Magyar Károly közéleti tevékenysége

Élénk szakmai-közéleti tevékenységet folytatott. A korabeli hírlapok közleményei alapján a következőket lehet fölsorolni az alábbi forrás alapján:

https://adt.arcanum.com/hu/

1912. február 10. A Magyar Nemzet munkatársaként vett részt a Magyar Sporthírlapírók Szindikátusának 3. évi rendes közgyűlésén és lakomáján, ahol az új tisztikarba titkárnak választották. A tudósítás szerint az új titkár személyében agilis, komoly és ambiciózus munkaerőt nyert a szindikátus. [Szindikátus = érdekvédelmi szervezet, szakmai szervezet.]

1912. október 19. A Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa ülésén mint a szindikátus titkára tartotta meg olimpiai beszámolóját. A szindikátus jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg neki az olimpiai hírszolgálat kitűnő ellátásért.

1912. október 19. Herendi Artúrral és Biró Dezsővel együtt képviselte a Sporthírlapírók Szindikátusát azon a díszlakomán, amelyet a a stockholmi olimpiádon sikerrel szerepelt magyar tornászok tiszteletére rendeztek a budai Vigadóban.

1913. január 20. A Magyar Olimpiai Bizottságnak a Nemzeti Múzeum dísztermében a stockholmi olimpiai játékok záróaktusaként tartott díszgyűlésén - sajtó-szakosztályi tevékenységéért - olimpiai emlékéremmel tüntették ki.

1913. március 15. A Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa 4. rendes évi közgyűlésén a szindikátus titkáraként ismertette a szindikátus múlt évi működését. A közgyűlést követő lakomán beszéddel üdvözölte Gerenday Györgyöt, a Magyar Athlétikai Szövetség alelnökét.

1913. április 2. A Magyar Nemzet munkatársaként részt vett a Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa közgyűlésén, ahol a tíztagú  választmány tagjává választották.

1914. január 10. A magyar sportírók szindikátusának évi rendes közgyűlésén titkárnak választották.

1914. január 31. A Friss Újság munkatársaként részt vett a Magyar Sporthírlapírók Szindikátusának 5. évi közgyűlése alkalmából rendezett ünnepi lakomán, a szindikátus titkáraként felolvasta a megjelenésükben akadályozott tagok üdvözlő táviratait.

1914. március 18. Az újjászervezett Józsefvárosi Atlétikai Club vezetőségének főtitkárává is választották.

1914. március 29. A JAC képviseletében részt vett a Magyar Athletikai Szövetség évi rendes közgyűlésén, ahol a vezetőség megválasztásakor a jegyzői tisztre választották.

1914 május 19. A Magyar Olimpiai Bizottság alakuló ülésén jegyzői tisztségre választották, de más elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta el megválasztását.

1914. május 29. A Magyar Atletikai Szövetség athlétikai szakosztálya ülésén a bajnoki találkozók versenybíróság sajtójegyzőjének választották.

1914. június 28. Az FTC Üllői úti stadionjában a svéd-magyar atlétikai verseny versenytitkára, ahol szócsövön tájékoztatta a közönséget a szarajevói merénylet híréről.

1914. július 23. Fölvették a Budapesti Hírlapírók Egyesületének tagjai közé, mint az Esti Újság munkatársát.

1915. szeptember 12. A Magyar Athletikai Szövetség által rendezett, 1915. évi hadibajnoki viadalnak versenytitkára és intézője volt.

1916. február 4. A Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa rendes évi közgyűlésén mint a szindikátus titkára mondta el jelentését. A közgyűlés megválasztotta a választmány tagjává és a szindikus titkárává.

1916. február 16. A sporthírlapírók szindikátusa ülése elfogadta titkári indítványát, hogy a szindikátus három tagú bizottsága keresse fel az MLSz elnökségét a magyar labdarúgó-sportban évek óta dúló viszálykodás megszüntetése érdekében, hogy ezzel is a sportbékét biztosítsák.

1916. november 16. A Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa ülésén emlékbeszédet mondott a hősi halált halt Gillemot Ferencről, a labdarúgó szövetség volt alelnökéről és főtitkáráról. A szindikátus elhatározta, hogy a „gyönyörű emlékbeszédet” teljes terjedelmében közzéteszi a Sporthírlapban.

1917 januárjában az MTK sportegyesület évzáró bankettjén felszólalt a sajtó képviselőjeként.

1917. március 31. A Józsefvárosi Atlétikai Club képviseletében részt vett a Magyar Labdarúgók Szövetsége tisztújító közgyűlésén, ahol a tisztikarba könyvtárosnak választották.

1917. április 28. a Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa VIII. évi rendes közgyűlésén ismét titkárrá és a választmány tagjává választották.

1918 februárjában az Otthon Írók és Hírlapírók Köre rendes tagja lett. (A magyar írók, hírlapírók és művészek 1891-től 1948-ig fennálló budapesti társaskörét, röviden csak Otthon Körként emlegették.) 1922 és 1940 között mint a Kör titkárát említik a újságok közleményei.

1918 februárjában a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos jelölő listáján ismét könyvtárosként szerepel, akire idén a sportkönyvtár szervezése és az MLSz történetének megírása fog nehezedni.

1918 márciusában mint sporthírlapíró, az MLSz könyvtárosa, akit erre a tisztségre úgy a hivatalos jelölő-bizottság, mint az MLSz demokratikus pártjának végrehajtó bizottsága egyhangúlag jelölt, jelöltségéről leköszönt.

1918. november 29. A Munkás Testedző Egyesület által összehívott gyűlésen a Sporthírlapírók Szindikátusa képviselőjeként, a Déli Hírlap munkatársaként a munkásegyesületek nagy erejére mutatott rá és ajánlotta, hogy az értekezlet válasszon bizottságot, a mely rámutat a minisztériumokban a mai összetételű Országos Testnevelési Tanács hibáira. Sürgette, hogy a tisztogatást hajtsák először végre. Elérkezett végre az ideje annak, hogy az illetékes minisztériumokkal a sport igazi hivatott képviselői tárgyaljanak. Javasolta, hogy öt tagú bizottság járjon el a minisztériumoknál a Testnevelési Tanács reorganizálása érdekében.

1919 február 8. A fővárosi sportszövetségek értekezletén indítványára egyhangúlag hozzájárultak a jelenvoltak ahhoz, hogy a most Bernben Magyarország területi integritásáéit lelkesen küzdő Biró Dezsőnek ragaszkodásukat, szeretetüket és elismerésüket fejezzék ki. (Biró Dezső a II. Internacionálé berni konferenciáján vett részt.)

1919. február 28. A Magyar Labdarúgó Szövetség tanácsülésén, amelyen a  Józsefvárosi Atlétikai Club küldöttjeként vett részt, a Sajtóbizottság tagjává választották.

1919. március 8. Magyar Sporthírlapírók Szindikátusa fennállásának tíz éves jubileuma alkalmából rendezett díszlakomán – titkárként – az ünnepi beszédet tartotta, amelynek témája a szindikátus tízéves történetének felvázolása volt.

1919. május 1. Az Érdekes Újság e napi számában a sportrovatot szerkesztette.

1919. május 15. A Testnevelési Ügyek Direktóriuma ülésén (a Sporthírlap munkatársaként) a direktórium sajtóreferensének nevezték ki.

1919. december 19. A Magyar Atlétikai Szövetség tisztújító közgyűléséig a jegyzői tisztséget látta el. A belügyminiszter döntése megsemmisítette az 1919. évi február 1-én tartott közgyűlést, összes határozataival s amelynek értelmében az ]918. évi tanács és tisztikar lépett újra jogaiba. Ennek értelmében a tanács tagja és jegyzője maradt a Józsefvárosi Atlétikai Club képviseletében. A decemberi tanácsülésen a tagok egy része kifogásolta, hogy a proletárdiktatúra alatt szerepet vitt sportférfiak is megjelentek, így Magyar Károly is, aki a Sportdirektóriumnak jegyzője volt. Mivel azonban 1918-ban is – a tisztikar tagjaként – szövetség jegyzője volt, ragaszkodott tisztsége megtartásához.

1920. június 27. A budapesti törvényhatósági bizottsági tagok választásakor neve szerepelt a demokrata párt józsefvárosi (VIII. kerület) jelölő listáján.

1921 áprilisában a Budapesti Újságírók Háztartási Szövetkezetének főtitkára.

1921. május 1. A Budapesti Újságírók Háztartási Szövetkezete évi rendes közgyűlésén titkárként előterjesztette az évi jelentéseket és zárszámadásokat.

1921 szeptemberében részt vett Heltai Jenő 50. születésnapja alkalmából az Otthon-Körben rendezett ünnepi banketten.

1921. december 5. Rajner Béla, egy azóta megszűnt sportlap szerkesztője, a kommün bukása után több hazug támadó cikket írt ellene. Ő cikkekben válaszolt majd, amikor ez nem használt, bíróság elé vitte az ügyet. Az e napon megtartott főtárgyaláson Rajner Béla bocsánatkérő nyilatkozatot terjesztett dr. Nagy Béla büntetőtörvényszéki tanácselnök elé, amelyet elégtételül elfogadott.

1922. május 28. A  Budapesti Újságírók Háztartási Szövetkezetének 6. évi rendes közgyűlésén mint titkár, a felügyelőbizottság jelentését ismertette.

1922 novemberében az Otthon Írók és Hírlapírók Körének titkára.

1924. augusztus 14. A Kerepesi úti temetőben, az elhunyt Horovitz Gusztáv kiváló hírlapírót, az Otthon Írók és Hírlapírók Körének titkáraként búcsúztatta.

1924. szeptember 27. Az újságíró-testületeket képviselte dr. Klein Ödön nyugalmazott miniszteri tanácsos, a miniszterelnöki sajtóosztály volt főnökének temetésén a rákoskeresztúri izraelita temetőben.

1924 novemberében a Friss Újság sportrovatának vezetőjeként említik.

1925. április 13. Székesfehérváron, a Székesfehérvári Friss Újság huszonötéves fennállása alkalmából tartott ünnepségen az Otthon Kör küldöttjeként üdvözölte Fodor Gyulát a lap főszerkesztő kiadótulajdonosát és annak fiát, Fodor László szerkesztőt.

1925. április 28. A Kerepesi úti temetőben az Otthon Kör nevében mondott búcsúztatót Tapolczai Dezső színész, színházigazgató temetésén.

1926. április 13. Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre e napon kezdődő sakkversenyén a versenybizottság tagja.

1927. április 13. A rákoskeresztúri temetőben az újságírói testület megbízásából búcsúztatta az élete delén elhalt Reéz Pál hírlapírót.

1927. május 1. A kerepesi temetőben a magyar idegenforgalom lelkes úttörőjének, Gálos Kálmán síremlékének ünnepélyes leleplezésén főtitkárként az Otthon Írók és Hírlapírók Körét képviselte.

1928. január 2. A Magyar Írónők Köre egy évi fennállása alkalmából rendezett ünnepi vacsora január 9-ei megtartására mint az Otthon-Kör háznagya ajánlotta fel a kör helyiségeit.