Népegészségügy megújítása
Hatósági és szakmai feladatok intézményes szétválasztása.
Összkormányzati-ágazatközi megközelítés intézményes feltételeinek megteremtése.
A hatósági feladatoktól elkülönített népegészségügyi intézményrendszer, különösen az közösségi egészségfejlesztés megerősítése és kapacitásainak bővítése.
A lakosság egészségtudatosságának intézményes ösztönzése, az egészségműveltség növelése.
Egészséges életmódot segítő helyi környezet kialakításának támogatása.
Egészségügyi ellátórendszer forrásainak bővítése
A biztosítási elven nyugvó, járulékalapú egészségügyi rendszer megerősítése.
A közfinanszírozásnak legalább a mindenkori EU-átlag szintjén való biztosítása.
Közvetlen magánkiadások (“out of the pocket”) mértékének és arányának visszaszorítása (az egészségügyre szánt források társadalmilag elvárt szintjének indikátora).
A magánkiadások visszaszorítása a közellátás jobb megszervezésével, illetve a közkiadások emelésével, a közellátásban nyújtott minőségi, hatékony, jól szervezett munka versenyképes elismerésével.
Biztosítási és támogatott előtakarékosságon alapuló egyéni és munkaadói megtakarítások, valamint a kiegészítő magán egészségbiztosítási forma támogatása.
A források elosztásának javítása
Szolgáltatás-vásárlói funkció átfogó megerősítése.
Egészségügyi szolgáltatások szektorsemleges minőségbiztosítási rendszerének kialakítása.
A személyi érdekeltséget, minőségi munkát, számonkérhetőséget megteremtő szakmai értékelés, indikátor-rendszer beépítése a finanszírozásba és az egészségügyi dolgozók egyéni jövedelemébe.
Köz- és a magán-finanszírozott ellátások kapacitásainak ellenőrzött szakmai és területi összehangolása.
Gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és gyógyászati segédeszközök támogatási palettájának és rendszerének racionalizálása.
Az ellátórendszer fejlesztése és működésének korszerűsítése
Az egészségügyi alapellátás koncepcionális megújítása, a háziorvosi praxisközösségek területi hálózatának létrehozása, szakmai-ellátási kompetenciájának növelése, szakmai megerősítése humán-erőforrás bővítéssel (kiemelten: nem-orvosi tevékenységekre diplomás ápolók) és továbbképzésekkel, megfelelő finanszírozási támogatással.
A járó- és fekvőbeteg-szakellátás kapacitásainak, területi megoszlásának és szakmai összetételének racionalizálása, a szükséglet-alapú tervezés és követés bevezetése.
Az egészségügyi ellátórendszer rugalmasságának, alkalmazkodó- és innovációs-képességének erősítése.
Területi alapon szervezett, illetve betegségspecifikus betegút-menedzsment rendszer(ek) létrehozása, működtetésée.
Egységes betegirányítással működő sürgősségi ellátórendszer kialakítása, mely kiterjed telefonos betegútszervezés mellett integráltan kezeli az orvosi autós, az esetkocsis, a sürgősségi ellátóhelyi/sürgősségi osztályos ellátásokat, illetve a következő munkanapig halasztható sürgető elektív ellátásokat.
Ágazati irányítási, igazgatási és felügyeleti struktúra megújítása
Korszerű és proaktív szolgáltatásvásárlói intézményrendszer kialakítása.
Az egészségügyet és célszerűen a szociális ágazatot (is) önállóan irányító minisztérium létrehozása.
Minőség-mérési és minőség-monitorozási intézményrendszer megteremtése.
Korszerű ágazati információs- és kommunikációs rendszer kialakítása, az interoperabilitás elérésével, a személyes adatok lehető legteljesebb védelmével és a meglévő rendszerekre alapozva.
Humánerőforrás-fejlesztés
Orvos- és szakdolgozó-képzés kurrikulumainak és kompetencia szintjeinek felülvizsgálata és folyamatos karbantartása.
A patikai működés alternatívájaként egy klinikai gyógyszerész életpálya modell kialakítása
Egyéni szakmai értékelési rendszer kidolgozása és működtetése.
Szakdolgozói béremelés
Egészségügyi szolgáltatást támogató egészségügyi menedzsment és adminisztráció létrehozása.