Firenze, Olaszország

Élménybeszámoló az Erasmus+ tanulmányútról

A nyertes Erasmus+-pályázatnak köszönhetően kilenc felejthetetlen napot tölthettem Toszkánában az őszi szünetben, október 24-től november 1-jéig.

Az egyéni képzésem a firenzei Leonardo da Vinci nyelviskolában zajlott. „A mai olasz nyelv” című kurzuson vettem részt, ahol kis létszámú csoportban tanultuk az élő nyelvben használt kifejezéseket, mondatokat és gyakori szavakat. A csoportos óra után még volt egy magánórám is, amelyen a tanárnővel szabadon választott témakörökről beszélgettünk.

Ez a kép október 31-én készült. Az órák után Halloween-bulit tartottunk.

A kurzushoz az „Olasz konyha” című kiegészítő modult választottam, amelynek keretében az egyik este a csoporttal magunk főztük meg a többfogásos vacsoránkat Giacomo szakács útmutatásával.

Fesztelen, vidám légkörben készítettük el a gnocchit, a vermicellit és a citromos ricottát, amelyeket azután együtt el is fogyasztottunk. A recepteket is elhoztam. 😊

Ez az iskola egész évben fogadja a tanulni vágyó diákokat a világ minden tájáról. Találkoztam mexikói, japán, kínai, osztrák és angol nemzetiségű diákokkal a fiatal korosztálytól az örök fiatalokig. A közös pont az olasz nyelv volt. Volt, aki a munkája miatt tanulta, de a legtöbben a nyelv és a kultúra szeretete miatt. 😊 Különleges élmény volt számomra, hogy itt a kommunikáció nyelve elsősorban az olasz volt.

Ez a környezet és a hasonló érdeklődésű emberek társasága nagyon feltöltő élményt jelentett számomra. Igyekszem ebből a lelkesedésből egy kicsit a diákokra is átragasztani.

A tanórák után meglátogattam a környék nevezetességeit, valamint Firenze templomait és múzeumait.

Jártam Sienában, ahol évente megrendezik a Palio-versenyt a város kerületei között. Gyönyörű, középkori hangulatot idéző kisváros, viszonylag kevés turistával, akik a kagyló alakú főtéren napoztak. Mi továbbhaladtunk, és bejártuk a belváros szűk sikátorait.

Firenzében az iskola idegenvezetést szervezett a belvárosban, amelynek során végighaladtunk a Vasari-folyosó útvonalán, a Palazzo Vecchiótól a Palazzo Pittiig. A folyosó körülbelül 800 méter hosszú, és az Uffizi Képtáron, egy templomon, valamint a Ponte Vecchio házain keresztül vezet. Azért épült, hogy az uralkodó Medici család tagjai anélkül közlekedhessenek rajta, hogy ki kelljen lépniük az utcára, ahol sokan nem kedvelték őket.

Bár hosszú ideig kellett sorban állni a belépés előtt, a látvány és az élmény megérte a várakozást. Michelangelo Dávid-szobra nemcsak engem, hanem a tőlem kevésbé lelkes fiamat is lenyűgözte.

Idős szállásadóm felhívta a figyelmemet arra, hogy az ismert nagyvárosok mellett Toszkána kisvárosai és a toszkán táj is említésre méltóak. Az egyik délután egy szervezett kirándulás keretében a csoporttal ellátogattunk két borgazdaságba a Chianti borvidékén, ahol borkóstolón vettünk részt.

Hazafelé Pisában szálltunk repülőre. Előtte még sort kerítettünk a híres Csodák terének megtekintésére; természetesen elsősorban a pisai ferde toronyra voltunk kíváncsiak.

A látnivalókon kívül kiemelném még az olasz ételeket és italokat, amelyekről csak jókat tudok mondani. Több vendéglőben, bárban és borozó-étteremben is megfordultunk, és mindenütt hasonló tapasztalatokat szereztünk: a vendéglátás jó, a kiszolgálás gyors, az ételek finomak és friss alapanyagokból készülnek.

Ez alatt az idő alatt ennyi mindent sikerült megnéznem, és folytathatnám még a sort, de azt megfogadtam, hogy biztosan visszatérek ide, mert ez a régió még sok látnivalót tartogat számomra.

Köszönöm a lehetőséget!

Írta: Szántó Bernadett Tanárnő

A mobilitás a 2025-1-HU01-KA122-SCH-000340862 kódú projekt keretein belül valósult meg.