Irodalomelmélet I. és II.

Az irodalomelmélet szerepe

Az irodalom az egyik leghatékonyabb szemlélet- és személyiségformáló erő. De az irodalomértésre természetesen jótékony hatással vannak a legkülönfélébb tudományos és filozófiai megközelítések is. Az irodalomelmélet a sokoldalú és elmélyültebb értelmezések lehetőségeit kínálja azzal, hogy integrálja az irodalom tanulmányozásának részterületeit (retorika, poétika, narratológia, irodalomtörténet, irodalomesztétika, irodalomértelmezési irányzatok, módszerek stb.), másfelől az irodalomolvasást és -megértést gazdagító humántudományos ismereteket (pszichológia, szociológia, kultúratudományok, filozófia, történelem stb.).

Az irodalmi mű sokoldalú és elmélyültebb értelmezése növeli az érdeklődés intenzitását, az intellektuális hasznot, az életismeretet és az esztétikai élvezetet. Minél egyoldalúbb és felszínesebb egy olvasó, annál inkább unni fogja a legnagyszerűbb, legszórakoztatóbb, legizgalmasabb, legbölcsebb műveket is, azaz annál kevésbé lesz ő maga nagyszerű, szórakoztató, izgalmas, bölcs. Az irodalom egyrészt a legéletszerűbb, másrészt a legkomplexebb "műfajok" (diskurzusok) egyike. Az életszerűség és a komplexitásfok szigorú összefüggésben van. Ugyanilyen szigorú összefüggésben van a kíváncsiság és a tudás. Az élet és irodalom iránti érdeklődés és az általános műveltség.

Követelmények, számonkérés, értékelés

Az Irodalomelmélet I. kollokviumi követelménye az alább felsorolt 20 fogalom + 4 novella.

Az Irodalomelmélet II. kollokviumi követelménye az alább felsorolt 20 fogalom + 7 pontnyi elméleti szöveg.

Kollokvium = vizsgabeszélgetés. A vizsgázó beszélgetni tud az adott témáról. Fél óránál nem szokott kevesebb lenni. Szeminárium esetén ugyanez a számonkérési forma.

A jegy kritériumai: az adott fogalmak, ill. művek pontos kifejtése, sokoldalú bemutatása. Háttérismeretek, általános műveltség, érdeklődés, motiváltság. Óralátogatás. Szeminárium esetén órai aktivitás, kiselőadás színvonala.

Fogalmak

A következő fogalmak rövid enciklopédikus bemutatása 5 percben. (Zárójelben némi részletezés. A jobban definiálható fogalmak esetében instrukciók, a bonyolultabbak esetében javaslatok):

• retorika (Platón és a szofisták; igazság és meggyőzés viszonya; van-e nyelv retorika és trópusok nélkül?; figura (alakzat) / trópus (szókép, névátvitel); néhány gyakoribb alakzat és szókép)

• szemiotika (létezik-e jelentés jelrendszer nélkül?; véges számú elem + véges számú szabály = végtelen rendszer; Peirce: ikon / index / szimbólum, Saussure: jel, jelölő / jelölt; Shannon--Weaver modell és jakobsoni kiegészítése; szintaktika -- szemantika -- pragmatika)

• metafora / metonímia (szerkezetük, működésük, példák; Arisztotelész, Qintilianus, modern megközelítések; rokon trópusok)

• irónia (definíciói; eiron és alazon; miért mond mást, mint amit amit gondol?; "az igazi irónia, amikor nem tudjuk, hogy ironikusan kell-e érteni vagy sem"; "ezt ki mondja? ő, vagy akit kritizál?"; nem azonos a gúnnyal; irónia és szubjektum; irónia és idézet; direkt / függő / szabad függő beszéd; "a sors iróniája")

• narratológia (szöveg, paratextus, intertextus; szerző vs. elbeszélő [E/1, E/3 személyű, mindentudó, megbízhatatlan]; direkt, függő és szabad függő beszéd; történet [cselekmény, „fabula”] vs. elbeszélés [narráció, „szüzsé”]; diegézis, mise en abyme, metalepszis; epikus műfajok, alműfajok [mítosz, mese, példázat, regény, novella, krimi, sci-fi stb. irodalmi, filmes, színpadi, tévé- stb.])

• igazság (tényállás és állítás megfelelése; objektivitás és szubjektivitás; bizonyítás és meggyőzés; igazság és relativizmus / és hazugság / és hatalom)

• tudomány / művészet (pontos definíciók, felépítésük, tagolódásuk, társadalmi funkcióik)

• felvilágosodás ("az ember kiszabadulása a maga okozta korlátoltságból", előítéletek és dogmatizmus vs. mindenki számára bármikor egyértelműen bizonyítható igazságok; "common sense" / "józan paraszti ész", a tudomány "minden értelmesen gondolkodó lény számára" érthető; "sapere aude!" vagyis "merd érteni! / gondold át Magad!"; bármi megismerésének bármely szintjén lehet igaz [és hamis] ismereted; racionalizmus és empirizmus; Descartes, Montaigne, Locke, Newton, Kant, pozitivizmus, Karl Popper, Feyerabend, Habermas)

• romantika (a tudományosan nem vagy nehezen megközelíthető dolgok reflexiója és kultúrája; a művészetvallás; az érthetetlen, a különös, a csodás, a misztikus kultusza; a gyermeki, a népi, az ősi, a primitív, az őrült átértékelése; új vagy felerősödő témák és műfajok: szerelem, házasság, érzelmi ügyek, természetközelség, civilizáció- ás racionalitáskritika; románc, mese, horror, krimi, történelmi, sci-fi, pszichológiai; M. és P. Shelley, Keats, Wordsworth, Byron, Puskin, Scott, Hugo, Schlegel, Novalis, Hoffmann, Kleist, Grimm, Andersen, Poe)

• evolúció, gén / mém (miért hosszú a zsiráf nyaka? Lamarck vs. Darwin; adaptáció és szelekció; szociáldarwinizmus; öldöklő harc korlátozott erőforrásokért és csak egy győztes van, vagy a bioszféra gyorsuló bonyolódása és összeszövődése, egyre több lény egyre mélyebben alkot szimbiózist egyre több lénnyel?; hogyan lehet "önző" a gén? Dawkins; Gaia-elmélet; a gén és a nyelv hasonlóságai)

• 20. századi filozófiai irányzatok (életfilozófia, fenomenológia, logikai pozitivizmus, marxizmus, egzisztencializmus)

• pszichoanalízis (neurózis / pszichózis, paranoid, skizoid; elfojtás, tagadás, tudattalan; szabad asszociációs technika, álomfejtés, Érósz / Thanatosz; a szexualitás szerepe a kultúrában és a lelki-társadalmi életben és diszfunkcióiban; pszichológia és etika és politika viszonya; Freud, Jung, Lacan, Fromm, Deleuze-Guattari, Harold Bloom)

• relativitáselmélet, kvantummechanika (camera obscura, a kétrés-kísérlet, "részecske" vs. hullám, tudományos ideák és metaforák viszonya, "fénysebességen nem múlik az idő"; "a Föld egyenes vonalú pályán halad a Nap okozta térgörbület mentén", határozatlansági elv, Einstein, Bohr)

• avantgarde (a fényképezés hatása a festészetre; "a művészet nem visszatükröz, hanem láttat"; "mitől művészet a művészet?", fontos ez?; új ábrázolásmódok, új esztétikák, izmusok, dekorativitás és provokáció; művészet és élet egymásra hatása; neoavantgarde)

• hermeneutika (célja "jobban érteni a művet, mint a szerzője"?; mindenki mindenkor másképp érti, ettől marad eleven a mű, és persze attól is, hogy nem lehet akárhogy érteni; Igazság és módszer: a hermeneutikai kör, az előítéletek, a klasszikus, a hatástörténet elve, a humán diskurzusok dialogikussága, Gadamer; recepcióesztétika)

• strukturalizmus (a pozitivizmus szövetségese vagy ellenfele?; "a szubjektum csomópont a szimbolikus mátrixban", "az egyén a társadalmi viszonyok összessége", "nem te beszéled a nyelvet, hanem a nyelv beszél téged"; nincs jelentés jelrendszer és jelölőfolyamat nélkül, ami anyagi (is); Saussure, Lévi-Strauss, Jakobson, Lacan, Foucault, Barthes, Eco)

• posztmodern (posztindusztriális társadalom; a történelem után vagyunk?; egyetemes nagy narratívák vs. helyi kis történetek; a homológia terrora vs. a paralógia szabadsága; elit vs. populáris; a konszenzus kényszere vs. a disszenzus elfogadása; Lyotard; irodalmi és építészeti posztmodern)

• dekonstrukció (a jelentés rögzíthetetlensége, a jelenlét lehetetlensége; a kétosztatú ellentétek veszélyei; "a szöveg strukturális tudattalanja", pl. ha korlátozni akarják a tropológia működését az egyértelműség kedvéért, akkor ironikus módon fog kísérteni; játék vs. nem játék; Derrida, de Man)

• multikulturalizmus (faji és kulturális keveredés, ill. konfliktusok, fundamentalizmusok, kánonvita az USA-ban, Huntington "civilizációk összeütközése", Stanley Fish "butik-multikulturalizmus", Edward Said "orientalizmus", Charles Taylor "az elismerés politikája"; EU, regionalizmus, etnocentrizmus; Nyugat- vs. Kelet-Európa)

• feminizmus, gender studies ("három hullám"; "patriarchális uralom"; sex vs gender; "a személyes: politikai"; a pornográfia és a prostitúció megítélése; "no means no"; a nemi és a családon belül erőszak; nők ábrázolása; család és függetlenség; különbözőség és egyenlőség; Gloria Steinem, Juliet Mitchell, Andrea Dworkin, Camille Paglia, Judith Butler)

Az órán is ezekről beszélek, de az kevés, ha csak a saját szavaimat hallom vissza. Önállóan nézzünk utána a fogalmaknak. Ez fontos pedagógiai szempont. Az angol nyelvű Wikipedia mindegyik fogalom esetében színvonalas tájékoztatást nyújt, de rengeteg magyar nyelvű anyag is elérhető, úgy az interneten, mint a könyvtárban.

A 4 novella az Irodalomelmélet I. kurzushoz

1. E. T. A. Hoffmann: A Homokember (1816, német) (több kiadásban, alább pdf-ben)

2. E. A. Poe: Az ellopott levél (1844, amerikai) (több kiadásban) (online)

3. J. L. Borges: A három Júdás-változat (1942, argentin) (több kiadásban, alább doc-ban)

4. M. Kundera: Hamis autóstop (1964, cseh) (Nevetséges szerelmek c. kötetben, alább pdf-ben)

Kérdések a novellákhoz:

1. Hoffmann

Nathanael szerint a Homokember természetfeleletti / ördögi hatalommal bíró lény. Clara szerint ezt csak Nathanael képzeli bele. A narrátor kinek az álláspontján van?

Freud szerint Coppelius megjelenése a piactéren, és "jóslata", hogy "lejön az mindjárt magától is", azt igazolja, hogy a Homokember valóban természetfeletti és ördögi hatalommal bír. Igaza van?

Szereti-e egymást Nathanael és Clara? Mit szeretnek egymásban, és mit nem?

Ugyanaz-e Coppelius és Coppola, vagy csak Nathanael mossa össze őket?

Találkozhatott-e Clara Coppeliusszal?

Ki zárhatta be a toronyhoz vezető lépcsőn a két ajtót?

Mi lehet "az a furcsa kis szürke bokor, ami mintha közeledne"? -- amire Clara felhívja Nathanael figyelmét a toronyban? Nathanael hogyan reagál erre? Mi váltja ki végzetes rohamát?

2. Poe

Ki írta a levelet, és milyen természetű lehet?

A levelet kétszer lopják el. Miben hasonlít egymásra ez a két lopás?

Az első lopásnál a királyné miért nem szól rá D. miniszterre, hogy "eltévesztette", melyik a saját levele?

Miért konspirál Dupin az általa lenézett G. rendőrprefektussal -- miben is? felségárulásban?

Miért nem kérdezi meg G. rendőrprefektus Dupint, hogy hogyan szerezte vissza a levelet, amit ő maga hiába kutattatott az embereivel és a büszke profizmusával hónapokon át? A királynő meg fogja tudni tőle, ki és hogyan szerezte vissza a levelet?

Mely tárca minisztere lehet D.?

Mik lehetnek D. „roppant veszedelmes politikai céljai” (ahogy G. fogalmaz)? Milyen természetű lehet D. miniszter (és) zsarolása?

Kik Átreusz és Thüesztész, akikre Dupin trükkös bosszúlevele utal?

3. Borges

Mit takar a cím? Sorold fel a 3 Júdás-változatot!

Ha megvan a harmadik, lehet, hogy több is van?

Az elbeszélő vajon olyan dekadens a témával kapcsolatban, mint a Buenos Aires-i irodalmi körök? Ennyire nem veszi komolyan Nils Runeberget, és csakazértis elmondja mindenkinek, amit Isten nem akar, hogy kiderüljön?

4. Kundera

Van-e valószerűtlen, irreális jelenet, vagy ez az egész realisztikusan elképzelhető?

A lány a végére eléggé ráérez az új szerepre. Lehet, hogy mégis ez az "igazi arca"?

A fiú a végére, úgy látszik, tényleg elveti a sulykot. Vagy mégsem? Hogyan értsük az utolsó előtti fejezet végét? Mi lehet az oka / jelentése annak, hogy a lány épp kapcsolatuk e katasztrófája során / után éli át a legintenzívebb szexuális élményt?

Hogyan képzeled el a 13 napot, ami még visszavan a szabadságukból?

Az elméleti szövegek az Irodalomelmélet II. kurzushoz

A zárójeles pontszámok nagyjából a szövegek időigényét (terjedelmét / nehézségét) jelzik. Minimum összesen 7 pontot kell teljesíteni. Többet is lehet.

(7) Gadamer, Hans-Georg: A megértés történetiségének hermeneutikai elvvé emelése. In: Igazság és módszer, Gondolat, Bp. 1984. 191-217. o. Más kiadása is van, ott az oldalszám más. Második rész / II. / 1. -- Alább pdf-ben.

(6) Jauß, Hans-Robert: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. In: Dobos, szerk., Bevezetés az irodalomelméletbe. Szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1995, 1999, 163–189. o. -- http://htb.gyenoe.hu/images/0/0f/4_Jauss.pdf

(5) Ellis, John M.: Clara, Nathanael and the Narrator: Interpreting Hoffmann's Der Sandmann, The German Quarterly, Vol. 54, No. 1 (Jan., 1981), pp. 1-18 -- https://www.jstor.org/stable/405828

(5) Kolbenschlag, Madonna: A Szépég kiűzi a gonoszt a Szörnyetegből. In: Búcsúcsók Csipkerózsikának. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1999. 188-240. o. -- Alább pdf-ben.

(5) Lewis, C. S.: A szerelem allegóriája, Pompeji 1993/3-4. -- http://acta.bibl.u-szeged.hu/9149/1/pompeji_1993_003_004_114-155.pdf

(4) Antal Éva: A kritika vámpirizmusa. Az „új” és a „legújabb” amerikai kritika irónia-elméletéről. Holmi, 2006/6. -- http://www.holmi.org/2002/06/antal-eva-a-kritika-vampirizmusa

(4) Derrida, Jacques: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában. Helikon, 1994/1-2. "Az amerikai dekonstrukció" tematikus szám. 21-35. o. . -- Alább pdf-ben.

(4) de Man, Paul: Mentegetőzések, In: Az olvasás allegóriái, Szeged, Ictus, 1999. -- Alább rtf-ben.

(4) Farkas Zsolt: Győz a jó. Műút, 2009, 013, 56-69. o. -- http://www.muut.hu/korabbilapszamok/013/farkas.pdf

(4) Farkas Zsolt: Megkapta-e Ottó Melindát? https://sites.google.com/view/fzskurzusok/classroom-news/megkapta-e-otto-melindat

(4) Freud, Sigmund: A kísértetiesről. In: Bókay--Erős, szerk: Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum Kiadó, Bp., 1998., 65-82. o. -- Alább pdf-ben.

(4) Gács Anna: A nyugtalanító önarckép. A női szerző a feminista kritikában. http://exsymposion.hu/index.php?tbid=article_page__surfer&csa=load_article&rw_code=a-nyugtalanito-onarckep-a-ni-szerz-a-feminista-kritikaban_977

(4) Radnóti Sándor: Piknik. 1. rész, Holmi, 1998/2, 155-174. http://www.epa.hu/01000/01050/00209/pdf/EPA01050_holmi_1998_02_155-174.pdf

(4) Radnóti Sándor: Piknik. 2. rész, Holmi, 1998/3, 401-415. http://holmi.org/pdf/archive/holmi1998-03.pdf

(3) Deleuze, Gilles--Guattari, Félix: Rizóma. In: Ezer fennsík. Kapitalizmus és skizofrénia. -- http://www.c3.hu/~exsymposion/HTML/fu/deleuze/foszoveg.htm

(3) de Man, Paul: Szemiológia és retorika. In: Az olvasás allegóriái, Szeged, Ictus, 1999. -- Alább rtf-ben.

(3) Fish, Stanley: Bizonyítás vagy meggyőzés: A kritikai tevékenység két modellje. In: Thomka, szerk.: Az irodalom elméletei III., Jelenkor, Pécs, 1997., 5-26. o. -- Alább pdf-ben.

(3) Moi, Toril: Feminista irodalomkritika. https://adoc.pub/feminista-irodalomkritika.html

(3) White, Hayden: A történelmi cselekményesítés és az igazság problémája. In: A történelem terhe. Osiris-Gond, Bp., 1997. 251-278. o. -- Alább pdf-ben.

(3) Žižek, Slavoj: Az inherens törvényszegés, avagy A hatalom obszcenitása. Thalassa 1997/1. -- http://www.mtapi.hu/thalassa/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/(08)1997_1/116-130_zizek2.pdf

(2) Benjamin, Walter: A történelem fogalmáról. In: Walter Benjamin: Angelus novus. Magyar Helikon 1980. 959-974. o. -- Alább pdf-ben.

(2) Chodorow, Nancy: Feminizmus, nőiség és Freud. Thalassa, 1996/1. -- http://www.c3.hu/scripta/thalassa/96/1/04chod.htm

(2) Fenyő D. György: Az irodalomtanítás állapotáról. Beszélő, 2000/7–8. -- http://beszelo.c3.hu/cikkek/az-irodalomtanitas-allapotarol

(2) Johnson, Barbara: A kritikai különbözőség: BartheS/BalZac. Helikon, 1994/1-2. 140-148. o. -- Alább pdf-ben.

(1) Angyalosi Gergely: A magyar irodalomkritika a 20. szd. első felében http://real.mtak.hu/18527/1/kritika.pdf

(1) Barthes, Roland: A szerző halála. In: A szöveg öröme, Osiris, Bp. 1996. 50-55. o. -- Alább pdf-ben.

(1) Két "feminista" szélsőség: Andrea Dworkin és Camille Paglia írásaiból, Kalligram (Pornográfia tematikus szám) 1998/7-8-9. -- Alább docx-ben

Bevezető tankönyvek

Bókay Antal: Bevezetés az irodalomtudományba

Bernáth - Orosz - Radek - Rácz - Tőkei: Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés