III. Hellász és a Római Birodalom
III. Hellász és a Római Birodalom
Embedded Files
A Balkán-félszigeten letelepedő hellén népek és az Itáliában letelepedő latinok városállamokat alapítottak. Sok a hasonlóság a két kultúra között: betűírás, többistenhit, fejlett kultúra, tudományok kialakulása, rabszolgatartás.
A legnagyobb különbség az, hogy Hellász néhány évszázad után elvesztette az önállóságát, más népek megszállása alá került. Róma viszont terjeszkedett, hatalmas birodalommá vált, és 1200 évig megtartotta a hatalmat a Földközi-tenger medencéjében.
A hellén (görög) népek Dél-Európában, a Balkán-félszigeten csaknem 300 városállamot (poliszt) hoztak létre. A két legfontosabb polisz Athén és Spárta volt. A városállamoknak saját törvényeik, királyuk, hadseregük volt. Gyakran egymás ellen is háborúztak (pl. a trójai háború).
Vallás:
Sok istenben hittek, akik szerintük ember formájúak, családban éltek, lakóhelyük az Olümposz hegy. A főistenek: Zeusz, Hádész és Poszeidón
Mitológia:
Az ősi görög történetekben összekeveredtek a valós és a mesés elemek, ezt mitológiának nevezzük. A két legismertebb történet a krétai Minotaurusz történet és a trójai háború története (Homérosz írt róla).
A trójai háború 10 évig tartott, végül egy hadicsellel ért véget (Odüsszeusz, a faló megépítése, hasában a katonákkal). Trója elesett.
Kultúra, tudomány:
A görög írás betűírás. Kialakult a történetírás (Hérodotosz), és a színház, ahol vígjátékokat és tragédiákat játszottak. Fejlett volt az orvostudomány, a matematika, a csillagászat, a művészetek.
A görög abc
színház
vázlat a füzetbe:
Hellász (ma Görögország)
Dél-Európa, Balkán-félsziget, Égei-tenger szigetei
éghajlata mediterrán (meleg nyár, enyhe tél, sok napsütés)
felszíne kevésbé alkalmas földművelésre → ipar, kereskedelem elterjedése
görög törzsek vándorlása → városállamok (poliszok)
közös nyelv és vallás (sokistenhit)
mitológia (ősi történetek, istenek)
betűírás, művészet, tudomány
hf. Quizlet
Athén ma Görögország fővárosa, az ókorban gazdag polisz volt.
Főként kézművesek és kereskedők lakták. Rabszolgákat is tartottak.
Athén arról a leghíresebb, hogy Kr.e. V.sz-ban demokrácia, vagyis népuralom alakult ki, az athéni polgárok vezetőket választhattak és népgyűlésen dönthettek a város ügyeiről. Görög szó a politika és a demokrácia is.
A leghíresebb vezető Periklész volt, akit 15 évig választottak meg újra és újra a város vezetőjének. Abban az időben volt a leggazdagabb Athén, akkor épült az Akropolisz, a Fellegvár, ami ma is áll.
A város Pallasz Athéné istennőről kapta a nevét. Ezüstpénzt használtak.
Periklész
Pallasz Athéné szobra
Az Akropolisz, az athéni fellegvár
Spárta
Spárta
Spárta katonaállam volt. Két király irányította. A lakóit a város körül lakó őslakók, a helóták látták el élelemmel. A gyerekeket kiskoruktól katonai iskolában képezték, a férfiak idős korukig a hadseregben szolgáltak.
A spártai hadsereg a kor egyik legerősebb hadserege volt. A katonák nehézfegyverzetű gyalogosok voltak (hopliták).
vázlat a füzetbe:
Athén:
ipar, kereskedelem, művészetek központja
szőlő, olajbogyó termelés
iparosok, kereskedők, földművesek, rabszolgák
ezüstbányák, ezüstpénz
Kezdetben királyság, majd köztársaság (demokrácia, népuralom: népgyűlés, választott vezetők)
Spárta: hódítók ↔ bennszülöttek (helóták)
katonás életmód
gyermekek katonai nevelése 7 éves kortól
irányítás: két király, öregek tanácsa, népgyűlés
hf.: az Athénról és a Spártáról szóló részek a tk. 4. leckében, Quizlet
A poliszok az istenek tiszteletére sportversenyeket is rendeztek. Ezek közül a leghíresebb az olümpiai Zeusz-szentély ligetében rendezett sportverseny, a mai olimpiák elődje. Csak férfiak vehettek rajta részt, a győztes olajfa koszorút kapott és szobrot állítottak neki.
Kr.e 776-ban jegyezték le először a győztesek nevét, ez lett a görög időszámítás kezdete.
Ilyen lehetett a Zeusz-szentély, az ókori világ hét csodájának egyike
diszkoszvető
vázlat a füzetbe:
Olimpiai játékok: 4 évente Olümpia városában, Zeusz tiszteletére
sport és művészeti versenyek Kr.e. 776-tól (görög időszámítás kezdete)
A görögök a perzsákkal több háborút is vívtak a Kr.e. V. században. A legfontosabb csaták:
Marathon: a görögök győztek Miltiadész vezetésével
Thermopülai-szoros: Leonidasz király vezetésével 300 spártai katona szállt szembe a hatalmas perzsa sereggel. Minden spártai meghalt.
Szalamisz: a görög hajóhad tengeri csatában győzte le a perzsákat.
A háború történetét Hérodotosz görög történetíró írásából ismerjük.
Nagy Sándor birodalma:
Hellász meggyengült, és egy fiatal hadvezér, a makedón Nagy Sándor (Alexandrosz) a birodalmához csatolta. Óriási birodalmában elterjedt a görög kultúra, ezt nevezzük hellenizmusnak.
Nagy Sándor birodalma
vázlat a füzetbe:
A görög-perzsa háborúk
Kr.e. 490. I. görög - perzsa háború
perzsa király: Dareiosz, görög vezér: Miltiádész
marathoni ütközet → görög győzelem
Kr.e. 480. II. görög - perzsa háború
perzsa király: Xerxész
csaták:
Thermopülai-szoros (Leonidasz, 300 spártai veresége)
tengeri csata Szalamisz szigetnél, görög győzelem
Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor (Alexandrosz) hatalmas birodalmat hozott létre (hellenizmus)
Halála után birodalma felbomlott (kultúrája megmaradt)
hf. Quizlet
Rómát latin pásztorok alapították Kr.e. VIII.században (a monda szerint Kr.e. 753-ban). Terjeszkedni kezdtek: először Itáliát, majd Szicíliát, É-Afrikát, és végül az egész Földközi-tenger partvidékét elfoglalták. Az Itálián kívüli területeket provinciának (adófizető tartománynak) nevezzük.
Kr.u. 476-ban a germánok elfoglalták Rómát, ezzel ért véget e nagy birodalom története.
1200 év nagyon hosszú idő, rengeteg esemény, háború volt, mi csak egy kis részéről tanulunk.
A birodalom történetét három szakaszra bontjuk az alapján, hogy hogyan irányították.
A királyság kora (kb.200 év)
Az egyre növekvő Rómát király irányította a szenátus (az előkelők, a patríciusok) segítségével.
2. A köztársaság kora (kb.500 év)
A birodalmat a patríciusokból álló szenátus és választott vezetők, konzulok irányították.
A római légiók egyre nagyobb területet hódítottak meg.
3. A császárság kora (kb.500 év)
A birodalmat császár irányította.
A IV. századtól az óriásira nőtt birodalmat két császár irányította: Róma a Nyugatrómai Birodalom központja, Konstantinápoly (később Bizánc) a Keletrómai Birodalom központja volt. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a Keletrómai Birodalom még csaknem ezer évig létezett Bizánci Birodalom néven.
Társadalom:
patríciusok : gazdag földbirtokosok
plebejusok : iparosok, kereskedők
rabszolgák : helyzetük nagyon változó
Róma jelképe az anyafarkas, ami a monda szerint megmentette a várost alapító ikrek, Romulus és Remus életét.
A latin abc
A római számok
A római légiók először Szicíliát foglalták el. Hosszú háborút vívtak érte az észak-afrikai punokkal (3 hadjárat). A punok leghíresebb hadvezére Hannibál volt, aki átkelve az Alpokon, 16 évig harcolt Itáliában a rómaiakkal.
A római - pun háborúk
A római - pun háborúk
Karthágó: Észak – Afrika, lakói a punok (kereskedő nép, nagy hajóhad)
1. Kr.e. III. sz. cél: Szicília elfoglalása
Kezdetben Karthágó volt az erősebb
Róma hajóhadat épített (csapóhíd) → győztek
Szicília lett Róma első provinciája
2. Kr.e. III. sz. Hannibál átkelt az Alpokon és szárazföldön tört Rómára, Scipio legyőzte
Róma elvette Karthágó gyarmatait, hajóhadát
3. Kr.e. II. sz. Róma lerombolta Karthágót
Karthágó legyőzése után Róma a Földközi - tenger ura lett, és folytatta a terjeszkedést (provinciák).
Karthagó kikötője
Hannibál
A légiók a kor legerősebb hadseregét alkották. Róma egyre több területet foglalt el, ezek a provinciák adót fizettek, a Római Birodalom egyre nagyobb és egyre gazdagabb lett.
A római katonák ilyen felszerelésben harcoltak.
A kor egyik legnagyobb hadvezére volt, aki bevonult Rómába, megszerezte a hatalmat. Bevezetett sok újítást, véget ért a polgárháború korszaka. Az ellenfelei szövetkeztek ellene, és Kr.e. 44. március közepén (idusán) leszúrták.
Rabszolgák, gladiátorok:
A köztársaság idején a birodalom nagyon nagyra nőtt, egyre több lett a probléma. Pl. sok rabszolgát dolgoztattak, és gyakorivá váltak a felkelések. A leghíresebbet egy Spartacus nevű gladiátor vezette. A gladiátorok olyan harcosok voltak, akik az emberek szórakoztatására vívtak egymással, néha vadállatokkal.
Róma, az "Örök Város"
Róma, az "Örök Város"
főtér: a Forum Romanum
vízvezeték, közfürdők, szökőkutak
köves utak, kővel burkolt közterek
középületek, templomok (pl. Pantheon), amphiteátrumok (pl.Colosseum), sportlétesítmények,( pl. Circus Maximus)
A császárkor Kr.e. 27 - Kr.u. 476
A császárkor Kr.e. 27 - Kr.u. 476
Az első császár Augustus volt. Uralkodása alatt a birodalom tovább nőtt, Róma virágzott.
A császárság első 150 éve a virágzás kora, utána nehéz idők jöttek.
kereszténység terjedése → üldözések → államvallás
népvándorlás (hunok, Attila) → a birodalom gazdasági összeomlása
Kr.u. 395 a birodalom kettészakadt :
Keletrómai Birodalom, Konstantinápoly
Nyugatrómai Birodalom, Róma
Augustus
Jézus Krisztus
A IV. sz-ban Ázsiából nomád lovas népek indultak Ny felé, míg el nem érték a Római Birodalmat. A legharciasabb, legsikeresebb közülük a hun nép volt Attila vezetésével. A Tisza vidékén telepedtek le és többször is csatáztak a légiókkal. Attila halála után a hunok birodalma megszűnt. Az V. században a vandálok és germán törzsek dúlták fel Rómát.
Pannónia provincia
Pannónia provincia
A birodalom határait megerősítették (limes), a légiók védték. A Duna (Danuvius) természetes határként működött, a mai Dunántúl Pannónia néven római provincia volt. Városok jöttek létre, több a mai magyar városok helyén.
Aquincum: Óbuda
Savaria: Szombathely
Arrabona: Győr
Pelso: Balaton
ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS
ÖSSZEFOGLALÁS, ISMÉTLÉS
Érdekességek:
vázlat
RÓMA
Alapítása: Kr.e. 753 körül → latin pásztorok
Romulus és Rémus mondája
etruszk uralom
királyság az államformája, Romulus az első, utána még hat etruszk király
Kezdetben kis városállam → világbirodalom
Hódítások
I. Itália elfoglalása Kr.e. 510 - Kr.e. 264
Kr.e. 510. a király elűzése → Róma köztársaság lesz
két konzul vezeti, a szenátus ellenőrzi őket
II. Földközi - tenger medencéjének meghódítása római - pun háborúk
Karthágó: kereskedő nép a Földközi - tengeren, nagy hajóhad, Észak - Afrika és Hispánia ura
I. Kr.e. 264 - 240 tét: Szicília elfoglalása
Kezdetben Karthágó az erősebb
Róma hajóhadat épít → győztek (csapóhíd)
Szicília lett Róma első provinciája
II. Kr.e. 218 - 201. Hannibál átkelt az Alpokon és szárazföldön tört Rómára
Róma elvette Karthágó gyarmatait, hajóhadát, hadisarcot fizettet
III. Kr.e. 149 - 146 Karthágó legyengült, Róma mégis támadott
könnyű győzelem (a monda szerint a várost sóval hintik fel)
Karthágó legyőzése után Róma a Földközi - tenger ura lett.
Fokozatosan hódította meg a tenger környékét.
Társadalom:
patríciusok : gazdag földbirtokosok
plebejusok : iparosok, kereskedők
rabszolgák : helyzetük nagyon változó
Vallás: sokistenhit (Jupiter, Junó, Minerva, Mars, Vénusz, de minden provinciából hoznak isteneket)
Róma világhatalom lett, a köztársaság nem tartja össze a birodalmat, egyeduralkodó szükségessége
Kr.e. 48. Julius Caesar: Rubicon átlépése, Róma elfoglalása → egyeduralom
katonai és gazdasági reformok
Kr.e. 44 márc. 15. Brutus és társai meggyilkolják ↓
Fogadott fia, Octavianus szerezte meg a hatalmat
Császárrá koronáztatta magát AUGUSTUS néven
pénzreform
hadsereg reform
naptárreform
megszerzett minden címet
Kr.u. 14 meghalt, istenné nyilvánították
Pannónia provincia
A birodalom határait megerősítették, a légiók védték. A Duna (Danuvius) természetes határként működött, a mai Dunántúl Pannónia néven római provincia volt. Városok épültek, több a mai magyar városok helyén:
Aquincum: Óbuda
Savaria: Szombathely
Sophiane: Pécs
Arrabona: Győr
Pelso: Balaton
Duna: Danuvius
A császárság első 150 éve a virágzás kora, utána váltakozó helyzet
kereszténység terjedése → üldözések → IV.sz. államvallás lett
barbárok betörései → népvándorlás (hunok, Attila) → a birodalom gazdasági összeomlása
Kr.u. 395 a birodalom kettészakadt
Kr.u. 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása
Page updated
Google Sites
Report abuse