VÁZLAT:
Magyar őstörténet: a történettudomány a forrásokon, leleteken alapuló, tudományosan bebizonyított tényeket fogadja el.
Segédtudományok: régészet, nyelvtudomány, embertan, néprajz, stb.
belső-ázsiai eredet (hunokkal való rokonság, mondák alapján)
Ural-menti népekkel való rokonság (finnugor nyelvcsalád, nyelvtudomány kutatásai alapján)
Mondák:
Eredetmonda: Rege a Csodaszarvasról című monda (Hunor és Magor története)
Az Árpád-ház eredetmondája: Emese álma (turul)
A székelyek eredetmondája: Csaba királyfi mondája
VÁZLAT:
feltételezett őshaza az Ural hegység ázsiai oldalán
Magna Hungária
Levédia
Etelköz
Kárpát-medence (honfoglalás 895-900)
ISMÉTLÉS
A történettudomány segédtudományai: régészet, nyelvtudomány, embertan, néprajz
A magyar nép származása:
1. elmélet: hun-magyar rokonság (mondák alapján)
2. elmélet: finnugor eredet (a nyelvtudomány kutatásai alapján)
A magyar nép vándorlása:
feltételezett őshaza (Ázsia?), Magna Hungária, Levédia, Etelköz, Kárpát-medence (honfoglalás)
mondák: Rege a csodaszarvasról, Emese álma, Csaba királyfi
VÁZLAT:
A magyar törzsek nomád életmódot folytattak: vándoroltak az állataikkal a sztyeppén.
Amikor megjelent a földművelés is, több ideig tartózkodtak egy helyen, ezt félnomád életmódnak nevezzük.
Lakhelyük a jurta volt (nemezsátor fa vázzal)
Viseletükre, fegyvereikre honfoglaláskori sírok leleteiből és korabeli leírásokból (bizánci, arab krónikákból) következtetünk.
Könnyűlovas harcosok voltak, legfontosabb fegyverük a visszacsapó íj volt.
Sokat háborúztak, gyakran más népek szolgálatában is.
VÁZLAT:
A hét magyar törzs szövetséget kötött egymással Etelközben. A monda alapján ezt vérszerződésnek nevezzük. A mondát egy 13. században írott kódexben írták le először (Anonymus).
A hét vezér: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm
A hét törzs: Nyék, Megyer , Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi
Az első fejedelem Álmos lett.
Hf. Sutori, ZanzaTv, Quizlet, tk.14.lecke Redmenta
Álmos a Képes Krónikában
VÁZLAT:
Monda a honfoglalásról: A fehér ló mondája
A honfoglalás 895-900-ig tartott.
Árpád vezetésével a törzsek a Kárpátok hágóin (hegyi utak) át érkeztek a Kárpát-medencébe és törzsenként telepedtek le (veremház, falu animáció)
A honfoglalás története a Képes krónikában maradt fenn (14. század)
A Kárpát-medence lakott terület volt, avar és szláv földművelő népek lakták.
A Kárpátok hágói és a Vereckei-hágó, ahol a monda szerint Árpád törzse érkezett
Árpád vezér (Feszty Árpád festménye)
A honfoglalás utáni évtizedekben a magyarok számos hadjáratot indítottak Nyugat-Európába és a Bizánci Birodalom ellen. A köztudat kalandozásoknak hívja ezeket. A támadók több várost feldúltak, sok kolostort kiraboltak. Egész Európa rettegett tőlük. Nyugaton ezekkel a szavakkal imádkoztak az emberek: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” A hadi sikereket az Európában kevésbé ismert, visszacsapó íjjal felszerelt könnyűlovas harcmodornak köszönhették a portyázók. Több monda is szól a kalandozásokról. 970 körül vége szakadt ezeknek a támadásoknak.
VÁZLAT:
A honfoglalás után támadó hadjáratokat indítottak Nyugat-Európa, Itália és Bizánc felé
Gyors sikerek, könnyűlovas harcmodor
"A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!"
Összefogtak ellenünk: pozsonyi csata, 907: magyar győzelem
augsburgi csata, 955: német győzelem
970 után megszűntek a kalandozó hadjáratok
mondák a kalandozások idejéből: Lehel kürtje, Botond vitéz, Szentgalleni kaland
Géza fejedelem felvette a kereszténységet
Békére törekedett a keresztény országokkal, pl. fiának, Istvánnak a bajor Gizella lett a felesége
Utódjául nyugati szokás szerint a fiát, Istvánt jelölte ki (997)
A hatalom megszerzéséért harc kezdődött István és Koppány között, István győzött
István koronát kapott a pápától, 1000 karácsonyán megkoronázták, ő lett az államalapító király, I. István
Az Árpád-ház 1000-1301-ig uralkodott a Magyar Királyságban
Géza fejedelem a Képes Krónikában
Legyőzte Koppányt
I. Szent István király a Képes Krónikában
1. Egyházszervezés:
püspökségek, érsekségek alapítása
kötelezővé tette a keresztény vallást
egyházi törvényei: vasárnap kötelező templomba menni
tíz falu építsen templomot
egyházi adó bevezetése: tized
2. Államszervezés:
vármegyék szervezése, élén az ispán állt
pénzverés: ezüst dénár
írásbeli törvénykezés
3. Trónöröklés:
fia, Imre herceg vadászbalesetben meghalt
utódjául unokaöccsét, Orseoló Pétert jelölte ki
Ezüstpénz veretett
Írott törvényei maradtak ránk (Stephanus Rex)
Kötelezővé tette a kereszténységet, törvényeket hozott
Fia, Imre herceg fiatalon meghalt
Az országot vármegyékre, egyházmegyékre osztotta
I. István és Gizella szobra Veszprémben, a "királynék városában"
Szent István sírja Székesfehérváron
I. István király halála után a királyi hatalom meggyengült a pogánylázadások, a német támadások és a trónviszályok miatt.
I. László királynak sikerült megerősítenie a hatalmát (1077-1095)
Szigorú törvényeket hozott:
Megtiltotta a kóborlást.
Halállal büntette a lopást.
Megtiltotta a pogány szokások gyakorlását.
Háborúk:
Visszaverte a kun támadásokat.
Elfoglalta Horvátországot.
Szentté avattatta I. Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt.
Könyves Kálmán (1095-1116)
Papnak nevelték, művelt ember volt.
I.Szent László ereklyetartója
Legyőzte a kunokat
Elfoglalta Horvátországot
Szentté avatások
1.III. Béla: fiatalkorát Bizáncban töltötte
bevezette az írásbeliséget (kancellária, oklevelek)
2. II. András: sok hadjáratot indított (pl. keresztes hadjárat)
A híveinek sok birtokot adományozott.
1222-ben kiadta az Aranybullát (nemesek kiváltságai és kötelezettségei)
adómentesek
kötelesek hadba vonulni, ha támadás éri az országot
Egy összeesküvés során a feleségét, Gertrúd királynét meggyilkolták (Bánk bán)
forrás
Részletek az Aranybullából
3. Úgyszintén: semmiféle adót, sem „szabad dénárokat” nem fogunk szedetni a szerviensek [a későbbi nemesség korabeli elnevezése] birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. [...]
7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak. Úgyszintén, ha az országon kívül megyünk is haddal, mindazok, kik ispánságokat bírnak, vagy tőlünk pénzt kapnak, menni tartozzanak. [...]
16. Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.
Hf. tk.17.lecke, Quizlet, SUTORI, feladat
IV. Béla király uralkodását két szakaszra osztjuk.
1. szakasz a tatárjárásig tartott:
megerősítette a királyi hatalmat
sok királyi birtokot visszavett
Tatárjárás: 1241-42, a tatár (mongol) vezér Batu kán volt, a döntő csatában Muhinál a magyarok veszítettek. IV. Béla Trau várába menekült.
2. szakasz a tatárjárás után:
megerősítette a városokat
kővárakat építtetett
Második honalapítónak nevezzük.
IV. Béla, a második honalapító
1241-42. tatárjárás
A pátyi régészeti feltárások a pátyi elkerülő út építésekor.
A népmesék "aranyszőrű paripája, az akal teke