BÚCSÚZUNK

Rudyard Kipling: Ha…

Ha józanul tudod megóvni fődet,

midőn a részegültek vádja mar,

ha tudsz magadban bízni, s mégis: őket

hogy kételkednek, megérted hamar;

ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,

s csalárdok közt sem léssz hazug magad

s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,

de túl szelíd s túl bölcsszavú se vagy;

ha álmodol - s nem léssz az álmok rabja,

gondolkodol - s ezt célul nem veszed,

ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,

s e két garázdát egyként megveted;

ha elbírod, hogy igaz szódat álnok

torz csapdává csavarja a hamis,

s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,

de fölépíted nyűtt tagokkal is;

ha tudod mindazt, amit megszereztél,

kockára tenni egyetlen napon,

s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél

sóhajtás nélkül némán és vakon;

ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek

parancsot adni, bár a kéz, a láb

kidőlt, de te kitartasz, mert tebenned

csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!"

ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed

királlyal is - és nem fog el zavar,

ha ellenség se, hű barát se sérthet,

ha szíved mástól sokat nem akar;

ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:

megtöltöd s mindig méltó sodra van,

tiéd a föld, a száraz és a tenger,

és - ami még több - ember léssz, fiam!

(Devecseri Gábor fordítása)