VÁZLAT:

Történelmi források: 

A források csoportosítása:

• tárgyi emlékek

• írott források

• szokások, hagyományok

Történelmi jelképek: zászlók, címerek, pecsét, pénz

Az idő mérése

• "időszámítás": minden korban másként számították

               mi Jézus Krisztus születésétől számoljuk az éveket

               így jelöljük: Krisztus születése előtt vagy Kr.e. (pl. Kr.e. 776: az első olümpia)

               Krisztus születése után vagy Kr.u. (pl. Kr.u. 1000 István király koronázása)

• naptár: csillagászati megfigyelések alapján alakult ki

               év: amíg a Föld megkerüli a Napot (365 nap)

               hónap: a míg a Hold megkerüli a Földet (28 nap)

               nap: amíg a Föld megfordul a saját tengelye körül (24 óra)

• időmérő eszközök: homokóra, napóra, vízóra, órák

• év, évtized, évszázad, évezred, nemzedék, emberöltő

• történelmi korszakok: fontos változáshoz, eseményhez kötjük, pl. a középkor Róma bukásától Amerika felfedezéséig tartott (476-1492)

mf. 14-15.oldal feladatai

Ma is őskori körülmények között élő népcsoportok életét megfigyelve sok információhoz jutnak a kutatók arról, hogy milyen eszközöket használhattak, hogyan szerezték az élelmet őseink.

A régészek nemcsak kutatnak, hanem arra is választ keresnek, milyen anyagból és hogyan készültek a tárgyak. Az ősember eszközöket készített: kőből pattintotta, később csiszolta a legtöbb fegyverét, szerszámát. Ezért is nevezzük a legrégibb időket kőkorszaknak. 

Óriási változást hozott, amikor az ősember képessé vált tüzet gyújtani és kialakult a beszéd is.

Később megtanulták a fémek használatát, és megjelent a kézművesség, pl. a szövés-fonás, a fazekasság is.

Az ősemberek eleinte gyűjtögettek, vadásztak, és nem telepedtek le, hanem vándoroltak, keresték a legjobb élőhelyeket. Az őskor végét jelentette, amikor egyes csoportok letelepedtek, elkezdtek földet művelni. Ez a fajta szervezettség már a következő korszakra jellemző, ettől kezdve már ókorról beszélünk. Nem tudjuk pontos időponthoz kötni, egymástól távoli területekről van szó. Ezek még inkább városállamok voltak, majd egy-egy erőskezű uralkodó egyesítette a városállamokat, és létrejöttek az első birodalmak. 

Négy birodalomról tanulunk: Mezopotámia, Egyiptom, India és Kína. Nagy folyók mentén jöttek létre, öntözéses földművelés alakult ki. Nagy hatalmú uralkodók, gazdagok, szegények és  rabszolgák éltek a nagy, fallal körülvett városokban és a kis falvakban. Mindenhol kialakult az írás, de nagyon eltérő formában. Szigorú törvényeket hoztak ( ..fogat fogért....). Többistenhívő vallások jöttek létre. 

VÁZLAT: 

Az ókor kezdete

Fordulópont az őskori emberek életében: élelemtermelés (földművelés, állattartás)

Letelepedtek, városállamok jöttek létre.

Megkezdődött az ókor.

Nagy ókori keleti államok: Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína

Jellemzőik: öntözéses földművelés, nagy hatalmú uralkodók, többistenhit, az írás megjelenése

Egyiptom társadalma sokrétű volt. A fáraó hatalma a mai fogalmaink szerint elképzelhetetlenül nagy volt, szinte istenként tisztelték, élet-halál ura volt. A papok, a hadsereg vezetői voltak az előkelők. Az egyszerű emberek földműveléssel és kézművességgel foglalkoztak. Voltak rabszolgák is. 

A Nílus árterületén termeltek élelmiszert, a száraz évszakban öntözték a földeket.

VÁZLAT:

Egyiptom: Észak-Afrika, a Nílus folyó mentén

• öntözéses földművelés, áradás, gátépítés

• sokistenhit : Ré, Hórusz, Izisz, Ozirisz, stb.

• az uralkodók a fáraók (piramisok, múmiák)

• hivatalnokok, katonák, parasztok, rabszolgák