A magyar egészségügy fejlődésének egyik legnagyobb gátja a torz szerkezetű, rugalmatlan humánerőforrás-struktúra, melyben a munkaerő-állomány meghatározó része a munkaideje jelentős részében a kompetencia- és képzettségi szintjénél alacsonyabb szintű tevékenységgel foglalkozik.

Ez az inadekvát feladatszabás ráadásul az életpálya jelentős részében az anyagi megbecsülés elégtelenségével párosul, amelyek együttesen gyors ütemben rombolják a dolgozók erkölcsi motiváltságát, felgyorsítják a kiégési folyamatot, fokozzák a dolgozók elvándorlását és gátolják az utánpótlás megfelelő ütemű belépését az ágazatba.

A képzési tartalmak és módszertanok az egészségügyi szakemberképzés valamennyi szintjén korszerűsítést igényelnek.

A szolgáltatói korfák alakulása, illetve a lakossági szükségletek bővülése miatt a képzések volumene jelentős bővítésre szorul.

Cél:

— Olyan munkavégzési feltételek kialakítása, amelyek erkölcsileg, szakmailag és anyagilag is kiegyensúlyozott, hosszú távon perspektivikus és humánus környezetet biztosítanak minden egészségügyben dolgozó számára.

— A közfinanszírozott ellátásban való munkavégzés vonzó, magas presztízsű legyen.

— A humán erőforrás hiány csökkentése (elsősorban szakdolgozói és háttérdolgozói szinten).

Eszközök:

Alapképzés terén

• A torz munkaerő-struktúra korrigálása érdekében a korszerű ellátórendszer igényeihez, a szolgáltatói korfák tervezhető alakulásához és a lakossági szükségletek változásához igazított képzési volumenek kialakítása az orvosi rezidensi kvóták területén, az ápolói, szakápolói és diplomás ápolói (BSc) szinten, valamint az APN-ek (Advanced Practice Nurse) képzésére.

• A graduális képzésekben a curriculumok korszerűsítse, az oktatási minőség javítása, a gyakorlati orientáció erősítése.

Posztgraduális képzés terén

• Posztgraduális képzések fejlesztése, a kreditpont alapú rendszer szakmaiságának felülvizsgálata.

• Olyan továbbképzési rendszer megvalósítása, amely központi pénzügyi alapból finanszírozott.

• Az oktatók képzési rendszerének kialakítása.

Működési nyilvántartás, ellenőrzés

• Személyes közreműködés és rendelési idő pontos nyilvántartása és ellenőrzése.

• Működési engedélyeztetés alapján általános országos engedély kiadás, a tényleges működés online adatbázisba történő kötelező bejelentésével.

• 360 fokos rendszeres, objektív és egyben előremutató szakmai teljesítmény-értékelés az önálló szakmai működés fenntarthatóságának megítélésére, online felület és mentoring rendszer biztosításával (nemzetközi példák hazai adaptációja alapján):

• tudás: mit csinált, hol dolgozott, hány beteget látott el, milyen tréningen/kongresszuson vett részt, egyéni továbbképzési terv időarányos megvalósítása;

• minőség és biztonság: beutalások felülvizsgálata, jelentésre kötelezett rendkívüli eset kivizsgálása;

• kommunikáció: ún. 360 fokos teljesítménybeli és kommunikációs értékelés UK-mintára (5 évente 30-50 beteg és minimum 15 kolléga véleménye alapján)

• feddhetetlenség: nem követett el büntetőjogi és etikai vétséget.

Biztosítás, egyéni felelősségbiztosítás

• az egyéni felelősségbiztosítási rendszer kidolgozása, bevezetése az egyéni teljesítmények elismerése, a rendszer szintű ellátási minőség javítása érdekében .

Egészségügyi dolgozók jogállása

• az ESZJ törvény visszavonása és a helyébe egy szektorsemleges egészségügyi közszolgálati törvény megalkotása, összhangban a szakmai kompetenciák rendezésével.

Társadalmi megbecsültség növelése,

• az egészségügyi munkavállalói pálya vonzerejének, presztízsének visszaállítása össztársadalmi érdek, hisz ezen szektor jelentős hozzáadott értéket képvisel egy ország fejlődésében.

Magánegészségügy humán erőforrás elszívó hatásának megakadályozása

• a betegek és az egészségügyi dolgozók magán egészségügybe való átsodródását meg kell akadályozni, mert ez nem szolgálja sem a társadalmi esélyegyenlőséget, se nem biztosít költség-hatékony, kiszámítható ellátást. Olyan rendszert kell kiépíteni, mely a betegek és dolgozók közfinanszírozott egészségügyi ellátási szférába való visszatérését ösztönzi, illetve biztosítja a magánellátásban tevékenykedő kollégák tapasztalatának, ismeretének hasznosulását a magán ellátást igénybe venni nem képes lakossági rétegek számára is.

Bérezés, javadalmazás, tisztességes nyugdíj

• Alapvetően egy inflációt követő, vagy az átlagbérhez igazodó bérezés bevezetése az ágazatban.

• A bérezés a tudás és az egyéni teljesítmény elismerését és ösztönzését szolgálja.

• Részben egyéni teljesítményértékelésen alapuló bérezési és juttatási rendszer kialakítása az orvosok körében.

• Szakdolgozói béremelés (cél: a 2:1 orvosi / diplomás ápolói bérarány elérése) és differenciált pótlék-rendszer az „ágy mellett” dolgozókat preferálva.

• A bérezési rendszer az átrendezett kompetencia-szintekhez igazítása.

• A közellátásban töltött évek teremtsék meg a tisztességes nyugdíj alapjait, amely vonzó a fiatalok számára, illetve nyugodt életet biztosít a nyugdíjas korúaknak, racionálisan mérsékelve az előrehaladt korúak arányát a praxisokban és az intézményekben.