KOZSDI TAMÁS - A MAGYAR KORONA KÖNYVE
(2016. III. LEGTELJESEBB KIADÁS) 

Személyes indíttatás

A jelen könyvet Simonyi-Semadam Sándor Magyarország egykori (1920) miniszterelnöke testvérének lakásában írtam 2013. szeptember-október hónapokban. A királyi titkos tanácsos Simonyi volt annak a nemzetgyűlésnek az elnöke, mely Horthy Miklóst kormányzóvá választotta, majd Simonyi lett egy személyben a bel- és külügyminiszter illetve miniszterelnök is. Bár e felelősségteljes posztokat csak néhány hónapig töltötte be, de az ő korszakára esett a trianoni „békediktátum” ránk kényszerítése. Simonyi még egy fontos tisztséggel bírt: az országos korona-bizottság tagja volt Ambrózy Gyula koronaőr, Csernoch János hercegprímás, Horthy Miklós kormányzó és még négy személy mellett.

A lakás, amelyről szó van, Budán a II. kerületben áll és 1914-ben éppen a miniszterelnök korábbi cége építtette, ahogyan a Moszkva tér (Széll Kálmán tér) környékének megannyi házát is. A miniszter testvére könyvesboltot üzemeltetett az Alagútnál Budán. Úgy töltöttem el itt huzamosabb időt, hogy bár vérségi kapcsolatom nincsen az egykor itt élőkkel, mégis minden berendezés, tárgy, bútor az ő korukból maradt fenn szinte változatlanul, így konzerválódott a száz évvel ezelőtti idő e helyiségekben. Ebben a nem kifejezetten áldásos miliőben éltem és éreztem át mindazt, amit a Trianon-kori magyar felső politikai élet és a Magyar Korona kapcsán ők tudhattak, gondolhattak, illetve amihez szellemileg hozzáférhettek. Az itt szerzett élmények az elmúlt években elém vezettek, életre hívtak olyan ma élő személyeket, akiknek ősei a tizes-huszas években mind az ő kortársaik voltak. Találkozhattam néhány Horthy örökséget őrző vitézi rendtaggal; a kormányzó személyes tárgyait őrző régiségkereskedővel; ma élő Horthy családtagokkal; egy IV. Habsburg Károly királyhoz hű befolyásos magyar ember leszármazottjával; ugyanígy az akkori, rövid kommunista éra egy prominens tagjának ma élő utódával, de 1919 liberális, amerika-párti vezérének, miniszterének ma élő leszármazottjával is. Iratok kerülhettek a kezembe a korszak miniszterelnökeinek kézjegyeivel, de a politikai életképek mellett megismerhettem a Szent Koronához kötődő személyekből néhányat, vagy azok hagyatékát, ahogy az 1978-as koronavizsgálat ötvös tárgyait is kezembe vehettem, továbbá régebbi és mai korona illetve múzeumi teremőrökkel is találkozhattam. Azt gondolom, hogy ezen „élő” időutazás, emlékmorzsák felcsipegetése és több évnyi könyvtárazás után úgy ajánlhatom e munkámat az Olvasónak, hogy mindent, amit e tárgykörről láttam, gondoltam és olvastam azt beleszőttem e fejezetekbe.

A Szerző előszava

A címben megfogalmazott Magyar Korona alatt nem csupán a Magyar Szent Koronát értem, hanem mindazt az államalakulatot, amelyik másfél ezer éve, a negyedik században a Kárpát-medencében létrejött. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen évezredeken át, számos nép ittléte és átvándorlása készítette elő a talajt. Jelen munkámban, bár kifejezetten az Anjou-kor előtti 1300 év kárpát-medencei történelmére helyeztem a hangsúlyt, az első fejezetekben, ennél régebbi korokra nyúló visszatekintést is tettem. A Magyar Korona fémjelezte államalakulat történetét egy Európára vonatkozó magyar külpolitikai kontextusban is megvizsgáltam (370-1241 között tárgyalva), sokszor újraértelmezve megannyi történelmi korszakot és eseményt is, majd a tatárjárás utáni időszakban, már kifejezetten csak a Magyar Szent Korona néven ismert ötvöstárgy és a köré kialakult kultusz vizsgálatával foglalkoztam, amely a hiedelem szerint, ma az Országház Kupolacsarnokában van.

A történelmi vizsgálatokkal azt az évezredes hömpölygést, ritmust is láttatni szeretném, amelynek csak egy epizódja a 895-ben végbement „honfoglalás”. Meglátásom szerint, a kárpát-medencei népek sok évezredes történetét, ritmusában és átfogó logikájában kell szemlélni, nem pedig véletlenszerű népáradatok céltalan vándorlásaiként. Atilla hun király a trójai szikamberek által hátrahagyott pilismarót közeli városban telepedett le. Az avarok szintén hunok voltak, Árpád vezér azon a Csepel-szigeten állomásozott, ahol fél évezreddel korábban Atilla király is; és Géza fejedelem is olyan szentélyt építtetett Esztergomban, amin a sumér királyok szimbóluma volt a falra felfestve, hogy csak néhány kapcsolatot említsek.

Jelen munkámban nemcsak egy átfogó, magyar történelmi áttekintést kívántam adni, hanem bemutatni mindazokat a logikai anomáliákat, amelyeket a Magyar Szent Korona kapcsán a kutatásaim során felfedeztem. Munkám célja egyfelől az volt, hogy egy több éves forrásgyűjtési szakaszt lezárjak, valamint az általam felismert gondolatokat a szélesebb olvasóközönség elé tárjam.

A címben megfogalmazott merész állítás, mely szerint Európa feltámad, arra vonatkozik, hogy ha a Magyar Korona a harmadik évezredben újra képes lesz kifejezni önmaga erejét, hatalmát és mágikus működésének kódjait, akkor Európa számára egy olyan fényminőséget nyújthat át, amelyre véleményem szerint az európai népek lelki közössége nemcsak hogy éhezik, hanem büszke lesz rá minden ma élő magyar ember is.

Kívánom, hogy így legyen!                                           

Buda, 2013. október

Előszó a harmadik kiadáshoz

2016. augusztus 14-én, az Interneten bemutatásra került a Szent-e a Szentkorona című 78 perces riportfilm, melyben e mű koronahamisítási elméletét számos képpel és átfogó érvrendszerrel együtt ismertettem. A tabudöntögető elméletet egy hónap alatt tizenötezren nézték meg. A jelen, harmadik kiadás, belivében teljesen változatlan a második kiadástól. Kötésében keménytáblás lett, valamint az 1000-1944 közötti magyar tisztviselőket bemutató 30 oldalas melléklet is visszakerült a kötetbe.

Budán, 2016. szeptember 20.  

TARTALOMJEGYZÉK

Személyes indíttatás. 5

A Szerző előszava. 6

Előszó a második kiadáshoz. 7

Előszó a harmadik kiadáshoz. 8

Mi a Magyar Szent Korona?. 9

Korona az Országházban.. 11

Az Égi Tanács szemszögén át. 23

MAGYAR TÖRTÉNELMI VIZSGÁLATOK.. 27

1. A suméroktól pannonokig. 27

2. Szkíták, dákok, géták. 38

3. A római kor hazánkban.. 43

4. Arius és a Nicaea-i zsinat története. 48

5. A hunok a Kárpátokba érkeznek. 53

6. Atilla király birodalma. 59

7. Vallási ügyekről. 68

8. Az avaroknak nevezett fehér hunok. 71

9. Mi történt Kazáriában?. 88

10. A fejedelmek kora Gézáig. 91

11. Géza fejedelem külpolitikája. 103

12. I. István királysága. 110

13. Királypuccs a magyar udvarban.. 136

14. András király a szentistváni úton.. 144

15. László és Kálmán hercegek uralkodása. 155

16. II. András és az akkoni világtalálkozó.. 168

17. A tatárjárás után szétesett mágia. 175

18. Kié a jog?. 179

19. A szétszakadt szakrális valóság. 188

20. A hamisítás kora. 199

21. Mindenki vizsgálódik. 211

22. Az eltérített idő.. 218

23. Huszonnégy év kilenc hónap. 225

ZÁRÓ KÉP.. 232

Lezáró gondolatok. 232

MAGYARORSZÁG ELŐLJÁRÓI  ÉS TISZTSÉGVISELŐI - 1000-1944. 235

Forráshivatkozások jegyzéke. 267