A lakberendezés esztétikája és az Etikus Minimalizmus alapkövei nem választhatók el a lakberendezés gyakorlati kérdésköreitől. A szép otthon egyben egy felszabadító tér is, amely megtöri a lakással kapcsolatos házimunka és a reprezentációs kényszer évszázados láncait.

1. A reprezentációs kényszer és az „identitás-szorongás” felszámolása

A hagyományos lakberendezés gyakran kényszerít arra, hogy az otthonukat saját értékrendünk és gondoskodásunk kirakataként kezeljük. A szép lakberendezés ezzel szemben elveti a dekorációt mint külső elvárást. Nem a vendég szemének, hanem a benne élő autonómiájának - organikusan - épül.

• A szerkezet becsülete: Ha a ház minden részlete – a funkciótól a tartószerkezetig – maximális odafigyeléssel készül, az otthon nem díszlet lesz, hanem egy szilárd alap, amely kiszolgálja az egyéni igényeket, ahelyett, hogy folyamatos esztétikai teljesítményt követelne.

2. Harc a tárgyak vérszívó tevékenysége ellen

A tárgyak felhalmozása (maintenance tax) gyakorlatilag a vállunkra helyezi a takarítás, rendszerezés és karbantartás végtelen terhét.

• Etikus Minimalizmus mint felszabadítás: A tudatos mértékletesség itt politikai tett. Kevesebb tárgy kevesebb gondozást igényel, ezáltal mentális és fizikai energiát szabadít fel.

• A szép otthon nem szívja el a lakója életerejét; helyette teret ad az alkotáshoz, a pihenéshez és az önmegvalósításhoz. A luxus legmagasabb foka a saját idő feletti rendelkezés.

3. Figyelmes Maximalizmus: A részletek méltósága

Ebben a megközelítésben a figyelmes maximalizmus azt jelenti, hogy a tervezés során nem fogadunk el kényelmetlen kompromisszumokat vagy „univerzális” (gyakran férfiközpontú) szabványokat.

• Személyre szabott ergonómia: A tér minden millimétere a lakója testi és lelki jóllétét szolgálja. Az anyagválasztásnál (fa, kő) az autentikusság az elsődleges, mert az igaz anyagok nem igényelnek maszkolást vagy állandó „tökéletesre csiszolást”.

• Ez a fajta precizitás a gondoskodás legmagasabb foka: önmagunk tisztelete a környezetünk minőségén keresztül.

4. A választási fáradtság és a fogyasztói nyomás elvetése

A kapitalista lakberendezési (fogyasztási) kultúra folyamatosan új trendeket diktál, fenntartva az „elégtelenség érzését”. Ezzel szemben az etika szerint a szép otthon időtálló.

• Nem követi a gyorsan változó divatot, így mentesít a folyamatos választási fáradtságtól és a vásárlási kényszertől.

• Az etikus és tudatos építkezés radikális nemet mond a pazarlásra, és tiszteletben tartja a bolygó erőforrásait, felismerve, hogy az ökológiai válság és a társadalmi igazságtalanság összefügg.

5. Az elengedés és a belső szabadság

A zárókép – az elengedés művészete – olvasatomban a tárgyi függőségtől való végleges elszakadást jelenti. A szép lakberendezés végeredménye egy olyan lélegző, barátságos tér, amely nem akar birtokolni, és nem várja el, hogy mi birtokoljuk.

Egy olyan otthon, amely nem lop a jövőtől, és nem telepszik rá a jelenre, valódi szabadságot kínál egy helyet, ahol nem „háziasszonyok, rendszergazdák”, hanem szuverén lények, akiket a környezete támogat, nem pedig korlátoz.