Sokan kérdezik, hogy hová költözzenek Ausztriában. Persze a legtöbb Ausztriába költözőnek a munkahely nyilván a legfontosabb, így számunkra az dönti el a helyszínt, hogy hol találnak jó munkahelyet. De lehet, és érdemes is fordítva gondolkodni, és oda költözni, ahol az ember szeretne lakni, és ott keresni munkát, eseteleg emiatt akár kompromisszumot kötve.
Van, aki megszokta Budapestet, a nagyvárost, és így csak Bécs jöhet szóba. Akkor ez el is van döntve. Bár igaz, hogy Ausztria második legnagyobb városa, Graz is lehet egy opció ilyen szempontból is. Ilyen méretű város Magyarországon ugyanis nincs, így nem hasonlítható magyarországi városhoz, már ami a lakosságszámból következő lehetőségeket illeti. Graznak jelenleg 305 ezer lakosa van, agglomerációval 660 ezer, így ez már nem nevezhető kisvárosnak, de persze metropolisznak sem.
Ausztriában rengeteg szép hely van, a totál sík vidékektől (bár az Alpok miatt ebből van persze kevesebb), a hatalmas hegyekig. Ezért, akinek a természeti környezet fontosabb, nem a városok, az ilyen szempontból is tud válogatni. A magasabb hegyek nyugatabbra vannak, így, akinek azok fontosak, arrafelé érdemes nézelődni.
Én Graz-tól délre laktam egy ideg, most pedig Graz északi részén lakom, így én erről a vidékről tudok saját tapasztalat alapján is beszámolni úgy, hogy nem csak turistaként ismerem, hanem a város kulturális és a környék természeti értékeit a mindennapok részeként is átélve tudom leírni.
Szóval következzen egy szubjektív beszámoló arról hogy milyen Graz-ban és környékén élni, milyen errefelé otthon lenni Ausztriában.
Graz az Alpok lábánál fekszik. A magasabb hegyek Graztól északra kezdődnek, igazából konkrétan a város északi határán, míg délre tőle sík vidékek is vannak, no meg a Dél-Stájerországi borvidék a meredek dombjaival, amit Ausztria Toscana-jának is szoktak nevezni. Tényleg hasonlít, csak az olajfák hiányoznak (Bár a klímaváltozás miatt lehet, nem sokáig, már most is látni néhol.).
Grazon belül és a közvetlen környékén nincsenek nagyon magas hegyek, de érdekes a különbséget átélni, főleg, ha az ember kocsival megy át a Graz alatti 10 km hosszú alagúton, aztán még egy rövidebben. Délről északra haladva, ahogy északon kibukkan a kocsi az alagútból, olyan, mintha a hegyek hirtelen kinőttek volna a semmiből. Mesebeli érzés. Ráadásul sokszor az időjárás is más a két oldalon. Délen sokszor van köd, északon viszont a hegyek között süt a nap, ezt sokszor át lehet élni. De akár fordítva is megtörténik: délen süt a nap, északon kibukkanva viszont zuhog az eső. Visszafelé, északról délre meg azt lehet átélni, ahogy “megnyugszik”, és szétterül a táj, a sziklák helyett lankák és síkság váltják egymást. Biciklivel is át lehet éni mindezt, de persze úgy nem olyan gyors a váltás, de annál érdekesebb. El szoktam meni vonattal (a biciklivel együtt) északra, pl. Frohnleitenig, vagy Bruck-ig, és aztán visszacsorgok a Mura mentén a bicikliúton Graz déli részéig. Van ugyan azért pár emelkedő, de, mivel a Mura dél felé folyik, a “visszacsorgás” mégis találó erre a túrára. Mivel nem kell emiatt túl keményen hajtani, lehet nézelődni, néhol erdőben, néhol falvakon át vezet az út. Át lehet menni a Mura egyik partjáról a másikra, megnézni a vizierőműveket, meg még egy sor érdekességet. Megpihenni a Mura melett, akár belelógatni a lábamat, kicsit lehülni. Vanak kedvenc megállóhelyeim, mint pl. egy pici vadrezervátum, ahol vaddisznókat is látni. Vagy a stübingi skanzen. Mivel van éves jegyem (Joanneum Jahresticket, 2026-ban 32 euró/év), ami Graz és környéke 20 múzeumába érvényes, ide is be tudok sétálni, ez is tök jó, kicsit megpihenni. De persze teljesítménytúrát is lehet belőle csinálni, főleg, ha északra, azaz felfelé teker valaki. :)
De persze hegyi kerékpározós helyeket is nagyon könnyű találni a környéken. Van sok kiépített monuntainbike-pálya is. Szóval egyszerre van jelen a sík- és a hegyvidék, meg az enyhe lankák is.
Graz-tól délre nagyon sok síkvidéki bicikliutat találnik. Az egyik legszebb ott is a Murradweg. Graz-tól Bad Radkesrburg-ig 80 km Persze azért dél felé a mura folyásával haladva itt is könnebb tekerni, de nincs plyan nagy ikülönbség, visszafelé is sima ügy, még gyakorlatlan kerekezőknek is. A Mura sokhelyütt látszik, vagy mellette folyó patakok mellett halad az út. Aztán az út második felén már kicsit unalmasabb kukopricaföldek vannak, de azért mégis érdekes ott is, pl. biciklis hídon át lehet menni Szlovéniába, vagy másutt biciklis tutajon, meg lehet nézi a Mureck-i malmot, és Bad Radkersburgig meg mindenképp érdemes elmenni, szép kisváros. És ott is át lehet menni Szlovéniába hídon.
Néhány fotó a Murradweg-ről, és néhány ehhez csatlakozó bicikliútról, amelyek behálózzák egész Dél-Stájerországot:
A Murradweg Graz északi határától a déli határáig:
Ha nem is magas hegy, de Graz közepén is van egy, a Schlossberg. Ez régen nem volt több, mint egy hatalmas, kopasz szikla, nagyon gyér növényzettel, de 1839-től elkezdék átalakítani parkká, rengeteg fával, ösvénnyel. A meredeksége miatt nagyon nehéz karbantartani. Minden évben egyszer helikopterek segítségével végzik el a kivágott fák elszállítását, és egyéb munkálatokat.
Nagyon szeretek itt sétálgatni. A turisták általában csak az ún. Kriegsteig 260 lépcsőjén mennek fel lentről az óratoronyig, de igazából a hegy egész nyugati, északi és keleti fele be van hálózva ösvényekkel, ahol fel-le lehet menni a város és a hegytető között, vagy akár megkerülni a hegyet, néhol kibukkanva fent, aztán visszatérve a hegyoldalra. Számtalan pad van itt, az ösvények mellett, vagy zsákutcás, eldugodtabb helyeken. A séta/kirándulás mellett le lehet ülni napozni, beszélgetni, olvasni. Szóval tényleg olyan, mint egy hatalmas park.
A Schlossberg ráadásul nem csak felül és az oldalán érdekes. A hegy gyomra is a város része. A Schlossbergplatzról, ahol a Kriegsteg lépcső is indul a hegy tetejére, két alagúton is be lehet menni a hegybe. Az egyik alagút átvezet a hegyen a Karmelitenplatz felé. Nyáron, kánikulában sokszor beiktatom a sétába, mert jól le lehet hűlni benne.
Az alagútból nyílik a hegy belsejében kialakított Dom im Beg nevű koncertterem is.
A másik alagút pedig bevezet legalulra a hegybe, ahonnan liften is fel lehet jutni a hegy tetejére, ill. visszafelé egy csúszdán is. Valamint mesevonat is közlekedik itt.
Ha turistaként jár az ember Graz-ban, akkor is szívesen elmegy néhány helyi múzeumba. Kb. 35-40 múzeum, kiállítóterem működik itt. Itt élve érdemes bérletet venni ezekre. Két bérletet ismerek, az egyik az Universalmuseum Joanneum éves bérelete (Jahresticket), amely jelenleg 32 euróba kerül. Azért szeretem nagyon, mert 20 helyre érvényes, ami szinte végtelen lehetőséget biztosít a múzeumlátogatásra. Bérlettel ráadásul nincs meg az a feszültség sem bennem, ami akkor van, ha megveszek egy múzeumbelépőt, hogy akkor ha már kifizettem, töltsek el az adott helyen annyi időt, hogy megnézhessek mindent. A bérlettel bemehetek valahová akkor is, ha épp csak fél órám van, amikor arra járok. Sőt, néha 10 percre is be szoktam ugrani, amikor új időszaki kiállítás nyílik valahol, csak, hogy megnézzem, érdemes-e később több időre visszajönnöm.
Ahová a leggyakrabban járok, az a Kunsthaus. Ez egy főként kortárs művészeti kiállításoknak otthont adó múzeum. Az épületét "barátságos idegen"-nek nevezik, mert teljesen elüt az utcaképtől.
A másik a Neue Galerie, ami egy modern és kortárs művészeti galéria. Itt szoktak lenni épp aktuális társadalmi kérdésekről is tematikus kiálltások. Némelyik nagyon-nagyon jó volt.
A harmadik a Museum für Geschichte , azaz a történeti múzeum. Ide is rendszeresen járok, ill. "beugrok", megnézni, ha van valami új, ill. újra és újra megnézni egy.egy érdekes részletet. Most, amikor ezt íro, pl. van egy érdekes kiállítás a Koralmbahn megnyitása miatt a stájer-karintiai kapcsolatokról. Ez is egy olyan kiállítás, ahová többször vissza fogok menni szerintem.
A negyedik az Eggenbergi kastély. Maga a kastély miatt is megéri bemenni, no meg itt van az "Alte Gelerie" középkori és brokk művészettel. Nemrég volt egy olyan kiállítás is, ami a kastély fényűző termeiben volt. Elsötétítették az ablakokat és mindenféle érdekes fényhatásokkal mnutattak be mindent. Háromszor is voltam. A kastályhoz tartozik egy hatalmas kert is. Ha csak a kertbe szeretne meni valoaki, az 2 euróba kerül, de a Jahresticket-ben ez is benne van. Graz környékén mindenhol elérhető a vadabb természet. A parkok, és különsen ez a kastélypark inkább akkor okoz örömet, ha rendezettebb élményre vágyom. Van benne pl. egy "planetengarten" nevű hely, ahol különböző növényformációk mutatják be a naprendszer bolygóit. És a napot. Vannak tavak is, picknick-rét, kávézó-sütiző pavillon, játszótér, végeláthatatlan sétányok, gyümölcsfaliget. Ja, és pávák. Gyönyörű pávák.
A következő a Volksundenmuseum, azaz a néprajzi múzeum. Meg lehet nézni, hopgyan éltek az emberek a régmúltban és a közelmultban Stájerországban. Meg van egy hatalmas népviseleti kiállítás is bene. És szoktak leni időszaki kiállítások is.
Graz-tól északra Stübingben van Ausztria legnagyobb skanzenje, ahol meg lehet nézni Ausztria összes tájegységének építészetét. Ide is érvényes a Jahreskarte. Biciklivel is könnyen megközelíthető Graz-ból és jókat lehet itt sétálni, nézelődni. meg vannak sokszor rendezvények is. Van benne külön kiállítás is mindenféle témában, egy berendezett bolt, ahogy régen működött. Iskola, ahogy régebben kinézett. És még sok érdekesség.
Szintén a húsz múzeum közé tartozik a Landeszeughaus (Fegyvertár), ami a világ legnagyobb eredeti állapotában megőrzött történelmi fegyvertára. Brutális látvány az a rengeteg fegyver. Vannak nagyon szép és érdekes fegyverek, de számomra a mennyiség a fő érdekessége a múzeumnak.
A következő a természettudományi műzeum, a stájer földtörténet és az élővilág bemutatásával. Tartozik hozzá egy CoSA nevű tudományos élményközpont, gyerekeknek nagyon jó hely. Meg felnőtteknek. :)
Aztán még lehet menni Jahresticket-tel a Stainz-is kastélyba, ahol mezőgazdasági és vadászmúzeum is van, a Trautenfels-i kastélybam ls még jó pár helyre. Tartozik a Joanneumhoz ingyenesen látogatható kiállítás is, az Österreichischer Skulpturenpark , ami egy modern szoborpark, ill. a Flavia Solva rlgi római várost bemutató kiállítás Graz-tól délre Leibnitzben.
A Joanneumon kívül van még két múzeum, ami Graz központjában van, a Graz Museum a Sackstraße-n és a Schlossbergen. A Sackstraße-n lévő épületben is szoktak nagyon érdekes időszaki kiállítások is lenni. A Schlossberg-i múzeum is érdekes, már csak azért is, mert a Schlossberg-ben van, mármint egy része a hegy belsejében. Erre a két múzeumra tehát nem érvényes a Joanneu7m Jahresticket-e, de lehet csak erre a két múzeumra is éves bérletet váltani, ez most, 2026-ban 22 euróba kerül. Ezzel be lehet menni a Schlossberg-i rész napozóteraszára is. :) A Joanneum Jahresticket-et folyamatosan megveszem, de egyszer megvettem ezt a másikat is. Akkor ki is használtam, de azóta még egyszer nem vettem meg.
Én Andritzban lakom, ami Graz 12., területileg a legnagyobb kerülete a város északi részén. Ha kinézek a teraszunkról, vagy a ház tetejéről, akkor látom a Plabutsch-ot, ami az egyik graz-i “házi hegy”. Ez 10-15 km hosszan húzódik végig Graz keleti határán és tele van tűzdelve turistautakkal, amik Graz-on belül kezdődnek. Leszállok egy városi villamosmegállón, sétálok 3 percig a házak között, aztán máris az erdőben vagyok és megyek fel a hegyre. Van rajta több kilátó is, a legmagasabb pontján, a Fürstenstand kilátón 754 m magas. A házi hegy (Hausberg) egész Ausztriában elterjedt kifejezés, azokra a hegyekre használják, amik a legkedveltebbek az adott településeken lakó kirándulók körében. Van rajta egy várrom is, a Göstingi várrom, arrafelé is nagyon jó kirándulni. Van a várrom alatt egy szikla, ahonnan ki lehet nézni észak felé. Ott ér véget a város alatt vezető alagút az autópályával, arra vezet a vasútvonal is, egy főút is, és persze ott folyik A Mura. Nagyon érdekes látvány onnan fentről lenézni minderre mert fent a nyugodt erdő van, de lent meg nyüzsög a civilizáció. Érdekes ez a kettősség, szeretem átélni ezt az “egyszerre vagyok két világban” érzést.
Én is egy kisebb hegy oldalában lakom Andritz városrészben, ezt Reinerkogel-nek hívják, 500 m magas. 396 m-en lakom, vagyis nincs sok szintemelkedés. 16 perc felérni a hegy tetejére, ezt nagyon gyakran meg is teszem. Én itthonról dolgozom, ha sietek, még a fél órás ebédszünetembe is belefér. :)
De lehet belőle kicsit hosszab túrát is csinálni, mert a Reinerkogel másik oldalán van a 100 éve épült Jakobsleiter lépcső, ami jó kis kardió edzés felfelé, de lefelé is érdekes arra menni.
Keletre tőlünk a Platte nevű hegyen tudunk kirándulni a Stephanienwarte kilátóig (651m), ami kb. 1 óra gyalog a lakásunktól. Ez a hétvégi “alapsétánk”, ha nem megyünk épp valahová messzebre. Onnan a hegy másik oldalán egy Rettenbachklamm nevű szurdokban lehet leereszkedni egy patak mellett (gyönyörű!) Graz Mariatrost nevű kerületébe, ez is egy jó túra. Számtalan másik túristaútvonalon is vissza tudunk jönni a kilátótól, ill. vannak házakkal beépített részek is, ahol egyszerűen az utcán sétálunk. Ez a város és a természet meglehetősen eklektikus keveréke itt. Mivel az utcán is lehet sétálni, ez télen is jó útvonal. Amikor máshol komolyabb téli felszerelés kell, ide elég akár a sima utcai cipő is.
A teraszunkról észak felé nézve látszik még a Rannach hegy, ennek a lábához gyalog, vagy városi busszal is el lehet jutni, bár a hegy nagy része már a városhatáron kívül van. Szintén számtalan túristaút vezet fel, a csúcsa 1018 m magas. Van egy tisztás, ami látszik a teraszról, onnan mindig visszanézünk a házunkra. :)
A Rannach mellett van keletre a Schöckl (igazából egyben vele), ez a gráciak másik “házi hegye”. Ide kötélvasúttal is fel lehet menni, de persze érdekesebb inkább gyalog. A csúcsa 1445m magas. de az oldalában is van jó néhány látnivaló pl. a sok magyar vonatkozású forrás-vándorút 24 kiépített forrással.
A Schöckl után északra van a Hochlantsch hegy, ami 1720 m magas. Ez az egyik kedvenc kirándulóhelyünk. Tavasztól őszig a Medve-szurdokon is fel lehet menni rá, ez egy több száz létrával, hidakkal ellátott szurdok, nagyon érdekes. Itt van a Techalmsee, ami egy szép tó fent a hegyen. Meg a Schüsserlbrunn templom, ami a sziklafal mellett van építve, gyönyörű kilátással. És még egy csomó egyéb látnivaló.
Kocsival kb. egy órára van tőlünk a Weinebene, ami egy hágó Karintia felé, ide nyáron, amikor kánikula van, nagyon jó felmenni. 1668m magas, és innen nagyon szép kilátással lehet továbbmenni a 2140m magas Großer Speikkogel felé. Nagyon, nagyon jó túrázásaink voltak arra.
A Weinebene alatt, a hegy lábánál van Deutschlandsberg a Lassnitzklause nevű szurdokkal és a várral. Az is egy jó kirándulóhely, sokszor voltunk arra. Különleges élővilága van a folyamatos nedves mikroklíma miatt.
A leghosszabb szurdok itt a Rába-szurdok, azt is nagyon szeretjük.
Graz-tól délre laktunk egy ideig, oda is szívesen visszajárunk, pl. a szurdokokba, pl. az Altenbachklamm-ba. Az volt az első szurdok
meg a Heiligengeistklammba, ill a borvidék-re, mint Kitzekbe a félelmetesen meredek szőlőkkel, meg a Demmerkogel kilátóra, ami pont azelőtt égett le, amikor Ausztriába költöztünk, éps így végigkövettük az újjáépítését. Ill. a közvetlen közelünkben volt a Buchkogelwarte kilátó, oda kirándultunk akkoriban a legtöbbet.
És lehetne folytatni, igazából Graz egész környéke hihetetlenül vadregényes, szerintem a mi életünk kevés lesz arra, hogy mindent felfedezzünk. igaz, hogy itt szinten minden 2000m alatt van, de nekünk ez elég. :)
Itt Andritzban is van persze kulturálódási lehetőség is, nem kell ehhez a (villamossal negyedórára lévő) városközpontba menni. Mint Graz minden városrészében, itt is van egy helyiség, ami városi támogatással működik, és a helyi lakosok használhatják mindenféle közösségi eseményekre. Szóval a magar művelődési ház megfelelője, de annál ezek kisebbek, viszont több is van belőlük. Az andritziba járok könyvklubba, meg szerveztem már itt én is ingyenes nyelvtanfolyamot. Vannak itt kiállítások is, vagy pl. Repair-Cafe, ahol szakemberek segítenek megjavítani az elromlott háztartási isgépeket. Jó, mert meg lehet tanulni, hogy lehet egyszerű hibákat önállóan is elháratani. (Már persze ha nem elég hozzá a Youtube, ahogy manapság szokás. :) ).