Az antik bútor olyan bútordarab, amely a régmúltban készült, jelentős korral, történelmi értékkel és bizonyos tiszteletre méltó tulajdonságokkal rendelkezik. 

Főbb jellemzői:

Kor: Általános szakértői vélekedés szerint ma már a legalább 100 éves vagy annál idősebb bútor számít antiknak Európában. Eredetileg szigorúbban vették a korhatárt (például 150 év), de ez az idő múlásával változik.

Történelmi érték és stílus: Az antik bútorok egy adott történelmi korszak (pl. gótika, reneszánsz, barokk, Art Deco előtti idők) stílusjegyeit hordozzák, és a korabeli kézművesség, művészet lenyomatát adják.

Kivitelezés: Jellemzően kézzel, vagy a lehető legkevesebb gépi segítséggel készültek, ami növeli egyediségüket és értéküket.

Ritkaság és egyediség: Értéküket tovább növelheti, ha ritka vagy egyedi darabokról van szó. 

Az antik bútor tehát több, mint egyszerűen "régi"; a történelem egy darabját képviseli, amely esztétikai és anyagi értékkel is bír.