A pecsétviaszgomba nem ehető és fakártevőként jelentéktelen. Kelet–Ázsiában gyógyszerként alkalmazzák. A gyógyászati alkalmazások célja az immunrendszer és a máj erősítése és az anyagcsere-folyamatok felgyorsítása. Ezekre azonban bizonyítékok nincsenek. Mint ahogyan minden gyógynövényben a biológiai anyag koncentrációja ingadozhat. Ehhez járulhat hozzá a más, közeli rokonságban élő fajokkal való keveredés, mely a G. lucidum hatékonyságát befolyásolhatja. A gombaspórákat is felhasználják.
A gyógyászatban erősítőszerként és gyógyszerként való gyakori felhasználásán alapszik az, hogy a pecsétviaszgombát kultúrnövényként is termesztik. A kínai elnevezés – Ling Zhi – „szellemnövényt” jelent, egyéb kínai nevei is használatban vannak: „a halhatatlanság gombája”, „tízezer éves gomba” és a „spirituális erő gyógynövénye”. Kínában úgy is tekintenek rá, mint a „gyógynövények királyára” és a hagyományos kínai orvoslásban gyógygombaként alkalmazzák. Ott a ginzenggel (Panax ginseng) egyenértékű. A gomba Kínában feltehetőleg már évezredek óta erősítőszerként használatos.
Az utóbbi 20 évben rengeteg új tudományos közlemény jelent meg a ganoderma gyógyító hatásáról, többek között igazolttá vált a szív- és érrendszerre kifejtett kedvező hatása, az idegrendszeri nyugtató hatása, immunrendszer támogató valamint gyulladáscsökkentő hatása is. Napi rendszeres, kis mennyiségű (1-2 mokkáskanálnyi őrlemény) fogyasztása hozzájárul a szervezetünk vitaminokkal, ásványi anyagokkal, nyomelemekkel, aminosavakkal történő feltöltéséhez is.
A pecsétviaszgombát számos legendában megemlítik és korábban talizmánként is szolgált. Az épületekben felakasztották, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget.
A ganoderma gomba germánium tartalma kiemelkedő, emiatt számos élettani hatással is rendelkezik.