Az EESZT E-vény rendszerének 2017-es létrejöttével az egészségügyi ellátáson belül egy igen fontos peremfeltétel teremtődött meg a hatékony klinikai gyógyszerészi működés kialakításához. Ezen új lehetőségek fényében a több száz éves patikai rendszer diszfunkciói új megvilágításba kerültek:

• Egyre nő azon települések száma, ahol nincs patika a gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek elöregedése és forgalomból származó bevétel elégtelen mértéke miatt.

• A gyógyszerész-hiánnyal párhuzamosan kialakult egy szakdolgozói-hiány is.

• A gyógyszertárak kiskereskedelmi árrésének elértéktelenedése egyre nehezebbé teszi a bérek és egyéb költségek előteremtését.

• A patikákban a kiskereskedelmi funkciók váltak dominánssá, egyre kevésbé jut idő, hely és mód a valódi gyógyszerészeti működésre, a tanácsadásra, terápia követésre.

• A koronavírus-pandémia a szolgáltatási láncok esetében a távolságtartást lehetővé tevő, csomagküldésre alapuló rendszereket piacát bővítette, a gyógyszerforgalmazásban ezen rendszerek tiltása társadalmilag megkérdőjeleződik.

• Az eredetileg személyi jogon, gyógyszerészi tulajdonon alapuló rendszer helyét egyre inkább felváltja egy nem transzparens tulajdoni viszonyok vezérelte gyógyszertári hálózati rendszer.

• Különösen az idős, krónikus betegek gyógyszerelése vált instabillá, akik egyéni gyógyszerelésüket maguk biztonsággal nehezen tudják megvalósítani.

• Sem a krónikus betegek gondozásában, sem az alapellátásban a gyógyszerész nem tölti be a végzettségének, tudásának megfelelő szerepet, nem biztosítja a társadalmilag elvárható hozzáadott értéket, a gyógyszeres terápiák az alap- és szakellátók szövevényében rendszeresen összekuszálódnak.

• A korábbi háziorvos-helyi patikus kommunikáció helyén nem alakult ki az aktuális betegutakat leképező kommunikációs csatornák a betegeket ellátó szakorvosok és a patikusok között.

• az EESZT-ben rejlő lehetőségek — pl. gyógyszerinterakciók követése, rendszeres gyógyszerfogyasztás követés — nincsenek kihasználva, mert hiányoznak a megfelelő EESZT-s jogosultságok gyógyszerészi oldalon.

Cél:

• A gyógyszerészi szaktudás és tapasztalat jobb társadalmi hasznosulásának előmozdítása, ezzel a betegek jelenleginél hatékonyabb gyógyszerelésének megvalósítása

Eszközök:

• A gyógyszerész-beteg-orvos háromszögben a gyógyszeres terápiával kapcsolatos ismeretátadási funkció új alapokra helyezése:

  • az alapellátási praxisközösségeken belül a terápia-menedzser-i (klinikai gyógyszerészi) funkció megteremtése rögzített feladat-, hatás- és felelősségi körökkel. A polipragmázia, OTC-hozzászedés, antibiotikum-használat kontroll, a terápia költséghatékonyságának, biztonságának ellenőrzése. A szakorvosok/háziorvosok által kezdeményezett terápiák célérték vezérelt vezetése pl. magas vérnyomás, diabetes és más anyagcsere betegségek, véralvadásgátló kezelés esetén;

  • A klinikai gyógyszerészi, terápia-menedzseri munkakör (állami alkalmazotti) a gyógyszerészi hivatás tekintélyének helyreállítására, gazdaságilag is életképes új életpályamodell kialakítására, a kiskereskedelmi működés XXI. századi alternatívájaként, mely épít végzettségük, tudásuk hasznosulására.

• Heti perszonalizált gyógyszer-ellátó hálózat kialakítása a betegek gyógyszer-adherenciájának javítása, a krónikus betegek folyamatos, pontos gyógyszer-ellátásának biztosítására. A gyógyszer-adherencia javulásával a betegek életminősége bizonyítottan növekszik, ugyanakkor jelentős élőmunka takarítható meg az ápolási oldalon, biztonságot nyújtva a családnak, intézményi ellátóknak egyaránt, megtakarításokat előidézve a felhasználatlan gyógyszermennyiség visszaszorításával.

• Az ügyeleti időszakok gyógyszer ellátási rendszereit tekintve preferálni érdemes sürgősség ellátópontokhoz/ sürgősségi osztályokhoz integrált gyógyszertárakat, szűkített árukészlettel, az állami sürgősségi ellátó funkció részeként. Nagyobb városokban ettől függetlenül, piaci alapon szervezhetők hagyományosan széles választékú patikák, melyek gyógyszerek mellett egyéb termékeket is forgalmazhatnak.

• Miközben a vényköteles szerek hozzáférhetőségét indokoltnak tarjuk egyszerűsíteni online rendelési rendszerekre épülő gyógyszer kiszállítási rendszerekkel, a nem vényköteles (OTC) készítményeknél indokoltnak tartjuk a gyógyszertáron kívüli forgalmazás megszüntetése, egyidejűleg ezen gyógyszereknél is gyógyszer kötelező TAJ számhoz rendelésének vmegvalósítását. Ezen megoldás révén a vényköteles és nem vényköteles szerek egymásra hatása beteg szinten követhetővé, elemezhetővé válik. Ezen gyógyszertáron kívüli forgalmazás megszüntetése ugyanakkor egy piaci szegmens visszanyerését jelentheti a patikák számára.

• A gyógyszerészi képzési rendszer átalakításával célzott ismeretanyag biztosítása a különböző funkciókba kerülő gyógyszerésze (patikai, klinikai, kutató, stb.) számára. Hasonló, differenciált képzéseket célszerű elindítani a gyógyszerész asszisztensi vonalon is, létrehozva a diplomás gyógyszerész asszisztens funkciót.

Jelen vitaanyag "Ágazati Információs Rendszer" fejezetében megjelölt eszközöket kiegészítve olyan közhiteles gyógyszer-adatbázisokat kell létrehozni melynek megfelelő nézetei úgy a szakmai, mint a laikus felhasználók számára könnyen elérhető módon biztosítja valamennyi Magyarországon forgalomba kerülő gyógyszer törzsadatait, ideértve rendelhetőségét, támogatási szabályait és árát.