkát csak elkezdtük, folytatjuk. :)
Nagy örömünkre szolgált, hogy több magánszemélytől (Rácz-Fodor Gabriella, Maczák Éva, Szalai Márti, Pastrovics Aliz) és a Szemerédi kertészettől is kaptunk fákat, virágokat, bokrokat, melyeket hálásan köszönünk.
Nagy segítségünkre volt a szakszerű ültetésben a Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület képviseletében Greguss Viktor és Fodor Imre. Köszönjük a munkátokat!
A Halas Tv és Halasi Tükör is kíváncsian figyelte a munkánkat.
Györgyi János (Giorgio Dekor Kft.) vállalta, hogy az épületre feliratot varázsol, hogy könnyebben odataláljunk. :) Köszönjük!
2022.03.06. Kertészkedős napot tartottunk az érdeklődő családokkal
Míg a kicsik játszottak, homokoztak, segítettek, a felnőttek rengeteget haladtak a levelek összeszedésében, az udvarrendezésben. A tetőn is zajlottak a munkálatok, előkészítik a szigetelési munkálatokhoz. Amikor elfáradtunk, pihenésképpen körbejártuk kívül, belül az ovit, vízionáltunk, álmodoztunk. A Csányi Pékség által felajánlott sütiket fogyasztottuk, főztünk teát és megbeszéltük, hogy hamarosan, ha kész lesz a csoportszoba, milyen programokat szervezünk majd.
Sok új család érkezett, így bővül a csapatunk.
Közben néhány szomszéd is odajött és nagy örömét fejezte ki, hogy jövünk.
Alakulunk, szépülünk!
Mindenki segítségét köszönjük.
Találkozónk nagyon jól sikerült, több új család is kíváncsi volt a folyamatainkra. Beszámoltunk arról, hogy miben más a Waldorf óvoda, milyen pedagógiát és nézeteket képvisel.
Elmondtuk, hogy az alapítási folyamat melyik szakaszában állunk, mik vannak mögöttünk, mik állnak még előttünk.
Örömmel tudattuk, hogy Kiskunhalas Város Önkormányzata által használatra átvett ingatlan kialakítását elkezdjük, a tervek alapján haladunk szépen sorban mindenen. A kialakítási munkákra már többen is jelentkeztek, akik vagy anyaggal vagy munkával hozzá tudnak tenni az óvodához.
Sokat beszélgettünk a Waldorf intézmények működéséről, szervezeti sajátosságairól és emberközeliségéről is.
Lényegében az a célunk, hogy a gyermekek a szocializázió első, második állomásaként az óvodát ne a családból való elszakadásként éljék meg, hanem egy biztonságos burkot tudjunk nyújtani a kicsiknek a családias légkörben.
A kulcs a szeretet!
Aki úgy érzi, hogy lemaradt, keressen minket bizalommal itt üzenetben, s segítünk felvenni a fonalat. :)
Az előadás az alábbi linken hallgatható meg:
https://drive.google.com/drive/u/0/folders/1b7DsuuS1qxH_SRYzznJ5TyPRrXQ5loHO
Alapító megbeszélésünkön megállapodtunk abban, hogy most még van idő arra, hogy ha jövő szeptemberben szertnénk óvodát indítani, akkor uccu neki. Szeretnénk. Ez nem volt kérdés.
Leosztottuk a feladatokat, van, aki a pályázatokat nézi, óvónőt kereső plakátot készítettünk ismét, elkezdtük az épület felkutatását, ötleteltünk. Megbeszéltük, hogy elmegyünk a Magyar Waldor Szövetségbe, hospitálni, s további programokat szervezünk.
Ismét jó hangulatban telt a találkozónk. Gyöngyi beszámolt róla, hogy a baba-mama klubban nyitottan fogadták a kezdeményezésünk és jövő héten előadással, beszélgetéssel készülünk hozzájuk. Minden jelenlévő vállalt plakátozási feladatokat is.
Edina egy lehetséges épület tulajdonosával tervezett megbeszélésről.
Jeleztük, hogy a decemberben megrendezésre kerülő programsorozat (Adventi hangulat a Waldorfban) 3 etapjából az egyik szervezésében számìtunk rátok. A játszóház megszervezésére gondoltunk Csilla ötletei alapján.
Ahhoz képest, hogy mindenki sorra lemondta, egész jól alakult az ovi alapítós megbeszélés.
Gizella ott volt, holott megoldódni látszik az ovi problémájuk, mégis marad és segít. Az ilyen hozzáállás nagy kincs. Hálásak vagyunk érte.
Gyöngyi is eljött a családjával, és a már előzőleg felajánlott baba-mamás helyeken való promotálást konkrétabban lefixáltuk. Fog vinni szóróanyagot, Edina készíti.
Egy ízig-vérig waldorfos ember, ha lát egy számára új kezdeményezést Waldorf témában, nem megy el mellette szó nélkül. Bejön, és megkérdezi, miben segíthet. És amikor kiderül, hogy képzett Waldorf óvónő (amire nekünk most ugye szükségünk lenne), akkor ott egy pillanatra megáll a levegő. Csilla jelenleg külföldön él és dolgozik, de tervben van a hazaköltözés, és nem állna távol tőle az, amit mi szeretnénk. Ez még bárhogy alakulhat, a döntését tiszteletben tartjuk, bármi legyen is az. Mindenesetre már most is hatalmas segítséget nyújtott azzal, hogy ötleteket adott a szervezéshez, játszóházakhoz, bazárok rendezéséhez. Az ő tapasztalata most felbecsülhetetlen. A kisugárzása pedig hát...bámulatos. Megnézném őt gyerekek között, mert ahogy mesél róluk...
A tárgyalások elindultak és lehetséges óvoda épületek ügyében is van remény. A következő találkozónk időpontja 2020.09.08. 17:30.
2020.08.08. Megbeszélés
Találkozónk alkalmával ismerős és új családok is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz. Beszélgettünk az alapítási folyamatról, a lehetőségekről, a megvalósítás lépéseiről, ötleteltünk és megismerkedtünk két óvónő jelentkezővel is.
Megbeszéltük, hogy a Halasi Szüreti Napokon a Natura Tanyán belül megmutatjuk magunkat egy standdal is, ahol meg tudtok keresni bennünket személyesen is.
Újabb óvoda látogatást is szervezünk szeptember közepére, keressétek az események között hamarosan!
Találkozunk 2020.08.24-én, hétfőn 17:30-kor a Borostyán Waldorf Iskolában Kunfehértón.
2020.07.20. Megbeszélés
A 3 héttel ezelőtt történt találkozó óta történt beszámolót követően egy óvoda látogatást tervezünk 2020. 07. 29. szerda délutánra Dunaújvárosba. A nyár végén vagy kora ősszel megyünk Kecskemétre is, ahol már a negyedik csoportot fogják indítani.
A következő találkozó augusztus 8-án lesz az iskolában, ahol a waldorf iskolás szülők iskolaszépítő munkája alkalmával lehetőségünk nyílik megismerkedni velük is. Még lángosra is meghívtak bennünket.
2020.06.29. Megbeszélés
Találkozónk alkalmával letettük a célokat, hogy szeretnénk egy Waldorf óvodát alapítani Kiskunhalason vagy a környékén. Fontos, hogy egymást megismerjük, hogy a feladatokat elosszuk.
Kitűzött időpont : 2021 szept (vagy korábban)
Elképzelések : gyerekközpontú, kreativtásra, természetszeretre nevelő, (büntetés helyett) inspiráló Óvoda létrehozása, Waldorf pedagógia alapján Rudolf Steiner filozófiájára építve. Gyerekeink intellektuális, szellemi és lelki nevelése képzett Waldorf Óvónővel.
Waldorf Iskola már működik, ezen vonalon indulva ismertették az alapítás lehetséges a fázisait és a tapasztalatokat.
2020.03.06.
Homo Melinda a Csigadombi Waldorf Óvodából érkezett hozzánk Dunaújvárosból, néhány oda járó gyermek szüleivel együtt.
Elmesélte, hogy hogyan zajlik egy nap az óvodában. 7:30 és 8 óra között érkeznek a gyerekek, amikoris az egyik óvónő a konyhában ténykedik, gyümölcsöt mos (a Waldorf óvikban a csoportszoba része a konyha!), a másik óvónő valamilyen értelmes tevékenységet folytat, varr, sző, kosarat fon, gombolyagot gombolyít…
A hétnek meg van a ritmusa, náluk hétfőn rajzolnak, kedden kirándulnak, szerdánként gyapjúképeket készítenek, a csütörtök a formázás napja (méhviasz gyurmáznak, cipót sütnek), pénteken pedig festenek.
Az óvodában maga az eszköz fejleszti a kicsiket, nem igazítja ki a kezüket, hogy jól fogják a ceruzát. Nincs téma a játékoknál, nem kötik meg őket, hanem teret adnak az óvodapedagótusok, hogy csatlakozzanak a gyermekek a tevékenységekhez. A rajznál sincsen megadva téma, hogy azt rajzolhassa le, ami benne van, vagy amit ki kell rajzolnia magából. A rajzokat nem teszik ki, hogy elkerüljék az összehasonlítgatást.
A gyermekek ebben az életkorban nem tudnak nem utánozni és ebben hatalmas felelősségünk van!
8-9 órakor kezdődik a művészeti tevékenység. Az óvónő elkezd pakolni egy ének kíséretében és a gyermekek csatlakoznak.
Verses, énekes, mondókás kör van, majd mennek ki az udvarra. Az udvarra minden időjárási körülmény esetén kimennek 1-1,5 órára. Ekkor az óvónő hasznos tevékenységet folytat: madarakat etet, gazol, sepreget, ültet.
Amikor beérkeznek, megebédelnek. A hazamenősök egyszerre 12:30-kor távoznak, az ott alvósoknak következik a mese. Van mesefotel és ekkor jelentősége van az érintésnek, megsimogatják őket alvás előtt. 15 óráig alszanak, majd uzsonnáznak.
A ritmusok nagyon fontosak. Dunaújvárosban minden napnak meg van a gabonája: hétfőn riszt, kedden árpát, szerdán kölest, majd rozst és zabot fogyasztanak a gyerekek.
Az év az ünnepekre épül, szeptemberben van a betakarítás, a csépelés és cipósütés. Az ünnepeket nagyon átélhetővé teszi a pedagógia (óvoda és iskola is).
Az óvodában természetes alapanyagokat használnak, amely növényi, ásványi vagy állattól (bőr, gyapjú, stb.) valóak, a fantázia szabad útját erősítik, azt mutatják, hogy bármiből lehet bármi.
Page updated
Google Sites
Report abuse