Sürgősségi ellátás
A sürgősségi ellátás az egészségügyi ellátórendszer minőségének egy igen érzékeny indikátora. Magába foglalja a mentést, az alapellátási ügyeleti rendszert, valamint a kórházi sürgősségi osztályos ellátást is, szoros egységet képezve az egészségügyi rendszer speciális szolgáltatói alrendszereivel, azaz közel a teljes ellátórendszerrel.
Napjainkban a sürgősségi ellátás minden szegmensében jelentős aránytalanság és területi egyenetlenség alakult ki a megjelenő ellátási igény és a szolgálatba vonható, finanszírozható kapacitások között. Az ellátási igény növekedésében fontos szerepet játszanak a folyamatosan növekvő krónikus betegtömeg elkerülhetetlenül szaporodó akut állapotmegingásai. Vitathatatlanul terheli a sürgősségi ellátórendszert a gondozóorvosok gyakran elégtelenül skálázott előjegyzési rendszere is, mely jelentős betegtömeget a rövid távon kezelhető tervezett ellátások felől a sürgősségi ellátások irányába terel.
A jelentős volumenű ellátási igényre az elégtelen szakmai felügyeletű háziorvosi ügyeleti rendszerben a szolgáltatók sok esetben az ellátási színvonal csökkentésével reagálnak. A sürgősségi osztályok fluktuáló kapacitáshiánya a kórházi kapuőri funkció zátonyra futását vonja maga után, kórházi osztályokat indokolatlanul túlterhelve.
A különböző közvetlen lakossági elérésű sürgősségi ellátások esetleges összerendezettsége egyenetlen, szervezetlen, területileg és napszakilag jelentősen heterogén szolgáltatási struktúrát hoz létre, rontva a teljes egészségügyi rendszer költség-hatékonyságát.
Cél:
Hatékony, gyors, a lehető legfejlettebb színvonalú és minőségű sürgősségi betegellátás biztosítása, a rendelkezésre álló humánerőforrás optimális kihasználásával.
Egységes, közvetlen lakossági elérésű ellátási rendszer létrehozása napi 24 órában a hét minden napján.
A nem halasztható szakorvosi ellátások megfelelő ütemű elérhetőségének biztosítása.
Eszközök:
A sürgősségi ellátás sarokpontja az állapot sürgősségi voltának megítélése, mely önmagában szakértelmet igényel. Mivel magas időfaktorú folyamatok relatíve atípusos tünetekkel is jelentkezhetnek, irreverzibilis egészségkárosodásba torkollva, az egészségügyi ellátást úgy kell megszervezni, hogy enyhe tünetes betegek nagy tömege gyorsan kiértékelhető legyen, biztosítva a késlekedés nélküli ellátást a magas időfaktorú esetek számára, ugyanakkor racionalizálva a sürgősségi ellátórendszerben ellátásra kerülő betegek számát.
Ezt a célt szolgálhatja a közvetlen lakossági elérésű sürgősségi szolgáltatások egységes betegirányítási rendszerbe szervezése, mely a következő szolgáltatási szintekből épül fel:
1. Telefonos és más digitális csatornájú szolgáltatások
Gyors elérésű telefonos triage, a sürgős esetek haladéktalan ellátásának megszervezésére, a halasztható ellátások betegútszervezésének elindítására (Doktorinfó szolgáltatás).
Ügyeleti telefonos tanácsadó szolgálat a betegek öngondoskodása keretében foganatosítható beavatkozások — mérések, kezelések —támogatására.
A következő munkanapig halasztható ellátások betegútjának megszervezésére akut előjegyzési diszpécser szolgálat, mely a gondozóorvos-beteg találkozó megszervezésével nyújt biztonságot a beteg számára.
Kijáró orvosi ügyeletes kocsi, mely a mentőszolgálat eset/rohamkocsijánál kisebb erőforrás felhasználás mellett képes a nehezen mobilizálható esetek helyszíni megítélésére, ellátásra, szükség szerint szállítókocsi bevonásával a kórházi ellátás megszervezésére. Ez a szolgáltatás valójában az A és C, D, E szolgáltatások megerősödésével várhatóan kiváltható. Országos Mentőszolgálat eset / rohamkocsis szolgálata. A roham és esetkocsi állomány folyamatos sürgősségi ellátóponti / sürgősségi osztályos gyakorlatának fenntartása kívánatos a dolgozók rendszeres jelenlétének biztosításával. Az OMSZ szállítókapacitási puffere jelentős mértékben javítható lenne a korábban OMSZ-ról leválasztott, azóta valós szakmai felügyelet nélkül működő tervezett betegszállító kapacitások OMSZ rendszerébe való visszaszervezésével.
Kistérségi sürgősségi ellátópont, kórházi sürgősségi ellátó osztály egy kapus beléptetéssel 24h/7 nap szolgálati rendszerrel. Egy településen belül párhuzamos alapellátási ügyelet és sürgősségi ellátó pont/osztály párhuzamos fenntartását nem tartjuk indokoltnak. Mérlegelendő ezen sürgősségi ellátó pontok telefonos sürgősségi előjegyzési rendszerrel való működtetése.
Időszakos sürgősségi szolgáltatási helyek, mentő állomásozási helyek működtetése például üdülő övezetekben, a periodikusan felmerülő helyi ellátási igényekhez igazodóan.
A sürgősségi ellátás minőségbiztosítása
A Mentőszolgálat helyszínre érkezés életveszély esetén a segélyhívás időpontjától a sűrűn lakott területen 8 percen belül, míg vidéki környezetben 15 percen belül, míg egyéb sürgős esetben maximum 15, illetve 20 percen belül kell, hogy megvalósuljon.
A kiérkezési adatok kiértékelése alapján a fix mentőállomások, illetve ideiglenes mentő állomáshelyek elhelyezkedését rendszeres revízió alá kell vonni, hogy az A. pontban meghatározott kiérkezési idők az esetek minél nagyobb arányában biztosítható legyen úgy a földi, mint a légi mentés során.
A mentéshez hasonlóan rendszeres ellátási idő elemzés a sürgősségi ellátópont/sürgősségi osztály és a betegek végleges ellátási helye közt eltöltött időkre, különös tekintettel a magas időfaktorú, súlyos, irreverzibilis egészségkárosodással fenyegető kórállapotokra (polytrauma, stroke, érkatasztrófák).
Az ellátó sürgősségi, illetve ráépülő speciális ellátások struktúrájának rendszeres újraértékelése a C. pontban meghatározott adatok alapján.
Mivel a sürgősségi ellátási kapacitások megkímélésében a soron kívüli szakorosi ellátó kapacitások rendelkezésre állása meghatározó szerepet játszik, ezen kapacitásokat folyamatosan publikálni kell, az Országos Egészségügyi Minőségbiztosítási Intézetnek informatikaikag, illetve szúrópróba szerűen ellenőrizni kell a rendelkezésre állását.
A már sürgősségi ellátásra került betegeknél a sürgősségről indított szakorvosi konzíliumok aránya, illetve teljesülési ideje folyamatos monitorozást ígényel, a betegek számára soron kívül elérhető, illetve a sürgősségi osztály révén felhasználásra kerülő kapacitások optimális volumenének kialakítása érdekében, a konfliktusos betegutak arányának visszaszorítására.
Gazdasági ösztönzők a sürgősségi ellátás racionalizálására
A sürgősségi ellátási igénnyel való lakossági, illetve elektív ellátói visszaélések visszaszorítására több ország használ gazdasági ösztönzőket, elsősorban a betegek oldalán. A sürgősségi ellátás indokolatlan igénybevétele esetén a beteg oldali költségvállalás kikényszerítése jelentős konfliktusokat terhelne a sürgősségi ellátásban résztvevő dolgozokra, ezért legfeljebb egy-egy személy ismételten indokolatlan igénybevévele esetén merülhet fel ezen eszköz alkalmazása.
Az elektív ellátók aránytalan ellátási teher átterhelése a sürgősségi ellátókra retrospektív adatelemzésekkel ugyanakkor feltárhatók. Önmagában ezen adatok visszatükrözése az elektív ellátók irányába már befolyásolhatja az ellátási gyakorlatot. Amennyiben a kívánt hatás az ellátási gyakorlat módosításában ilyen módon nem érhető el, hosszabb távon anyagi ösztönzők bevezetése mérlegelhető.