felsőőri Bertha család
~
Ágak

Ágak

(II.) Márton

(II.) Bertha Márton Felsőőrön házasodott, három gyermeke született: István, (III.) Márton és János. Vallásukat tekintve a 18. században, a Rákóczi-szabadságharc idején István áttért 1707-ben evangélikusról újra római katolikusra, Márton szintén ezt a hitet követte, János viszont református volt, illetve maradt.

• Bertha István a Sopron vármegyei Völcsejbe költözött, ahol a mai napig élnek leszármazottak.

  • Ferenc fiától született Berta Zsigmond (1712–1766) nevű unokája Cirákra ment tovább, ahol akkoriban sokat pereskedtek a Cziráky család leszármazottai a megörökölt birtokokon. 1765 körül Cziráky László állította vissza a birtok túlnyomó részét, de a Berta, a Bors, a Nagy, a Németh és a Soós nevű egytelkes nemesek kezén mégis maradt kisebb kuriális nemesi birtokrész.[f][f] A 19. századi Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1874-ben Berta Gábor (1845–1916), Berta Zsigmond ükunokája Arany Bárány néven nyitott vendéglőt Nagyatádon,[f] amit később fiai üzemeltettek tovább nagyjából 1941-ig.[f]

  • István másik fia, Bertha György Rábahídvégen telepedett le. Ők építették a 18. században a Rába partján lévő Seebach-kastély mai alapjait, mely később átkerült a névadó családhoz. Tulajdonosa Bertha Ignác (1780–1847) vasi alispán volt, akinek a fia, Bertha Antal (1808–1874) vasi főjegyző a Bertha-kastélyt örökölte meg, ami utoljára az ő fiáé, Bertha György (1841–1905) országgyűlési képviselőé volt a családban.[f]

• (III.) Bertha Márton körülbelül a 17. század végén, 1694-ben Sopronszentmártonba ment Felsőőrből,[f] akinek szépunokája, János (1848–1935) kereskedő lett, az ő fia, Géza (1880–1967) pedig pozsonyi ügyvéd.

• Bertha János dédunokája, Bertha József (1762–1802) a 18. század második felében a komáromi Etére költözött, mert elzálogosította a felsőőri birtokokat.[f] Abban az időben, ha egy nemesnek pénz kellett, akkor zálogba vethette, vagy el is adhatta birtoka egy részét. Kalmár Erzsébettel kötött házasságából született Bertha Sándor (1796–1877), aki ügyvéd lett, fia, Bertha Sándor (1843–1912) pedig zeneszerző.

Gáspár és István

Bertha Gáspár ága Győr vármegyébe, Győrszemerébe került,[f] református testvére, István pedig a Zala vármegyei Szegvárra ment.[f]

Pál

(I.) Bertha Mártonnak lehetett testvére Pál, aki Felsőőrből az akkor Szombathelyhez tartozó Szentmárton nevű városrészbe települt, ahol meg is házasodott. A Domonkos-rendben szolgált ministránsként, János fia szintén,[f] unokája, Berha János (1719–1782) pedig Vas vármegyei törvényszéki bíró lett. A 18. század második felében, az 1760-as éveben a vármegye egyik legjelentősebb hitelnyújtója volt: olyan családok tartoztak neki, mint például a Bezerédj, a Niczky, a felsőbüki Nagy vagy a Széchényi, Viczay.[f] Az 1763-as adománykor kapott János a családtól eltérő saját címert, melyet viaszpecsét is őriz, s amit fia, János (1757–1837) is használt mint vasi táblabíró. 1782-ben a gencsapáti Széchenyi-kastély már idősebb János lányának, Bertha Mária Teréziának (1761–1830) a tulajdonát képezte, amit átépítettek klasszicizáló késő barokk stílusban.