búcsúzó diákok beszéde

Tisztelt Tanáraink! Drága Szüleink! Kedves Diáktársaim!

Azt gondolom, életem egyik legnehezebb feladatának bizonyult a ballagási beszéd megírása, hiszen minden végzős nevében kell búcsút vennem iskolánktól, tanárainktól, az alsóbb évesektől és mindattól a rengeteg apróságtól, ami 4 éven át kitöltötte mindennapjainkat. Sajnos ezt személyesen nem tehetem meg. Hosszú időnek tűnt számunkra ez a 4 év, mégis hamar elillant. Itt kezdtünk felnőni, megtapasztalni az élet nem mindig habos oldalát, mégis a legnagyobb örömmel tettünk mindent. Fantasztikus barátságok szövődtek, fergeteges élményekben voltunk részünk, melyek a hétköznapokat hétvégékké alakították: a megismerkedésünk az első napon, 2016 szeptemberében, a felejthetetlen osztálykirándulások melyeken olyan jól éreztük magunkat, bár a balesetek száma a rekordok könyvében is megállná a helyét. A megszokott buta vicceink, amiket sokszor elsütöttünk egymásnak. De azt se feledjük, milyen tökéletesen megtanultunk futni az alternatív tanterem és az aula között. Elmondhatnánk magunkról azt is, hogy a Hell energiaitalt készítő gyár szponzorálhatna minket. Örökre emlékezetes marad a szecskaavatónk, ahol megtanultunk énekelni és énekeltetni. Kicsit kevésbé vidáman emlékszem vissza a nehezebb félévekre, év végékre, amikor a diáktársak szavaival élve úgy gondoltuk: megbukunk. Aztán persze nem így lett. Sikeresen teljesítettük a középiskolai követelményeket, és talán nem is lesz olyan jó abbahagyni az iskolát. A szoros kötelék mely az évek során az iskolával, tanárainkkal és diáktársainkkal kialakult, hamarosan lazul, halványul, de a mély barátságok és szerelmek ezzel nem érnek véget, az életre szóló élmények és emlékek mindig a szívünkben maradnak.

Kedves Tanáraink!

Ezúton szeretnénk megköszönni támogatásukat, segítségüket, az iránymutatásaikat és azt a rengeteg tudást, amelyre Önök nélkül sosem tehettünk volna szert. Hálásak vagyunk azért, hogy mindig bizalommal fordulhattunk Önökhöz, bármilyen problémáról volt is szó. Köszönjük, hogy bíztak bennünk és bátorítottak minket. Még ha néha reménytelennek is tűntünk.

Kedves kollégiumi Nevelőink!

Szeretnénk Önöknek megköszönni kitartó munkájukat. Mellettünk álltak, vigyáztak ránk. Ha a napjaink nem jól alakultak a tanulás, egy baráti veszekedés vagy épp szerelmi csalódásaink miatt, leültek velünk és pillanatok alatt mosolyt csaltak az arcunkra. Átvirrasztott éjszakáinkról, betegségeinkről már többet tudtak, mint a szüleink. Emlékezni fogunk a veszekedős napokra is, aminek a hűtő takarítása vagy a tanulás volt az oka. Minden vita ellenére szeretetük nem ingott meg. Sokat tanultunk Önökkel és Önöktől. Örömmel fogunk emlékezni minden percre, amit a kollégiumban töltöttünk.

Kedves Szüleink!

Hálásak vagyunk féltő gondoskodásotokért, támogatásotokért és azért, hogy hittetek bennünk. Most kezdődik el igazán az életünk, de még mindig szükségünk van a tapasztalataitokra, tanácsaitokra. Köszönjük, hogy eddig is mindig mellettünk álltatok, és segítettetek bennünket az utunkon!

Kedves Diáktársaink!

Most pedig az alsóbb évesekhez szeretnék szólni. Kívánom, teljesüljenek kívánságaitok, váljanak valóra álmaitok! Töltsétek hasznosan és eseménydúsan a következő tanévet! Sosem fogunk benneteket elfelejteni. Sok sikert kívánok Nektek!

Végül végzős társaimhoz szólnék: kívánom, hogy teljesüljenek álmaink, sikerüljön véghezvinnünk kitűzött céljainkat. Most mindannyian nagy kihívás előtt állunk, hiszen számot kell adnunk eddigi tudásunkról; de ez a nap még legyen az ünneplésé és az emlékezésé. Búcsú mondatként: csak legyen meg az érettségi, és a világ a lábunk előtt hever.

2020. április 30.

Keresztes Vivien

szakgimnázium 12/B