🙂🙂 Málna

A málna minden asztalon kívánatos bogyó. Élénk színéért a növényi pigmentek, az antocianinok, a bőrben és a pépben található biológiailag aktív anyagok felelősek. Ezek a bioflavonoidok természetes antioxidánsok, ami azt jelenti, hogy a bogyók fogyasztásakor megvédik sejtjeinket a szabad gyökök pusztító hatásaitól, az öregedéstől és a környezet negatív hatásaitól.

Hasonló védőhatással bír a C-vitamin is, amelyben a málna gazdag . Bár ez a mutató nem rekorder - 100 gramm friss málna kevesebb mint a felét tartalmazza a napi C-vitamin szükségletnek, míg például a fekete ribizli vagy a csipkebogyó három napi szükségletet tartalmaz ugyanabban a mennyiségben tartalmaz A-, E- és K-vitamint , néhány B-vitamint, ásványi anyagokat : mangánt, magnéziumot, káliumot stb. A málna egyharmada élelmi rostból áll , amely jótékony hatással van a bélműködésre és gyorsítja az anyagcserét.

Mindenki ismeri a málna lázcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságait - ez a bogyókban található szalicilátok - a szalicilsav-sók miatt -, amelyek ilyen hatással bírnak. Érdekes módon maga a málna sokkal kevesebb szalicilátot tartalmaz , mint a növény levelei és szárai. Ezért betegség idején sokkal hatásosabb, ha nem málnalekvárt eszünk, hanem szárított málnalevél infúziót iszunk.

A bogyók másik fontos előnye, hogy alacsony a glikémiás indexük , így cukorbetegek is fogyaszthatják a málnát. Ezenkívül alacsony a kalóriatartalma - 100 gramm bogyó körülbelül 50 kcal-t tartalmaz.