3- 5 m magas lombhullató cserje vagy 10 m-ig terjedő kis fa, világosbarna, pikkelyes kérgével. A korona szétterülő ágú, szétterülő, sűrű, lekerekített. A fiatal hajtások barnák vagy vörösesbarnák, csupaszok, lazán serdülő vagy filccel borított, különösen az ágak felső részén. A rövid hajtások (gyümölcsök) néha tövisben végződnek. Egynyári hajtásai fényesek, fehéres lencsével. A rügyek tojásdadok, körülbelül 5 mm hosszúak, a hajtáshoz nyomódnak. A rügypikkely vörösesbarna, fényes, szürkés szőrszálakkal borított. Levélheg 3 jellel. A fa vörösesbarna, keskeny sugarakkal és sötét maggal, nehéz és kemény, ács- és esztergálásban használják. A mag meglehetősen széles és kerek. Levelei kerekded-tojásdasak, 5-8 cm hosszúak A levél csúcsa rövid. Szélei fogazott-fogazottak, néhol apró bevágásokkal vagy kétszeresen fogazott, eleinte serdülő, később szinte csupasz, felül sötétzöld, enyhén fényes, alul halványzöld, matt. A levélnyélek 1-2 cm hosszúak,
virágai fehérek vagy rózsaszínűek, átmérője 2-5 cm, rövid hajtásokon néhány virágos levélben. A csészelevelek háromszögletűek, hegyesek, kívül csupaszok, belül domborúak. Virágzás májusban. Gyümölcsei kerekek, 1-3 cm átmérőjűek, sárgászöldek, néha rózsaszínűek, piros színű foltosak, keserű-savanyú, fás ízűek. A magok hosszúkásak, frissen barnák, és mint minden almafa, enyhén mérgező amigdalint tartalmaznak. A gyümölcsök július-szeptemberben érnek. Természetesen magvakkal, csonkról hajtásokkal, ritkábban rétegzéssel szaporodik.
Az erdei almafa vegyes és lombhullató erdőkben növekszik, ezek szélén szereti a vizes réteket, az erdővel határos nyirkos helyeket. Elszórtan nő ártéri erdőkben, sövényekben és bokrokban, friss tápanyagban gazdag agyagos és sziklás talajban. Az erdő-sztyepp övezetben szakadékok és szakadékok lejtőin, bokrok között, folyópartok mentén nő.