Forrás: Wikipédia

Harmatta János

(Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.)

Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA tagja. A magyar nyelv iráni eredetű szavainak területén alapvető fontosságú feltáró és rendszerező munkát végzett.




Pályája
Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának 1970-től volt a tagja, 1973–1986-ig pedig elnökhelyettese.
1940-ben szerzett magyar–latin–görög szakos diplomát
1952-től az ELTE Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék tanára
tudományos tevékenysége a finnugor nyelvészettől az ókortudományon keresztül az orientalisztikáig, azon belül is az iranisztikáig és az indológiáig terjedt.
Díjai
Akadémiai Díj (1965)
Széchenyi-díj (1990) – Tudományos életművéért, hazai és nemzetközi tudományszervezési munkásságáért.
Akadémiai Aranyérem (2003)
Művei


Harmatta János (1917–2004): Forrástanulmányok Herodotos Skythika-jához = Quellenstudien zu den Skythika des Herodot


Ferenczy Endre (1912–1990): Az ókori Róma története : [egyetemi tankönyv] / Ferenczy Endre, Maróti Egon, Hahn István ; szerk. Harmatta János
Szabó Miklós (1940–): Hellasz fénykora : Görögország az i. e. V. században / Szabó Miklós ; [a szövegben szereplő prózai idézetek Devecseri Gábor et al. fordításai]
Studies in the sources on the history of Pre-Islamic Central Asia / [by R. Ghirshman … et al.] ; ed. by J. Harmatta
Prolegomena to the sources on the history of Pre-Islamic Central Asia / [by P. Aalto … et al.] ; ed. by J. Harmatta
Harmatta János (szerk.): Ókori Keleti Történeti Chrestomathia (ÓKTCh)Bp. 2003.(Osiris Kiadó)