Ez az új tomposkrónika oldal.
I. A győztesek átmeneti együttműködése
két szuperhatalom alakul ki a 2. világháború után: USA és a SZU, egyre nagyobb az ellentét közöttük a befolyási övezetek kiépítése miatt
1945. július potsdami konferencia
Németország és Ausztria felosztása 4 övezetre (amerikai, szovjet, angol, francia)
Berlint is felosztották
kollektív bűnösség elve (minden német bűnös) → németek kitelepítése Csehszlovákiából, Lengyelországból, Magyarországról
II. Az ENSZ megalapítása (1945. június)
Egyesült Nemzetek Szervezete
nemzetközi szervezet, mely képes megakadályozni az újabb háborúk kialakulását és fenntartani a békét
székhelye: New York
legfontosabb szerve a Biztonsági Tanács, melynek tagjai: USA, SZU (ma Oroszország), Egyesült Királyság, Franciaország, Kína
Ezeknek az országoknak vétójoga van. Ma plusz 10 tagja van a BT-nek.
III. Izrael állam megalapítása (1948)
a szétszóródott és üldözött zsidóságnak Palesztina területén létrehozott állam
arab - izraeli konfliktusok alapja
IV. Párizsi békeszerződés (1947. február)
vesztes országokkal kötöttek itt békét, Németország és Japán kivételével
legnagyobb területi nyertes SZU lett
Lengyelországot nyugatra tolták Németország rovására
újra létrejött Csehszlovákia, de Kárpátalját SZU kapta
Magyarország határait újra a trianoni békének megfelelően húzták meg (plusz 3 falut elvettek)
V. "Leereszkedett a vasfüggöny"
Churchill, volt angol miniszterelnök szavai
Európa kettéválik politikai, gazdasági és katonai szempontból
SZU befolyási övezete
diktatúrák
kommunista vezetés
szocialista államok
tervgazdálkodás
egypártrendszer
hiánygazdaság
Demokratikus államok
demokrácia
többpártrendszer
kapitalista piacgazdasági rendszer
fogyasztói társadalom
szólásszabadság
Marshall-terv (1948) - amerikai segélyprogram a gazdaság újraindításához
feltartóztatás politikája - Truman elnök (amerikai) A SZU terjeszkedését meg kell akadályozni.
I. Németország kettészakadása 1949
Németországot 4 övezetre osztották fel (amerikai, szovjet, francia, angol)
új pénznem bevezetése a nyugati területen, ez nem tetszett SZU-nak → berlini blokád (szovjet hadsereg lezárta Nyugat-Berlint) idején 1948-1949 majdnem kitört a 3. világháború
két német állam: NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) és NDK (Német Demokratikus Köztársaság)
NSZK kapitalista, NDK szocialista vezetésű ország lett
Berlint is kettéválasztották
a rendszeres disszidálások miatt, ezért 1961-ben betonfalat és szögesdrót építettek kelet-németek Nyugat-Berlin köré
II. Fegyverkezési verseny
USA és SZU a hidegháborúban folyamatosan fegyverkezett (atom-, majd hidrogénbomba, interkontinentális rakéták)
katonai szövetségek jönnek létre
NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) - USA vezetésével 1949
Varsói Szerződés - SZU vezetésével 1955
1955-ben Ausztriából kivonulnak a megszállók és semleges ország lett
Kína 1945 után kommunista vezetésű állam lett
űrprogram (szovjet műhold, J. Gagarin űrrepülése - SZU, Holdra szállás - USA)
III. Hidegháborús konfliktusok
Koreai háború 1950-1953
Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát, máig nem kötöttek békét
Kubai rakétaválság 1962
SZU rakétakilövő állomásokat telepített Kubába (Fidel Castro vezette Kubát)
amerikai elnök: J. F. Kennedy
szovjet SZKP elnöke: Hruscsov
végül megegyeznek
Vietnámi háború 1965-1973
Észak-Vietnám megtámadta Dél-Vietnámot
amerikaiak támogatják a délieket, de végül észak győzött, egyesült Vietnám 1975-ben
I.Magyarország újjászervezése
· 1944. december 22. Debrecenben megalakul az Ideiglenes Kormány
· vezetője: Dálnoki Miklós Béla
· új közigazgatási rendszer szervezése szovjet felügyelet alatt
II. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feladatai
· fegyverszünet megkötése a szövetségesekkel
· földosztás → 1945 tavaszán megvalósul (Nagy Imre)
· népbíróságok felállítása
· SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) irányítja Magyarországot
III Választások eredménye (1945 november)
· demokratikus választások (általános, titkos választójog alapján)
· legfontosabb pártok: Szociáldemokrata párt (SZDP), Polgári Párt, Nemzeti Parasztpárt (NPP), Magyar Kommunista Párt (MKP)
· Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) nyeri a szavazatok 57 %-át
· Tildy Zoltán, Nagy Ferenc
· koalíciós kormányzás
· kommunista befolyás alá kerül a belügyminisztérium, rendőrség
· köztársaság kikiáltása 1946. február 1. (Tildy Zoltán)
· 1946. augusztus 1. új pénz a forint
I. Újjáépítés a háború után
romeltakarítás, új épületek
hidak, vasút- és úthálózat rendbetétele
ipari termelés beindítása →nagy vállalatok, szénbányák államosítása 1946
jóvátétel fizetése a győzteseknek (Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) 300 millió dollár
batyuzás, cserekereskedelem
1946.augusztus 1. pengő helyett forint
II. A magyarországi németek sorsa
a második világháború előtt jött létre a Volksbund 1938
a háború alatt toborzásokat indítottak az SS számára
potsdami konferencián (1945) kimondják a német nép kollektív bűnösségét
185 ezer német kitelepítése
III. Magyarok a határon kívül
Csehszlovákiában a háború után ki akarták telepíteni a magyarokat (50 ezret ki is telepítettek)
lakosságcsere egyezmény (annyi magyar jöjjön át Magyarországra, ahány szlovák Csehszlovákiába megy)
Beneš dekrétumok
II. A békeszerződés aláírása
1947. február 10. párizsi békeszerződés
trianoni határok visszaállítása – három falut még elveszítünk Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún).
önálló Magyarország, a SZEB nem irányítja hazánkat, de szovjetek maradnak
II. A kommunista hatalomátvétel
szalámitaktika: kiszorítani a nem kommunista pártokat a hatalomból
koncepciós perek (hamis vádakkal bíróság elé állítanak, elítélnek embereket)
1947 új választás → választási csalás (kékcédulák)
I. Rákosi-diktatúra kezdete
a 1947-es választások nem hozták meg a kívánt eredményt a kommunistáknak
1948 Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megalakulása (egységes munkáspárt), vezetője Rákosi Mátyás lett
1949-ben új választások → MDP lesz az egyetlen párt, a többit megszüntetik vagy beolvasztják → egypártrendszer
bevezetik a szocialista alkotmányt
államforma: népköztársaság
pártállam (MDP mindenekfelett áll)
vezető politikusok a "trojka": Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály
helyi önkormányzatok helyett tanácsok lettek szovjet mintára
II. Gazdaság átalakítása
mindent államosítanak (mezőgazdaságban, iparban)
kollektivizálás: földek állami tulajdonba kényszerítése
kulákok = gazdagparaszt
padlássöprés
kényszerbeszolgáltatás
áruhiány → jegyrendszer bevezetése
nehézipar erőltetett fejlesztése → "vas és acél országává" tenni Magyarországot
tervgazdaság: központi irányítás, előre meghatározott időre kellett teljesíteni a termelést (3-5 éves tervek)
1949-ben tagja lettünk a KGST-nek (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)
III. ÁVH
Államvédelmi Hatóság (politikai rendőrség), vezetője: Péter Gábor
előzménye az ÁVO (Államvédelmi Osztály)
fizikai bántalmazások, kihallgatások, kínzások, a fennálló hatalom védelme bármi áron
IV. "Rendszerellenségek" megbüntetése
kitelepítések, internálótáborok (elkobozták a magántulajdont, megbízhatatlanok vidékre költöztetése, dolgoztatása)
koncepciós perek (Rajk László, volt belügyminiszter)
munkatáborok (Recsk)
ügyészségek, bíróságok az MDP irányítása alatt voltak
V. Személyi kultusz
nincs szabad vélemény- és sajtószabadság
tömegpropaganda alkalmazása
Rákosi, Sztálin, Lenin, Marx, Engels dicsőítése
kommunista vezetők képeinek, szobrainak és a vörös csillagnak elhelyezése minden fontos helyen
VI. Egyházüldözések
egyházi iskolák államosítása
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek börtönbe zárása ("valutaüzérkedésért")
keresztény ünnepek betiltása
Tanulást segítő videók
RÁKOSI-DIKTATÚRA VIDEÓ MEGTEKINTÉSE ITT
ÉLETMÓD AZ 1950-ES ÉVEKBEN VIDEÓ MEGTEKINTÉSE ITT
I. Térkép
MF 170/18
II. Munkafüzeti feladatok
164/8; 165/9; 166/11; 170/19,20
III. Évszámok
1945. június
1945. július
1946. augusztus 1.
1947. február
1948-1949
1949
1950-1953
1962
1965-1973
IV. Fogalmak
kollektív bűnösség, kitelepítések, vasfüggöny, piacgazdaság, tervgazdaság, koncepciós perek, Marshall-terv, berlini blokád, SZEB, jóvátétel, lakosságcsere egyezmény, Beneš-dekrétumok, szalámitaktika, kékcédulás választások, MDP, pártállam, trojka, tanácsok, ÁVH, munkatáborok, személyi kultusz, munkatáborok
V. Személyek
Churchill, Truman, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Hruscsov, Kennedy, Fidel Castro, Gagarin, Rajk László, Mindszenty József
VI. Fogalmazások
1. Mutasd be a kétpólusú világot! Sorold fel a legfontosabb hidegháborús konfliktusokat, és röviden fogalmazd meg a konfliktusok okát időrendi sorrendben! (NATO, Varsói Szerződés, berlini blokád, koreai háború, kubai rakétaválság, vietnámi háború)
2. Mutasd be a Rákosi-diktatúra jellegzetességeit! (választások, gazdaság átalakítása, személyi kultusz, rendszerellenségek megbüntetése)
I. Nagy Imre első miniszterelnöksége (1953-1955)
- Rákosi-korszakban a nehézipart fejlesztették, minden háttérbe szorult
- főleg a hadiipart, vas- és acélgyártást és a gépipart fejlesztették
- mezőgazdasági termelés, közszükségleti cikkek gyártásának elhanyagolása, alacsony életszínvonal
- 1953-ban meghalt Sztálin → Rákosi is háttérbe kerül
- Nagy Imre lett a miniszterelnök → új szakasz
- felszámolta az internálótáborokat
- ÁVH működésének korlátozása
- amnesztia (politikai foglyok szabadon bocsátása)
- erőltetett iparosítás és "téeszesítés" csökkentése
- növelték az élelemtermelést, csökkentették az árakat, emelték a béreket
II. Harc a párton belül
- MDP vezetősége két táborra oszlott (Rákosi ↔ Nagy Imre)
- Hruscsov 1955-ig Nagy Imrét támogatta
- 1955-ben az NSZK belépett a NATO-ba → Szovjetunió újra erőltette a fegyverkezést → Nagy Imre megbukott → Hegedüs András lett a miniszterelnök
III. A forradalom előzményei
- a reformokat már nem lehetett leállítani
- 1956 február Hruscsov a sztálini rendszert bírálta nyíltan
- Rajk László és más koncepciós perek áldozatainak rehabilitációját akarják
- Petőfi-kör nyíltan bírálta a Rákosi-rendszert
- MDP új főtitkára Gerő Ernő lett
- megalakul a MEFESZ (16 pont)
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Rákosi Mátyás
Rajk László
I. Előzmények
lengyelországi felkelés 1956. június
Rajk László és társai újratemetése 1956. október 6.
MEFESZ tüntetést szervez (16 pont) – szabad választások,
többpártrendszer, Kossuth címer, Rákosi és társai megbüntetése, rehabilitálni a törvénytelenül elítélteket, szovjet csapatok kivonulása, ÁVH megszüntetése stb.
II. A forradalom első napja és helyszínei Budapesten 1956. október 23.
Műszaki Egyetem
Petőfi szobor
Bem szobor
Sztálin szobor
Parlament (Nagy Imre beszéde)
Magyar Rádió székháza (első halálos lövés Budapesten)
III. A forradalom további eseményei
Debrecenben volt az első áldozat
Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése
a tüntetés forradalommá alakul, fegyveres csoportok alakulnak
Molotov-koktél
október 25. Parlament előtt belelőnek a tömegbe → Gerő Ernőnek menni kell, helyette Kádár János lesz az MDP főtitkára, mely újjá alakul MSZMP néven
IV. Nagy Imre kísérlete a rendezésre
október 28. - tűzszünet
október végén a szovjet csapatok látszólag megkezdik a kivonulásukat Magyarországról
ÁVH-t megszüntetik
Nemzetőrség alakul
újra alakulnak a pártok (többpártrendszer)
koalíciós kormányzás
V. A forradalom leverése
október 29. szuezi csatornaválság elvonja a figyelmet Magyarországról
november 4-én a szovjet tankok kíséretében Kádár átveszi a hatalmat
Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekül
munkástanácsok továbbra is ellenállnak Kádárnak (sztrájkok, tüntetések)
új karhatalom a pufajkások
Gerő Ernő
Kádár János
Nagy Imre
"pufajkások"
I. Szervezkedések november 4. után
munkástanácsok és nemzeti bizottságok továbbra is ellenálltak nem ismerték el Kádár új kormányát
demokráciát akartak
az új államhatalom sortűzzel válaszolt (Salgótarján, Tatabánya, Miskolc, Csepel) → megfélemlítés („pufajkások”: az MSZMP karhatalmi ereje)
II. Pártállam újjászervezése
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) a történteket ellenforradalomnak minősítette
III. Megtorlások (1956-1963)
népbíróságok felállítása → börtönbüntetések, kivégzések
200 ezer ember emigrál („disszidál”) Nyugatra
1958-ban kivégzik Nagy Imrét („Borbíró Piroska” álnéven temetik el)
II. Új szervezetek
munkásőrség: az MSZMP új karhatalmi szerve, tagjai hétköznapi emberek 1957
III/III-as csoportfőnökség: a belügyminisztérium politikai rendőrsége, feladata a rendszer ellenségeinek megfigyelése
újjászervezték a hadsereget és a rendőrséget is
MSZMP ifjúsági szervezete a Kommunista Ifjúsági Szövetség lett (KISZ)
általános iskolában úttörőmozgalom (kisdobosok és úttörők)
Nagy Imre halálos ítélete 1958
Kádár-címer
külföldre menekülő magyarok
I. A puha diktatúra kezdete
- az első években a „korbács és kenyér” politikáját folytatta Kádár János
- emelték az ipari munkások, bányászok és a pedagógusok bérért
- csökkentették az adókat
- beszüntették a kötelező terménybeszolgáltatást
- a paraszti magántulajdont azonban továbbra is felszámolták → kollektivizálást folytatják
- 1963-ban amnesztiát adtak az 56-os foglyok többségének
- Aki nincs ellenünk, az velünk van!”
- „vasfüggöny” továbbra is fennáll (határőrség,, műszaki határzár)
II. A hétköznapok
- a párt (MSZMP) az élet minden területét ellenőrizte (III/III-as csoportfőnökség)
- külföldre utazás
1. Keletre: kétévente lehetett (piros útlevél)
2. Nyugatra: háromévente, de szigorú ellenőrzés után (kék útlevél)
- SZOT üdülők – államilag támogatott nyaralás
- vallás- és egyházellenes politikát folytatott az állam
- kulturális életet is cenzúrázták → 3T (támogatott, tiltott, tűrt)
- táncdalfesztiválokon a nyugati rock and roll és beatkultúra is beszivárgott Magyarországra
- a rádiós magnók terjedésével mindenkihez eljutottak a nyugati zenék
Illés-együttes
Rádiós magnó
I. Paraszti gazdaságok felszámolása, téeszesítés
- 1958-1961 újabb erőszakos téeszesítés kezdődött, azaz termelőszövetkezetekbe kényszerítették a paraszti lakosságot
- kezdetben a mezőgazdasági termelés csökkent ennek hatására, külföldről kellett behozni élelmet
- majd bevezetik a „háztáji gazdaságot”, ahol a parasztok a megtermelt termést eladhatták a piacon, nem a közösbe tartozott, kaptak egy kisebb területet a gazdák
- mezőgazdasági gépek alkalmazása is erősítette termelést
- ezután nem volt élelmiszerhiány
II. Szocialista modernizáció
- tervgazdálkodás jellemezte ezt a korszakot is
- faluból városba költöznek az emberek
- nem a legmodernebb technikát alkalmazták (nagy gyárak, sok ember)
- teljes foglalkoztatottság
- szocialista országokba szállították az árut
- új gazdasági mechanizmus 1968-tól : csökkentették az állami irányítást, több szabadság a vállaltoknak. Az árakat a vállalatok szabhatták meg.
- hatóságilag rögzített árak elsősorban: az energiahordozóknál, az alapvető élelmiszereknél és alapanyagoknál
- munkabérek önálló alakítása
- maszekolás: önálló munkavégzés (fodrász, taxis, vendéglátós)
III. „Legvidámabb barakk”
- a szocialista országokban Magyaroroszágon volt a legjobb az életszínvonal
- gulyáskommunizmus, fridzsider szocializmus
- egyre többen tudták megvenni a háztartási gépeket (mosógép, hűtő, porszívó)
- kevés családnak volt telefonja, autója
- kevés lakás, sokan ingáznak város és falu között
- munkásszállások
- megoldás: panellakások építése 1970-től lesz állami cél
- Kádár-kockák (családi házak)
- vezetékes víz és áram bevezetése minden településre
"Kádár-kockák"
Wartburg
Ikarus busz
I. A második gazdaság kiépülése, hiánygazdaság
· az 1968-as új gazdasági mechanizmust sikerei ellenére felfüggesztették
· visszatértek a régi gazdaságpolitikához
· előzménye: 1968-ban Csehszlovákiában reformokat vezettek be („prágai tavasz”), amit a SZU nem engedett
· Magyarországon is túl hatékonynak bizonyult a magánszektor, ami ellentmondott a szocialista eszméknek
· nincs pénz a technológia fejlesztéséhez, ezért az ipari termékeinket egyre kevesebben vásárolták külföldön
· csökkent az export, az import pedig sokkal jobban nőtt
· hiánygazdaság: magasabb a kereslet, mint a kínálat
· a "maszek" munkával egyre nagyobbak lettek a társadalmi különbségek, melyek többnyire önkizsákmányolással értek el → egészségügyi és családi problémák
II. Életszínvonal-politika, eladósodás
· a gazdaságban nincs fejlesztés → az életszínvonal fenntartásához külföldi (nyugati!) hiteleket vesz fel az ország → eladósodás, adósságcsapda (újabb és újabb hitelek felvétele, hogy fizethessék az előzőt, mert a gazdaság nem fejlődött)
· veszteséges vállalatokat nem szüntetik meg
· pénzügyi-gazdasági válság alakul ki
· emelkedtek az árak, munkanélküliség, egyre rosszabb életkörülmények
· egyre nagyobb lett a társadalom elégedetlensége
I. 1970-es és 1980-as évek hidegháborúja
- az 1970-es években kőolajválság robbant ki a közel-keleti konfliktusok miatt
- a nyugati országok jelentős technológiai változásokat vezettek be (új technológiák, megújuló energiaforrások, stb.)
- a szocialista országokban ez nem valósulhatott meg a tervgazdaság miatt → egyre jobban lemaradtak nyugathoz képest
- az USA elnöke, Ronald Reagan csillagháborús tervet fejlesztett ki
- a SZU próbált lépést tartani, de a fegyverkezés nagyon sokba került
II. A SZU és a szocialista országok nehézségei
- a 80-as évek második felében csökkent a kőolaj világpiaci ára → SZU legfőbb exportterméke egyre kevesebb hasznot hozott
- a szocialista ideológiában is csalódtak az emberek, nem javult az életszínvonal, nincsenek szabadságjogok, állandósult a hiánygazdaság
- Brezsnyev halála (1982) utáni idős vezetők nem tudták megoldani a válságot
- 1985-ben Mihail Gorbacsov lett a SZKP főtitkára, aki reformokkal akarta megoldani a helyzetet
o peresztrojka: reformok a gazdaság átalakítására, modernizálása
o glasznoszty: politikai jogok kiszélesítése, enyhítenek a diktatúrán
- 1986. április csernobili atomkatasztrófa
III. Rendszerváltások Közép-Kelet-Európában
- az emberek egyre kevésbé támogatják a fennálló rendszert
- az egészségügy, lakásépítés, szociális támogatásokra nincs pénz
- az életszínvonal egyre alacsonyabb
1. Lengyelország
- 1980-ban megalakul a Szolidaritás nevű független szakszervezet
- sztrájkok, összecsapások a hatalommal
KELETI BLOKK FELBOMLÁSA videó megtekinthető itt
2. Csehszlovákia
"bársonyos forradalom" , sztrájkok, tüntetések
3. Magyarország (1989-1990)
4. NDK
1989. augusztus "páneurópai piknik" Sopronpusztán, keletnémetek menekülnek át Ausztriába
1989. november berlini fal ledöntése, 1990-ben egyesül NDK és NSZK
5. Románia
véres forradalommal sikerült csak a kommunista vezetőket leváltani (Ceausescu diktátor kivégzése)
I. Ellenzék a Kádár-korszakban
két nagy csoportra osztható, mindkettő demokráciát és többpártrendszert akart:
Népi-nemzeti ellenzék
demokratikus átalakulás
magyar identitás, hagyományok ápolása
56-os forradalom emlékezete
Demokratikus ellenzék
emberi jogi normák, állampolgári jogok biztosítását akarta
II. Szamizdatirodalom
cenzúra megkerülésével készült kiadványok Pl. a Beszélő
III. Első ellenzéki pártok
MDF (Magyar Demokrata Fórum) 1987 Lakitelken alakult (népi-nemzeti ellenzékből nőtt ki)
határon túli magyarság támogatása (Duna tévé)
FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége) 1988
SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) 1988
FKGP újraalakul (Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt)
KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt)
IV. Tárgyalásos rendszerváltozás Magyarországon
1988-ban lemondatják Kádár Jánost a pártfőtitkári tisztségből
utóda Grósz Károly lett, aki nem igazán akart változtatni a fennálló rendszeren
vele szemben voltak a reformkommunisták pl. Pozsgay Imre, aki kimondta, hogy az 56-os forradalom nem ellenforradalom volt , hanem népfelkelés
1989-re megszűnt az egypártrendszer, egyre több párt alakult, megkezdődött a piacgazdaságra való áttérés
1989.június 16-án újratemették Nagy Imrét és társait
1989-ben megalakul az Ellenzéki Kerekasztal, ahol az ellenzéki pártok összefognak, hogy megvalósuljon a demokratikus átalakulás
A Nemzeti Kerekasztalnál már az MSZMP képviselői és az ellenzéki pártok közösen egyeztettek a rendszerváltásról, mely békésen zajlott le
Antall József (MDF)
Göncz Árpád (SZDSZ)
Pozsgay Imre (MSZMP)
Horn Gyula (MSZMP/MSZP)
I. Térkép
MF 33/3
II. Képek
TK. 14, 16, 20,24, 25, 26, 32, 35, 38, MF 20, Honlapon: IKARUSZ busz, Kádár János és Nagy Imre, Göncz Árpád, Antall József
III. Fogalmak
MEFESZ, rehabilitálás, pufajkások, munkásőrség, III/III-as csoportfőnökség, 3T, téeszesítés, háztáji gazdaság, új gazdasági mechanizmus, prágai tavasz, hiánygazdaság, maszekolás, csillagháborús terv, peresztrojka, glasznoszty, páneurópai piknik, szamizdatirodalom, adósságcsapda, reformkommunisták, Ellenzéki Kerekasztal, Nemzeti Kerekasztal, rendszerváltás
IV. Pártok
MSZMP
MSZP
MDF
FIDESZ
KDNP
FKGP
SZDSZ
V. Nevek
Gerő Ernő, Nagy Imre, Borbíró Piroska, Kádár János, Rákosi Mátyás, Hruscsov, Brezsnyev, Rajk László, Ronald Reagan, Ceausescu, Pozsgay Imre, Grósz Károly, Mihail Gorbacsov
VI. Évszámok
1953-1955
1956. október 23.
1956.november-1988
1958
1968
1986. április
1989-1990
1990
VII. Munkafüzeti feladatok
MF 36/7 38/11 40/15 41/19
VIII. Fogalmazások
Az 1956-os forradalom főbb eseményei és a megtorlás
Mi jellemezte a Kádár-korszak két szakaszát (kemény és puha diktatúra). Írj a gazdasági változásokról, a ellenzék helyzetéről, az életszínvonal-politikáról! Miért nevezték a legvidámabb barakknak hazánkat?
Demokrácia és piacgazdaság
a rendszerváltozás: egypárti diktatúrát felváltotta a többpárti demokrácia
érvényesült a hatalommegosztás elve (törvényhozói, végrehajtói, bírói)
legfőbb hatalmi szerv: országgyűlés (demokratikusan választott)
kormány tagjai a miniszterek, vezetője a miniszterelnök
független bíróság
Alkotmánybíróság létrehozása
parlamenti viták az országgyűlésen (kormánypárt ↔ ellenzéki pártok)
tervgazdaságot felváltotta a piacgazdaság
privatizáció: állami tulajdonból magántulajdon → jelentős haszonhoz jutott az állam
külföldi tőke (nyugati) egyre nagyobb mértékben jelent meg hazánkban
veszteséges vállalatok felvásárlása, zöldmezős beruházások (amikor a termőföldeken gyárakat hoznak létre, a mezőgazdasági termelés helyett)
Többpártrendszer működése
4 évente választások 1990-től
mandátum: országgyűlési képviselők megbízatása
politikai váltógazdaság: egyszer jobb, majd a bal oldal kerül hatalomra (90-es évek)
Választások eredménye:
1990-ben MDF- FKGP-KDNP (Antall József) → Boross Péter
gazdasági nehézségek
1994-ben MSZP-SZDSZ( Horn Gyula)
Bokros-csomag (megszorító intézkedések)
1998-ban FIDESZ-FKGP-MDF (Orbán Viktor)
jobboldali értékek előtérbe kerülése (nemzeti hagyományok, határon túli magyarok helyzete)
2002 MSZP-SZDSZ (Medgyessy Péter)
“jóléti rendszerváltás”
2006 MSZP-SZDSZ (Gyurcsány Ferenc)
őszödi beszéd
2009 MSZP-SZDSZ (Bajnai Gordon)
2010, 2014, 2018, 2022, FIDESZ-KDNP (Orbán Viktor)
kétharmados többség
Köztársasági elnökök a rendszerváltástól
Magyarország legmagasabb közjogi méltósága (államfő)
5 évente választja az Országház
Göncz Árpád (2X), Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál (lemond), Áder János (2X), Novák Katalin (lemond), Sulyok Tamás
I. Gazdasági válság és felzárkózás
a 80-as években az állami vállalatok közül a veszteséges üzemeket nem zárták be, hanem üzemeltették tovább
a Kádár-korszak végén egyre több vállalat magántulajdonba (privatizáció) kerül, és ez a folyamat a választások után felgyorsul, de már a külföldi gyárak is megjelennek
a rendszerváltásnak lesznek vesztesei és győztesei
Veszteségek:
munkanélküliség
bányászat, nehézipar leépítése
ipari és mezőgazdasági termelés visszaesése
infláció növekedése
Pozitív eredmények:
egyre több magánvállalkozás
új külföldi cégek (gépkocsigyártás) → munkalehetőség, állami adókedvezmény
piacgazdaság kialakulása
1990-es évek második felétől fogyasztás növekedése
II. Társadalmi átalakulás
csökken a mezőgazdasági munkából élők aránya
egyre többen dolgoznak a szolgáltatóiparban
fontos lesz az érettségi, egyre több a diplomás
csökken a reáljövedelem (mennyit vásárolhatnak az emberek a pénzükért)
egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és szegények között
III. Magyarország NATO csatlakozása
1991-ben kivonulnak a szovjet csapatok Magyarországról
megszűnik a KGST is (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)
1999 csatalkozásunk a NATO-hoz
2004-ben megszűnt a kötelező katonai szolgálat
I. Magyarlakta területek
Két nagy tömbre osztható:
Mai Magyarország és közvetlen a határ menti települések
Felvidék (Csallóköz)
Kárpátalja (Beregszász térsége)
Partium (Szatmár és Bihar térségei)
Délvidék ( Észak-Bácska, Észak-Bánság)
Székelyföld
Kárpátok keleti határán letelepedett népcsoport ( csángók)
kb. 800 000 fő, amelynek többség magyarnak vallja magát
szórványok: azok a települések a határon kívül, ahol nem alkot összefüggő egységet a magyar lakosság, szigetszerűen található meg a magyarság
asszimiláció (beolvadás) fenyegeti a magyarságot ezeken a területeken
II. Fordulópontok a határon túli magyarság történetében
1918-1938-ig
1920. június 4. trianoni béke
a határon kívülre került értelmiség, hivatalnokok, földjét vesztett arisztokraták nagy része átköltözött az anyaországba
“vagonlakók”
az új államok fő célja az asszimiláció volt
a magyarság megőrzésében az egyházak és az önszerveződő közösségek nagy szerepet játszottak
1938-1944 (“kis magyar idők”)
- első bécsi döntés (Felvidék magyarlakta területeinek visszaszerzése)
- Kárpátalja megszállása
- második bécsi döntés (Észak-Erdély)
- magyar politikusok a határon kívül: Esterházy János (Csehszlovákiában); Márton Áron (Románia)
Esterházy János, diplomata
Márton Áron, katolikus püspök
a 2. világháború után újra elvesztettük a megszerzett területeket, visszaállt a trianoni határ
a határon kívül került magyarok helyzete újra rosszabb lett
a szocialista rendszerben nem képviselte hazánk a határon kívüli magyarokat
I. Jugoszlávia
1944 telén (hideg napok) a Délvidéken több tízezer magyart kivégeztek és elhurcoltak kényszermunkára (Csúrog, Mozsor és Zsablya kitelepítése)
kollektív bűnösség
később széles körű nyelvi és kulturális jogokat kaptak a magyarok a Vajdaságban
1991-től délszláv háborúk, melynek során Jugoszlávia felbomlott, sok magyar költözött hazánkba
II. Románia
1945-ben itt is sok volt a magyarokkal szembeni erőszakos fellépés, ezért a szovjetek Magyar Autonóm Tartományt hoztak létre a magyarok védelmében 1965-ig
internálótáborokba zárták a férfiakat
magyarok vagyonát elkobozták
Ceasescu (1965) hatalomra jutása után legfőbb cél a magyar lakosság beolvasztása a románba
1988 falurombolási terv
Tőkés László szerepe a forradalomban 1989-ben
1990-ben Marosvásárhelyen magyar-román összecsapás
III. Csehszlovákia
magyarokat kollektív bűnösnek nyilvánították
lakosságcsere egyezmény
magyar kisebbségek jogait korlátozták, de nem voltak véres megtorlások (iskolák felszámolása)
IV. Kárpátalja
első világháború után Csehszlovákiához, második világháború után Szovjetunióhoz tartozott
1991-ben a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna része lett
V. Burgenland (Ausztria)
itt volt a legnagyobb a beolvadása a magyaroknak
ma már csak szórványmagyarság található itt
VI. Kedvezmények a külföldi magyarságnak a rendszerváltás után
1992 Duna Televízió (műholdas)
2001 kedvezménytörvény (magyar igazolvány kiváltása)
2010 honosítási törvény lehetővé tette a külföldön élő magyarok számára a magyar állampolgárság felvételét (kettős állampolgárság)
I. Magyarország nemzetiségi arányainak megváltozása
jelentős népességcsökkenés a török háborúk után
betelepítések a 18. században → soknemzetiségű ország
19. századra több a nemzetiség száma, mint az államalkotó magyarságé
a dualizmus időszakában egyre erősebb lett az asszimiláció
de a jobb megélhetés érdekében sokan vándoroltak ki az Osztrák-Magyar Monarchiából
az első világháború után egyre több területet vesztettünk el
a 1920. június 4. a trianoni béke után hazánk területe 1/3-ra csökken, és a magyarlakta területek maradnak meg, újra nemzetállam lett
ezután legnagyobb kisebbség a német lett
a revízió megvalósulás után több területet visszakaptunk, így újra soknemzetiségű állammá vált hazánk
az 1947-es párizsi békeszerződés után megint elvesztettük a visszaszerzett területeinket (újra trianoni határok), újra nemzetállam (lakosságcsere egyezmény Csehszlovákiával, németek kitelepítése)
II. Az asszimiláció folymata
amikor egy egyén vagy csoport beilleszkedik egy új közösségbe
fokozatai:
Kulturális asszimiláció: szokások, hagyományok átvétele
Nyelv elsajátítása
Teljes beolvadás: új közösség értékrendjével való azonosulás
felgyorsítják a vegyes házasságok, többségi anyanyelvi oktatás túlsúlya
Magyarországon a dualizmus kori nemzetiségi politikát támadták a nemzetiségek
III. Fordulópontok a nemzetiségek történetében
1848/1849-es szabadságharc
mindenki egyformán polgárjogot kapott
a nemzetiségek területi autonómiát akartak (horvátok, románok, szerbek, szlovákok)
sok nemzetiségi katona harcolt a forradalom mellett is
a Szemere-kormány széleskörű egyéni nyelvhasználatot biztosított a nemzetiségeknek, de már nem tudták végrehajtani
Dualizmus időszaka
1868. nemzetiségi törvény
egyéni nyelvhasználat maradt, de kollektív jogokat nem kaptak
a nacionalizmus eszméje egy nagyobb tért hódított
Történelmi Magyarország felosztása
az antant támogatta a nemzetiségek elszakadási törekvéseit
a nemzeti önrendelkezést nem tartották be, se az etnikai (nemzetiségi) határokat (Wilson pontok nem valósultak meg)
utódállamok nemzetgyűlésekkel akarták törvényesíteni az elcsatolt területeket, ahol magyarok nem is jelentek meg
Magyarországi németek kitelepítése
két világháború között kb. 500 ezer német kisebbség volt hazánkban
a 2. világháború után a kollektív bűnösség elve alapján 185 ezer németet telepítettek ki hazánkból 1946-1948 között
I. Cigány/roma lakosság története
legnagyobb számú nemzetiség ma Magyarországon (korábban etnikai kisebbség)
a statisztikai adatok szerint 300 ezren, a valóságban 500-800 fő között lehetnek
többségük magyar anyanyelvű
oláhcigányok: magyarul és cigányul is beszélnek
beások: magyarul és románul beszélnek
eredeti hazájuk India
Középkorban jelentek meg hazánkban, vezetőjük a vajda (bíráskodási jog és felelősségvállalás a közösség felett)
fémmegmunkálással és vasműveséggel foglalkoztak főleg
18. századig néhány 10 ezer fő
szabad életmód, kevesen telepednek le
18. századtól
az uralkodó teljes asszimilációra törekedett
1787-ben már 80 ezer főre nőtt létszámuk
Havasalföld és Moldva felől is egyre többen jöttek Erdélybe
már egyre többen telepedtek le ebben az időben
a városok és a falvak szélén lakhattak
foglalkozásuk: teknőkészítő, kovács, vályogvető, lókereskedő
Az I. világháború alatt
"kóbor cigányok" elleni törvény, amely lehetővé tette további jogfosztásukat
Trianon után
felére csökken a számuk az elcsatolt területek miatt
a második világháborúban a roma holokauszt sújtotta őket (porrajmos= elpusztítás)
II. világháború után
elsősorban az iparban dolgoztak (bányászat, építőipar)
sokan betanított munkások
Kádár-korszakban felszámolták a cigánytelepek többségét
Rendszerváltozás után
sokan elvesztették a munkahelyüket, nem voltak szakképzettek
máig nagy a megkülönböztetés
sokan élnek mélyszegénységben
II. Nemzetiségi jogok a mai Magyarországon
nemzetiségi jogok teljes biztosítása (anyanyelvhasználat, oktatás, kulturális tevékenységek)
politikai jogok
szétszórtan élnek
1993-tól nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre
Magyarországon honos nemzetiségek: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán
zsidóság nyelve és kötődése magyar
az Országgyűlésben nemzetiségi szószólók képviselik a nemzetiségeket
a magyarországi németek 2018-ban és 2022-ben képviselőket is választottak
I. Fogalmak
asszimiláció, szórványok, vagonlakók, kollektív bűnösség, internálótáborok, lakosságcsere egyezmény, kedvezménytörvény, honosítási törvény, falurombolási terv, nemzetállam, soknemzetiségű állam, revízió, etnikai kisebbség, porrajmos, nemzetiségi szószólók
II. Nevek
Esterházy János, Márton Áron, Ceaușescu, Tőkés László
III. Évszámok
1868
1920. június 4.
1938. november
1939. március
1940.augusztus
1947. február
1988
1991
2001
2010
IV. Térkép
Elszakadt országrészek Trianon után (név és új ország)
Két világháború között visszacsatolt területek
V. Képek
TK. 74, 76, 77, 79, 84, 92 + két kép a honlapon
VI. Környező országok magyar kisebbségének helyzete
- Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Ausztria, Szovjetunió
VII. Magyarországi nemzetiségek helyzete
VIII. Magyar lakta területek a Kárpát-medencében
Letelepedés, élelemtermelés, kereskedelem
I. Őskőkor (paleolit): pattintott kőkorszak
nomád, vándorló életmód (évszakos szállás-váltás)
gyűjtögetés (készen talált növényi termések)
vadászat, halászat
önellátás
nincs felesleg
raktározási és szállítási korlátozottság
II. Újkőkor (neolit): „csiszolt”
új élelmezési módok (mezőgazdaság)
- növénytermesztés (ültetés)
- állattenyésztés (háziasítás)
biztosabbá válik az élelemellátás
(betakarított élelem, tárolás 1 éven át)
munkák: vetés, aratás, cséplés, őrlés
letelepedett életmód → falvak
szakosodás: első mesterségek → fonás, szövés, fazekasság, fémművesség → felesleg képződése → árutermelés (kézműipar) → kereskedelem kialakulása
cserekereskedelem
újraelosztó gazdaság → templomgazdaságok (pl. Mezopotámia, Egyiptom)
pénzgazdaság a csere megkönnyítésére
III. Létrejönnek az államok (ókor kezdete)
- bonyolult emberi közösségek
- számos szervezési feladat (termelés, elosztás, vezetés, védelem) → hivatalok szervezik
I. Népességnövekedés korlátai
időjárás (aszály → éhínség)
gyermekhalandóság
járványok: pestis (1347, 1456, 1708) és a himlő
védekezés: 1.vesztegzár (karantén)
2. elmenekülés
II. A hagyományos társadalom (az ipari forradalom előtti társadalmak)
agrártársadalmak (=földművelő)
erős kötődés a természethez
leginkább falvakban élnek
hagyomány és vallás szabályozza a mindennapi életet
kevés tere van az egyéni kezdeményezésnek
nagycsaládok a társadalom alapegységei
pronatalista = tradicionális társadalom → fontos érték a (gyermekvállalást támogató) „élet átadása”:
- munkaerő biztosítása
- idősek támogatása
mezopotámiai találmányok
Népesség változása
önellátó gazdálkodás
árutermelő gazdálkodás
I. Az ipari forradalom hatása
- 18-19. század időszaka
- szellemi változások: felvilágosodás → természettudományok változása, új eszmék
- népességrobbanás → okai: a halálozás csökkenése,
- mezőgazdaság fejlődése → több termelés
- védőoltások (Edward Jenner - himlő; Louis Pasteur - veszettség)
- antibiotikum (1928)
- higiéniai viszonyok javulása (Semmelweis Ignác 19. század közepe)
- urbanizáció (városiasodás) → mezőgazdasági gépesítés → kevesebb földműves kell → szabad bérmunkásként a városokba költöznek az emberek vidékről
- a városi életforma fejlődése: minőségi változás (közművek, kulturális intézmények, boltok)
II. Tudósok
1. Edward Jenner „a védőoltás atjya”
- 18. század Anglia
- vakcina (vacca= tehén, latin)
- tehénhimlő
2. Semmelweis Ignác „ az anyák megmentője”
- 19. század Magyarország
- gyermekágyi láz, kézfertőtlenítés
3. Louis Pasteur, „az emberiség jótevője”
- 19. század Franciaország
- élő kórokozók
- pasztőrözés
- igazolta Semmelweis elméletét
- veszettség elleni oltás
Edward Jenner - himlő elleni oltás
Louis Pasteur - veszettség elleni oltás, baktériumok
Semmelweis Ignác - kézfertőtlenítés klórmésszel
I. Demográfia
- népesedéssel foglalkozó tudomány
- ipari forradalom idején népességrobbanás
II. Túlnépesedés
- adott területen a természeti erőforrások nem képesek biztosítani a népesség ellátását.
- a XX.sz. második felétől jellemző
- előnyös a gazdaságnak: magas munkaerőlétszám
- Afrika: maradt dinamikusan növekedő népességű
III. Gyermekvállalás a modern társadalmakban
- alacsony születésszám
Okai:
- születésszabályozás
- kései gyermekvállalás
- lemondás a gyermekvállalásról
Következmények:
- elöregedő társadalom
- összeomló ellátórendszer (nyugdíj, egészségügyi rendszer)
- munkaerőhiány
- nemzetek demográfiai összeroppanása
IV. Magyarország lépései:
- cél: népességnövekedés
- anyagi támogatások rendszere (babaváró hitel, GYES stb.)
V. Migráció
- a népesség térbeli mozgása
A migráció típusai:
1. Térbeni : Belső migráció (országon belüli) és külső migráció (országhatár átlépése)
2. Időbelisége szerint: végleges (külföldön marad) és ideiglenes (tanulmányok, munkahely miatt) migráció
A migráció okai:
- jobb élet reménye (gazdasági)
- üldöztetés (háború, időjárás)
A migráció következményei:
- multikulturalizmus (több kultúrát magában hordozó) pl. Németország
- párhuzamos társadalmak (ha a bevándorlók nem integrálódnak a befogadó országgal és a méretük nagyobb a kritikusnál) → etnikai-kulturális feszültségek
A migráció napjainkban:
- fejlett társadalmak egyre gyakoribb a demográfiai fogyás → bevándorlás támogatása (munkaerő pótlása)
Kisfilm a migrációhoz: megtekinthető itt
I. A társadalmi gondolkodás átalakulása:
18-19. századtól kezdődik
egyenjogúság (női választójog)
szabadság
egyéni célok (individualizmus)
önmegvalósítás
születésszabályozás
a közösségi élet elemeinek gyakorlása nehezebb
II. Következmények:
kis közösségek szétesése
hagyomány és hierarchia eltűnése → alapértékek eltűnése (családalapítás, gyermekvállalás, vallás)
a globalizációnak nagy szerepe van benne
a közösség önazonossága és fennmaradása veszélybe kerül
III. Védekezés ellene: helyi, nemzeti identitás erősítése
IV. Női szerepek változása a történelemben
Az isteni teremtés rendje:
anyaság
háztartás vezetése
a férfiaknak alá rendelt szerepkör
kiemelkedő ellenpéldák: Mária Terézia, Zrínyi Ilona
20-21. sz. változásai: egyenjogúság
- női választójog
- tanulhatnak a felsőoktatásban
A modern demokrácia gyökerei
I. Demokratikus berendezkedés alapjai
- polisz: a város és a környéke, saját vezetővel (király, hadvezér) = városállam
- politika: a polisz ügyeivel való foglalkozás
- demokrácia = népuralom, a DÉMOSZ görög szóból alakult ki = köznép: szabad kereskedő, iparos, földműves
- az állampolgárok beleszólhatnak az őket érő döntésekbe
Közvetlenül: a polgár maga szavaz (ilyen volt az ókori népgyűlés Athénben és ma is)
2. Közvetetten: választott képviselő, aki szavaz a polgár nevében (parlamentben)
-„népfelség elve” = a hatalom a népé, az uralkodó nem istentől kapta (Rousseau 18. század) A népnek joga van a rossz uralkodót leváltani.
- három hatalmi ágat szét kell választani, különben diktatúra van (Montesquieu)
törvényhozás - kormányzás (végrehajtás) - bíráskodás (igazságszolgáltatás)
- alkotmányos királyság, Anglia 17. századtól
A király uralkodik, de nem kormányoz. Kiválasztja a minisztereket. Összehívhatja és feloszlathatja a parlamentet. Dönthet külpolitikai ügyekben. Megvétózhatja a törvényeket.
- A politikai jogok kiterjesztése (választójog):
a, Korlátozott (nők nem; férfiak vagyoni és műveltségi helyzet alapján)
b, Általános (csak férfiak)
c, 19. századtól szüfrazsett-mozgalom → nők is szavazhatnak 20. század
2. Államformák jellemzői
I. Alapfogalmak
- polisz
- politika
- demokrácia= népuralom
II. Athéni államformák:
Királyság
2. Arisztokratikus köztársaság
3. Zsarnokság
4. Demokrácia (Kr.e. 5. században volt a virágkora, Periklész vezetése alatt)
III. Jogilag két nagy részre osztható a társadalom:
1. Szabadok
a, teljes jogúak = polgárok (arisztokraták és démosz= köznép), férfi, mindkét szülője athéni és betöltötte a 20. életévét
A teljesjogúak népgyűlésen vehetnek részt és egyes tisztségeket sorsolással (pl. bíráskodás), másokat szavazással (pl. hadvezér) kaphattak meg.
A démosz tagjai napidíjat kaptak.
Cserépszavazás: a demokráciára veszélyes embereket száműzték 10 évre az országból.
b, betelepültek = idegenek (kereskedők)
2. Rabszolgák
Teljesen alávetett helyzetben voltak.
Az angol polgári forradalom (1640-1649) hatása
- Okai: I. Károly abszolút hatalma váltotta ki, adókat akart a skótok elleni háborúra, de az Alsóház nem szavazta meg → kitört a polgárháború
- A királyt lefejezik, majd rövid ideig köztársaság lesz Angliában, majd újra királyság.
- 1689-ben kiadják a Jognyilatkozatot, mellyel létrejön az alkotmányos királyság Nagy-Britanniában
- szétválik a három hatalmi ág
- 19. századtól már az uralkodó egyre kevesebb joggal rendelkezik: „ király uralkodik, de nem kormányoz”, reprezentációs feladatok
- a kormányok (kabinet) a választott parlamentnek tartoznak felelősséggel
Parlament: kétkamrás
1. Alsóház: választott képviselők
2. Lordok Háza: arisztokraták (eleinte vétójoguk volt)
Két nagy párt versenyzett sokáig a hatalomért (politikai váltógazdaság)
1. Konzervatív Párt
2. Liberális Párt
A 20. században a Munkáspárt is egyre fontosabb szerepet kapott.
I. Károly (Stuart)
Oliver Cromwell
Oraniai Vilmos
I. Függetlenségi háború 1775-1783
- 13 angol gyarmat, francia segítséggel kivívja a függetlenségét
- 1776. július 4.: Függetlenségi Nyilatkozat
o polgári szabadságjogok
o a felvilágosodás eszméi
(„Minden ember jogokban egyenlőnek születik - kivéve néger, indián -)
II. Alkotmány
- a hatalmi ágak szétválasztása
- „fékek és súlyok” (ellenőrzés)
- államforma: köztársaság
- elnök 4 évre (kormány és államfő) Az első: George Washington
- politikai pártok: Republikánus Párt, Demokrata Párt
- az elnöki hatalmat a Kongresszus és a Legfelsőbb Bíróság ellenőrzi
- Kongresszus: két kamarás
1. Alsóház (Képviselőház) – választott képviselők
2. Felsőház (Szenátus) – 2-2 szenátor tagállamonként
- 1924-től általános választójog (indián őslakosok is)
Függetlenségi Nyilatkozat, Philadelphia
Kongresszus épülete Washingtonban
George Washington
Az Alaptörvény
- 1949. „szocialista alkotmány”= sztálinista alkotmány
- 1989-től (rendszerváltás) alkotmánymódosítás
- oka: jogállamiság megteremtése és piacgazdaságra áttérés
- Alaptörvény részei:
Nemzeti hitvallás (Magyarország helye Európában, 1956-os szabadságharc, szakítás a szélsőséges régi irányítással)
2. Alapvetés (társadalmi, politikai, gazdasági berendezkedés, jogállamiság, államforma köztársaság)
3. Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok és kötelességek, nemzetiségi jogok, határon kívüli magyarok)
4. Az állam (az országgyűlés, országos népszavazás, a köztársasági elnök, a Kormány, az Alkotmánybíróság, Bíróság)
5. Különleges jogrend (szükségállapot, hadiállapot, vészhelyzet)
- alkotmánymódosítást az Országgyűlés kétharmadával lehet csak megvalósítani
- lelkiismereti szabadság: szabadon eldöntheti mindenki, hogy miben hisz
- Alkotmánybíróság: feladata az alkotmányosság megtartása, egyetlen jogszabály sem ütközhet az alkotmánnyal (legmagasabb rangú jogszabály) 15 főből áll
I. Köztársasági elnök
- államfő (Sulyok Tamás)
- országgyűlés választja 5 évre
- egyszer újraválasztható
- pártsemleges
feladatai:
- törvények kihirdetése
- törvényt felülvizsgáltathat
- a fegyveres erők főparancsnoka
- kitűzi a választásokat
- kitűzi a népszavazást
- kinevezi a bírókat, tábornokokat
- kegyelmet gyakorolhat
- javaslatot tesz a kormányfő a (miniszterelnök) személyére
II. Törvényalkotás (országgyűlés)
- legfőbb népképviseleti szerv
- feladata: törvényalkotás (törvényhozó testület)
- megválasztja:
o miniszterelnököt
o köztársasági elnököt
o az Alkotmánybíróság tagjait
o a Kúria elnökét (legfelsőbb szintű ítélkezési fórum)
- elfogadja az ország költségvetését
- dönthet: - hadiállapotról
- különleges jogrend kihirdetéséről
A törvényalkotás lépései:
1. A törvényjavaslatok részleteit a szakbizottságok megvitatják
2. plenáris vita (a patkó alakú teremben)
3. szavazás (elfogadás egyszerű többséggel: 50%+1szavazat)
Az alkotmány módosításához 2/3-os többség kell!
4. aláírás: országgyűlés elnöke + 5 napon belül a köztársasági elnök
5. hatályba lépés: a Közlönyben való kihirdetés
Plenáris ülés
I. Kormány = végrehajtó hatalom
betartatja a törvényeket, eszköze: jog + fegyveres erők
vezetője a miniszterelnök
tagok: a miniszterek
o az államtitkárok a segítőik
az országgyűlésnek felelős
Ellenőrzése:
ellenzéki pártok
nyilvánosság
II. Igazságszolgáltatás =bírói hatalom
1. A bíróság:
önálló hatalmi ág
igazságszolgáltatási tevékenységet lát el
biztosítják a jogszabályok érvényesülését
előtte minden ember egyenlő
dönt büntetőügyben és magánjogi vitákban
2. Igazságszolgáltatási alapelvek:
bírói függetlenség (nem lehet politikai tisztsége)
nyilvánosság (bárki megtekintheti)
törvény előtti egyenlőség
anyanyelv használata
ártatlanság vélelme
védelemhez való jog
fellebbezés joga
3. Bírósági szervezet felépítése
Kúria (bírói szervezet csúcsa)
Ítélőtáblák (fővárosi,debreceni, győri, pécsi, szegedi)
Törvényszékek (fővárosi és 19 vármegyei)
Járásbíróságok és kerületi bíróságok 4. Közigazgatási és munkaügyi bíróságok
4. Bírósági ügyek
büntető per (bűncselekmény, pl. bántalmazás)
polgári per (jogvita pl. válás) felperes, alperes áll szemben egymással
Ügyészség
közvádló szerepét tölti be büntetőeljárásoknál (ügyész)
a védelmet az ügyvéd látja el
irányítja és felügyeli a nyomzati eljárást
Fiatal bűnelkövetők:
felelősségre vonás koratára 14 év
súlyos bűnesetnél 12 év
Országyűlési választások
négyévente történik
általános, titkos választás 18 év felett
közvetlen választás, választási körzetekben
csak a szavaztok 5 %-t elnyerő pártok juthatnak be a parlamentbe
199 képviselő van az országgyűlésen
Önkormányzati választások
ötévente választások (közvetlenül)
helyi közösség függetlenül működik
polgármester vezeti + képviselőtestület
jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője
I. Fogalmak
polisz, demokrácia, népfelség elve, hatalmi ágak, szüfrazsett-mozgalom, cserépszavazás, alkotmányos királyság, politikai váltógazdaság, alkotmány, Kongresszus, Lordok háza, Szenátus, alkotmánybíróság, ügyészség, alkotmánymódosítás, lelkiismereti szabadság, államtitkárok, ártatlanság vélelme, fellebbezés joga
II. Évszámok
Kr.e V. század
1640-1649
1689
1775-1783
1776. július 4.
1949.
1989.
2012, január 1.
III. Diktatúra és a demokrácia összehasonlítása
IV. Angol alkotmányos királyság és USA elnöki rendszer összehasonlítása
V. Alaptörvény részei (magyar alkotmány)
VI. Köztársasági elnök feladatai
VII. Törvényalkotás lépései
VIII. Igazságszolgáltatás alapelvei
IX. Bírósági szervezet felépítése
X. Bírósági ügyek fajtái
XI. Választási rendszer (országgyűlési és önkormányzati) jellemzői
I. AZ EU kialakulása
- előzmény: Szén- és Acélközösség (párizsi szerződés 1951) + EGK (római szerződés 1957)
- hidegháború vége → rendszerváltások (1989-1990)→ kelet-közép-európai országok is csatlakozhatnak
- 1992 maastrichti szerződés → Európai Unió (gazdasági és politikai egység)
- 1995 schengeni határok: a tagországok állampolgárainak nem kell útlevél azonosításra (személyi igazolvány elég)
- 2002. január 1. euró bevezetése (közös valuta)
- 2004. május 1. Magyarország is csatlakozik
II. Intézmények
1. Európai Parlament
- feladata szabályok, törvények alkotása
- EU tagállamok állampolgárai választják tagjait
- 720 képviselő kap mandátumot , 27 tagállamból
- Magyarországnak 21 képviselője van (+ 2 romániai magyar)
- székhelye Strasbourg
- bizottságokból áll
2. Európai Tanács
- legfőbb döntéshozó szerv
- a tagállamok állam- és kormányfői a tagjai
- stratégiai és elvi döntéseket hoz
- szakminiszteri egyeztetések vannak →jogszabályok alkotása → parlament dönt
- Brüsszelben ülésezik
3. Európai Bizottság
- az Unió kormánya
- ellenőrzi, hogy a tagállamok betartják-e a vállalt kötelezettségeket
- jogalkotási javaslat
- költségvetés tervezése, a közös pénz elosztása
- a bizottság elnökét a parlament választja meg
- minden tagállam egy-egy biztost ajánl (5 éves megbízatás)
- a bizottság a parlamentek felelős
I. A régió sajátosságai
1. Országai: Németország, Svájc, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország
2. Közös európai örökség: zsidó-keresztény kultúra
3. Földrajzi helyzet:
- Alpok, Kárpátok, alföldek
- kontinentális éghajlat
- Duna
4. Történelme:
- 1000 körül jöttek létre a nyugati keresztény államok mintájára
- reformáció és katolikus megújulás (barokk városképek)
- a nagy földrajzi felfedezésekből kimaradt
- keleti hódítók: mongolok, törökök
5. Függések birodalmaktól:
- Habsburg Birodalom és Orosz Birodalom
6. Nemzeti sokszínűség (több tucatnyi etnikai csoport)
- kisállami széttagoltság
II. A második világháború hadszíntere
az I. világháború után a nyugati hatalmak a Szovjetunió és Németország előretörését akarták velük megállítani
a békediktátumok tovább rontották a térség országainak egymással szembeni viszonyát
földrajzi helyzeténél fogva a térség háborús övezetté vált a II. világháborúban is
a fővárosokat lebombázták
III. Szovjet megszállás - kommunista diktatúra
a térség nagy részét a szovjet hadsereg megszállta
szovjetizálás
kommunista diktatúrák jöttek létre
kialakult a vasfüggöny
állami tulajdon, hiánygazdaság, erőszakos iparosítás
lázadások a rendszer ellen: 1953 Kelet-Berlin, 1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia, 1981 Lengyelország
IV. Visegrádi együttműködés = V4 1991
Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország gazdasági, politikai, kulturális szövetsége
1993-ban Csehország és Szlovákia különválik egymástól
az elnevezés alapja I. Károly magyar király által rendezett királytalálkozó volt Visegrádon 1335-ben
perszonálunió: csak a király személye köt össze két vagy több államot