Várostörténet

Landorhegy Zalaegerszeg nyugati részén terül el, népességével és intézményeivel is kiemelkedő helyet foglal el a megyeszékhelyen.

A korábban falusias jellegű városrész az 1960-as években indult jelentős növekedésnek, a korszak urbanizációs stílusával szakítva tágas zöldterületek jellemzik, fejlődésének két húzóereje a hadsereg és az oktatás intézményeinek beköltözése volt.

A II. világháborút követően Zalaegerszeg az ország egyik legnagyobb katonai központja lett, az 1949-ben alapított Petőfi Laktanyában megfordult a magyar ifjúság nagy része, a Platán sor és Gasparich utca környékén pedig számos tiszt és családja lelt otthonra.

A helyőrség bezárása után területén került kialakításra a műszaki- és gazdasági felsőoktatásnak helyet adó főiskolai komplexum.

A 60-as évektől a középfokú oktatás súlypontja is Landorhegy felé tolódott, a Ganz Ábrahám gépészeti-, a Deák faipari- és Dimitrov (ma Széchenyi) építőipari szakközépiskola, a 407-es (Munkácsy) szakmunkásképző és a kollégiumok megtelepülése iskolai központtá tette a környéket.

A 70-es években teljesedett ki a lakásépítés, az 1980-as népszámlálás alkalmával Landorhegy 12.561 fős lakosságával már a legnépesebb zalaegerszegi városrész volt. A változó demográfiai helyzetet mutatja hogy a környék három általános iskolájából kettő épületében már idősotthon működik.

Néhány dátum az elmúlt évtizedekből:

1951 - Elindul a termelés a Zalaegerszegi Ruhagyárban

1953 - A békéscsabai helyőrség átköltöztetése után hadrendbe áll a zalaegerszegi Petőfi Sándor Laktanya

1953 - Megnyitja kapuit a Zalaegerszegi Sajt- és Vajgyár, későbbi nevén Zalatej

1962 - Megkezdi működését a Zalaegerszegi Általános Gépipari Technikum, 1970-től Ganz Ábrahám Szakközépiskola

1963 - A 407. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet megkapja jelenlegi épületét a Gasparich utcában, és felveszi Munkácsy Mihály nevét

1963 - Felépül a Városi Művelődési Központ, megnyílik a József Attila Városi Könyvtár

1965 - Megnyílik a Landorhegyi úti Óvoda

1965 - Megkezdődik a tanítás a Hamburger Jenő Általános Iskolában

1969 - A holdraszállás évében megnyitja kapuit az Űrhajós utcai Óvoda

1977 - A Landorhegy szívében fekvő dombon felépül a Pais Dezső Általános Iskola

1978 - Óvoda nyílik a Kodály utcában is

2000 - A Számviteli Főiskola a Petőfi Laktanya területére költözik

2003 - A József Attila- és Pais iskolák a Landorhegyi Általános Iskolába (ex-Hamburger) olvadnak

2007 - Megalakul a Zalaegerszegi Városi Közbiztonsági Egyesület

2011 - A Gasparich utcai egykori óvodaépületben létrejön a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóháza

A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai intervenciójában magyar részről nagyrészt zalaegerszegi egységek vettek részt, a bevonulás hivatalos fedőneve „Zala”-gyakorlat volt. Ez két halálos áldozatot követelt, ennél jóval többen nem tértek haza a béke évtizedei alatt. Emléküket őrzi e kő az egykori Petőfi Laktanya bejáratánál.

A Landorhegyi Általános Iskola 1965-ben nyitotta meg kapuit, a rendszerváltás előtt Hamburger Jenő nevét viselte. Az 1970-es évektől az ezredfordulóig három iskolában tanították a landorhegyi gyerekeket, mára a József Attila és a Pais már szociális célokat szolgál.

A képen a frissen felépült iskola mögött a tejüzem látható, az építőipari szakközépiskola helyén még pajta áll.

A Pais iskola emléktáblája:

Az egészségügyi főiskola épülete egykor más jellegű képzés helyszíne volt, itt működött az MSZMP pártiskolája. Fái közt Marx Károly mai napig idézi a leckét.

Testvérvárosi kapcsolatok emléke az 1960-as évekből.

Képek Landorhegy őskorából