Személyes történelem összefoglalás

I.  Körülöttem a történelem

• személyes történetek, tárgyak, dokumentumok

II. Történelmi jelképek

• címer, zászló, pecsét

III. Az idő mérése

• időmérők (nap-, víz-, homokóra)

• égitestek megfigyelése

• naptárak

• időszámítások (Krisztus születése)

IV. Történelmi korok

• őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor

V.  Tudósok

• régész, történész, nyelvész, néprajzkutató

VI. Történelmi források

1. Írott

2. Íratlan (tárgyak, hagyományok)

Az őskor története (az ember kialakulásától - Kr.e. 3000)

I.                   Korszakai

1.     Őskőkor

2.     Újkőkor

II.                 Őskőkor

-         vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak

-         hordákban éltek (kb. 20 fő), vándorló életmód

-         barlangokban, kunyhókban éltek

-         pattintott kőeszközök (pl. szakóca)

-         tűzgyújtás 

-         fegyverek: dárdák, íj, nyilak szigony

III.              Újkőkor

-         hatalmas változás az élelemtermelés (növénytermesztés és állattenyésztés)

-         letelepedett életforma, házakat építettek

-         csiszolt kőeszközök

-         kialakul a cserekereskedelem

-         felbomlik az ősközösség, lesznek irányítók és irányítottak a korszak végére 

Egyiptom kialakulása, gazdasága

I.    Földrajzi elhelyezkedés:

-  Afrika

-  legfontosabb folyója a Nílus

II.  Gazdasága

-  öntözéses földművelés (csatornák, gátak építése)

-  szabad parasztok dolgoznak a földeken

-  gabonafélék, zöldségek gyümölcsök termesztése

-  Nílus termékeny iszapja javítja a földet (áradás az év első napja)

III.   Egyiptomi Birodalom

-  kb. Kr.e. 3000 körül jött létre (Ménész fáraó)

-  Alsó - és Felső - Egyiptom egyesülése

-  fáraó = egyiptomi uralkodó

-  piramis = a fáraó temetkezési helye (Gíza)

Az egyiptomi vallás és írás

I. Istenek

-   több istenben hittek

-   Amon, Ré= napisten

-   Ozirisz= halottak istene

-   Ízisz = Ozirisz felesége

-   gyermekük Hórusz= sólyomfejű isten

II. Főváros:

-   Memphis (gízai piramisok)

-   később Théba (Királyok völgye, sziklasírok) – Tutanhamon sírja

III. Egyiptomi írás = hieroglifák

-   szent véset

-   fogalmak és szótagok

-   papiruszra írtak

-   Rosette-i kő (Napóleon idején) → megfejtik a hieroglifákat 19. században

Egy fáraónő (NEFERTITI) titokzatos élete című film megtekinthető itt!

Az ókori Athén

I. Földrajzi elhelyezkedés

• Európa, Balkán-félsziget, szigetek és Kis-Ázsia = Hellasz

II. Társadalma 

• egy adott államban élő emberek csoportjai, akik azonos szabályok szerint élnek

• jogilag két nagy részre oszthatók:

1. Szabadok 

• teljes jogúak = polgárok  (arisztokraták és démosz)

• betelepültek = idegenek (kereskedők)

2. Rabszolgák 

III. Hogyan és miből éltek?

• városállam = polisz (a város és környéke)

• demokráciában = népuralomban éltek

• legfontosabb döntéshozó testület a népgyűlés volt (csak a teljes jogúak vehettek részt)

• szőlő és olajtermesztés (bor és olaj eladása, melyért gabonát vásárolnak)

• ezüstpénz

Spárta és a nevelés az ókori görögöknél

  I.  A spártai katonaállam

- a társadalom két nagyobb részre osztható:

1. Szabadok

- 9000 polgár

- két király vezeti

- közös étkezések

2. Rabszolgák (helóták)

- ők voltak az őslakosok, sokszor fellázadtak

- nem lehetett eladni őket

- földműveléssel foglalkoztak

         II. Nevelés (7 éves kortól tanultak)

1. Athénben

-  családban nevelkedtek

-  írás, olvasás, zene, úszás

-  fatábla, íróvessző

-  fiúk 2 év katonaság (18 éves kortól)

-  lányok 13-15 évesen férjhez mentek

2.    Spártában

-  katonai táborok (60 éves korig katonáskodtak)

-  lányoknál is fontos a testedzés

-  testi fájdalom eltűrése

Görög vallás és az olümpiai játékok

I.  Mi tartotta össze a görögöket?

- közös nyelv

- közös vallás

- olümpiai játékok

II.  Többistenhit

- halhatatlanok

- Olümposz a lakhelyük

- nektárt isznak és ambrózia az ételük

- emberformájúak

III. Olümpia

- Kr.e. 776 görög időszámítás kezdete (első győztes)

- Zeusz isten tiszteletére

- 4 évente rendezték

- sportversenyek

- öttusa: futás, diszkoszvetés, távolugrás, birkózás, gerelyhajítás

- kocsiversenyek

- csak férfiak vehettek részt rajta

- jutalom: olajfa leveléből font koszorú

Görög-perzsa háborúk

I.  Dareiosz támadása Kr.e. 490

- Perzsa Birodalom meghódította a kis-ázsiai görög városállamokat, de fellázadtak

- perzsa támadás Marathónnál a görögök győznek

- athéni hadvezér: Miltiadész

- falanx: görög sereg

- hoplita: görög harcos

II.  Xerxész támadása Kr.e. 480.

-  szárazföldön és tengeren támad

-  csaták:

1. Thermopülai szoros

-  perzsa győzelem

-  Leonidász spártai király és 300 spártai halála

2. Szalamisz szigete

-  tengeri ütközet

-  görög győzelem

Nagy Sándor birodalma (Kr.e. 4. század második fele)

I.  Makedónia felemelkedése

-  peloponnészoszi háborúban (Athén ↔ Spárta) meggyengülnek a görög poliszok

-  makedónok kihasználják ezt → II. Philipposz elfoglalja Hellászt

-  fia, Alexandrosz (Sándor) lesz az utódja

-  Alexandrosz nevelője: Arisztotelész (filozófus)

II. Makedón Birodalom

-  Hellásztól Indiáig ért

-  elfoglalta Egyiptomot, majd meghódította a Perzsa Birodalmat

-  híres városok: Alexandria (világítótorony, könyvtár), Gordion (csomó kettévágása), Szúsza (görög-perzsa esküvő)

-  40 ezer fős hadsereg

-  makedón falanx

-  perzsa és görög kultúra nagy hatással volt egymásra

-  a birodalom nyelve a görög volt

-  Alexandrosz halála után szétesik a birodalom

Róma kialakulása és terjeszkedése 

I. Földrajzi elhelyezkedés

-  Európa

-  Itália

-  folyója: Tiberis

II. Eredtmonda

-  Romulus és Remus története

-  Kr.e. 753-ban alapították Rómát

-  latin földművesek és pásztorok

III. Róma államformái és vezetői

1. Királyság

- király + patríciusok=előkelők + vének tanácsa=szenátus

2. Köztársaság

-  két konzul, akiket évente újraválasztanak + szenátus

-  patríciusok és plebejusok=köznép harca a jogokért

3. Császárság

-  császár

IV.       Róma, mint birodalom

- Itália és a Földközi-tenger térsége

Pun háborúk

1. Pun háború (Kr.e. 3. század)

- oka: Szicília birtoklása

- csapóhíd alkalmazása

- római győzelem

- első római provincia Szicília

2. Pun háború

- oka: Hispánia megszerzése

- Hannibál haditerve→Alpokon át Rómába

- Cornelius Scipio megtámadta Karthágóban a punokat→Kr.e. 202 zamai csata

- római győzelem

3. Pun háború (Kr.e. 2. század)

- Karthágó elpusztítása→Africa provincia

Provincia: Itálián kívüli, fegyverrel megszerzett, Rómának adófizető tartomány.

Egy római polgár mindennapjai 

I. Lakhelyük

1. Szegények

• többszintes bérházak

• haza csak aludni jártak

2. Gazdagok

•  villák

• luxusban éltek

II. Híres épületek

Római polgárok -  NŐK                                          FÉRFI  TÓGÁBAN

Julius Caesar

I. Római légiók

-  6000 fős alapegységekből állt

-  kezdetben a katonák szabad parasztokból lettek, de a sok háború miatt tönkrementek

-  új hadsereg → zsoldosok (fizetést kapnak)

-  16 év katonai szolgálat → leszerelnek → veteránok (földet kapnak)

II. Polgárháborús időszak Rómában (Kr.e. 1. század)

- két pártra szakad Róma, véres leszámolások

- a hadvezérek egyre fontosabbá válnak

- Julius Caesar legyőzi a szenátust és Pompeiust, majd egyeduralmat épít ki, de ő még NEM CSÁSZÁR!

hadvezér → consul → dictator (egyeduralom = diktatúra)

III. A 23 tőrdöfés

- újítások (irányítás, naptár)

- Kr.e. 44. március 15. (idusa) Caesar meggyilkolása

Mondásai:

„Jöttem, láttam, győztem.”

" A kocka el van vetve."

"Te is fiam Brutus."

Julius Caesar uralkodása megtekinthető itt

A császárkori Róma

I.     Államformák Rómában:

-  királyság Kr.e. 753 – Kr.e. 510

-  köztársaság Kr.e. 510 – Kr.e. 27

-  császárság: Kr.e. 27- Kr.u. 476

II.   Augustus uralma (Kr.e. 27 – Kr.u. 14)

-  köztársaságból egyeduralmat hoz létre → császárság

-  békésebb időszak a birodalomban

-  ingyen gabona a szegényeknek

III.   A Római Birodalom

-  provinciák létrehozása (adófizető tartományok), élén a helytartó állt

-  légió: római hadsereg, mely védi a birodalmat a barbárok ellen

-  limes: a birodalom határán lévő erődrendszer, őrtornyokkal

-  vízvezetékek kiépítése (fürdők, ivóvíz)

-  utak, fogadók, posta

-  latin nyelv

           Római őrtorony Római vízvezeték

Római emlékek Magyarországon

I.   Pannónia provincia

-  a mai Dunántúl területe

-  központja Aquincum, a mai Óbuda

-   a Duna fontos szerepe:

1. olcsó vízi szállítás

2.  védelmi szerep (limes)

II.  Pannóniai városok

- római szokások, kultúra átvétele

- Duna=Danuvius

- Szombathely=Savaria

- Sopron=Scarbantia

- Szőny=Brigetio

III.  Római örökségünk

- padlófűtés

- gyümölcsök (barack, szőlő, cseresznye)

- utak (Borostyánút), vízvezetékek, amfiteátrum

Film Pannóniáról megtekinthető itt

 A Római Birodalom bukása

I.  A birodalom kettéosztása 395

1. Nyugatrómai Birodalom

- központja Róma marad

- latin nyelv a hivatalos

- népvándorlás → barbár népek támadása (hunok, gótok, vandálok)

- legnagyobb pusztítást a városok szenvedték

2. Keletrómai Birodalom

- központja Konstantinápoly (Nagy Konstantin császár alapítja)

- fejlett kereskedelem, gazdag városok

- görög nyelv a hivatalos

II. Attila a hun uralkodó

- Isten ostora, a kard legendája

- hatalmas birodalmat hozott létre

- rómaiak elleni harcok

- halála után szétesik a birodalma

III. Róma bukása 476

- barbár törzsek befogadása (germánok) a birodalomba

- nincs több hódítás → kevés rabszolga, zsákmány → emelik az adókat → elégedetlenség

- Romulus Augustus utolsó római császár

Az Ószövetség népe

I. Vallások:

1. Többistenhit

2.  Egyistenhit

II.  Biblia részei

1.  Ószövetség

-  héber nyelven íródott

-  a világ teremtéséről és a zsidó nép vándorlásáról szól

- Ábrahám a zsidók ősatyja, próféta

- a zsidó nép célja, eljutni a Kánaánba

2. Újszövetség

-  görög nyelven íródott

-  Jézus tanítása

-  kereszténység

III. Bibliai történetek

1. Világ teremtése

2. Kiűzetés a Paradicsomból (Ádám és Éva)

3. Noé bárkája – özönvíz legenda

4. József az álomfejtő

5. Kivonulás Egyiptomból – Mózes

6. Tízparancsolat – Mózes

IV. Palesztína

-  12 zsidó törzs ↔ filiszteusok

-  Dávid és Góliát harca

-  Salamon bölcsessége

-  Izrael állama Kr.e. 1000

-  Jeruzsálemi templom (Salamon)

V.  Fönícia

-  kereskedelemmel foglalkoztak

-  hangjelölő írásmód (22 betű)

A kereszténység születése

I.   A kereszténység eredete

- Júdea provinciában alakult ki, a zsidó nép körében

- alapítója Jézus, Isten fia, a Megváltó = Messiás

II. Evangéliumok

- a Biblia Újszövetség részében találhatók

- négy evangélium: Máté, Márk, János és Lukács

- Jézus életéről, tanításairól és haláláról szóló történetek

- szülei: Mária és József

- Betlehemben született, Egyiptomba menekítették szülei, Názáretben nevelkedett, Jeruzsálemben halt meg

- Heródes a zsidók királya

- Jordán folyóban keresztelték meg

- Poncius Pilátus: római helytartó

- keresztre feszítés

- feltámadás

III. Kereszténység legfontosabb tanítása

- szeretet és békesség → mennyország

- bűnös ember → pokol

- Jézus csodatételei

- tanítványai az apostolok (12)

Jézus csodatételei kattints ide!

A keresztény vértanúktól a császárokig

I.  A damaszkuszi úton

- kezdetben csak zsidók lehettek keresztények

- Saul üldözte a keresztényeket → Jézus megjelent neki a damaszkuszi úton → megtért és felvette a Pál nevet

- Pál megreformálta a keresztény vallást, bárkiből lehetett keresztény

- püspökök: egyházi vezetők

- pápa: Róma püspöke (Péter apostol)

II. Keresztényüldözések

- sok császár üldözte őket, mert nem tekintették istennek a császárokat (Néró), nem áldoztak a szobraik előtt → kivégzések

- mártírok, vértanúk: akik feláldozták életüket a kereszténységért

III. Megbékélés

- 313-ban Nagy Konstantin beszünteti az üldözésüket

- a 4. század végén államvallás lesz a kereszténység

IV. Keresztény hitélet színhelyei, szertartások

- katakombák (Róma alatti alagútrendszer az üldözés idején)

- templomok

- úrvacsora (utolsó vacsora - áldozás)

Újszövetség - Tarzuszi Pál története kattints ide

Összefoglalás

I.  Képek

TK.  58, 59, 60, 64, 66 oldalak

II.  Évszámok

Kr.e. 1000 Izrael állam megalakulása

313 Nagy Konstantin beszünteti a keresztényüldözéseket

4. század végén államvallás lesz a kereszténység

395 a Római Birodalom kettészakadása

476 Róma bukása, ókor vége

III.  Nevek

Mózes – zsidó próféta, zsidó nép kivezetése Egyiptomból

Dávid – zsidók királya, harcolt Góliáttal

Salamon – zsidó király, jeruzsálemi templom építése

József - az álomfejtő

Noé – bárka

Augustus - ő volt a császár Jézus születésekor

Nagy Konstantin – római császár, kereszténység elfogadója

Péter – apostol, Róma első püspöke (pápa)

Pál – a keresztényüldözőből lett a keresztény vallás legfőbb átalakítója

Néró – római császár (keresztényüldöző)

V. Fogalmak

egyistenhit, Paradicsom, Kánaán, filiszteusok, tízparancsolat, föníciaiak, apostolok, Biblia, evangélium, Ószövetség, Újszövetség, pogányok, mártírok, úrvacsora, pápa

VI. Fogalmazás (5-10 mondat)

1. Jézus életéről, tetteiről, tanításairól

2. A kereszténység története a kezdetektől az államvallásig

VII. A bibliai történetek ismerete

Élet a várban

I. Királyok és nemesek

1. Királyok

- ők vezetik az országot

- öröklődő hatalom

- törvényhozás

- az ország védelmének megszervezése

2. Nemesek

- kiváltságos réteg, kevesen vannak, a lakosság 3%-a

- a királyt segítik

- földbirtokot kapnak (hűbéres), cserébe katonai szolgálattal tartoznak uruknak (hűbérúr)

Ezt nevezzük hűbériségnek. A hatalom alapja a földbirtok (feudum), ezért ezt a korszakot feudalizmusnak nevezzük.

- nem fizetnek adót, mert katonáskodnak – lovagi harcmodor (drága)

- nem művelnek földet!

II. A Nyugatrómai birodalom sorsa (476. Róma bukása)

- a Keletrómai Birodalom még 1000 évig fennáll → Bizánci Császárság

- nyugaton két nagy birodalom is létrejön

1. Frank Birodalom – uralkodója Nagy Károly, 800-ban koronázzák császárrá

2. Német-római Császárság – I. Ottó, 962-ben hozza létre

III. Várépítészet

-  nemesek lakhelye kezdetben a lakótorony

-  magas hegyeken, jól védhető helyen építették

-  később várrá alakul (magas fallal veszik körbe)

-  védművek: gyilokjáró, lőrés, várárok, felvonóhíd

Az uradalom működése

I.  A jobbágyság helyzete

- a lakosság nagy részét alkották (10-ből 9 ember jobbágy volt)

- adót fizet a földesúrnak (termény, pénz, robot, ajándék)

- a földesúr bíráskodik is felette

- szabadon elköltözhet a földesúrtól

- adót fizet: királynak, földesúrnak, egyháznak

II. Az uradalom részei

- az uradalom birtokosa a földesúr (udvarház/vár)

- részei:

1. Jobbágytelkek (ház, kert, szántó), használatba kapja a jobbágy

2. Majorság (földesúr saját kezelésű földje), itt ingyen dolgozik a jobbágy (robot)

3. Közösen használt terület (szántó, folyó, erdő)

4. Malom

- önellátó gazdálkodás

III. A falvak világa

- fa- vagy vályogházakban éltek

- kása, levesek, kevés hús

- mezőgazdasági munkát végeztek

- éhínségek, járványok

ÉLET A KOLOSTORBAN

A középkori egyházszervezet

I. Egyházi társadalom

- kiváltságos réteg

- nem fizetnek adót, hanem szednek (tized)

- imádkoznak, szertartásokat vezetnek

- két csoportjuk van:

1. Világi papok

- plébánosok → püspökök → érsek → pápa

2. Szerzetesek

- kolostorokban élnek

- tanítással, földműveléssel, betegápolással foglalkoztak

- szerzetesrendek: bencések (6. század), szigorú szabályok szerint élnek

- pálosok: magyar alapítású szerzetesrend (13. század)

- kódexek írása, másolása

II. Keresztény egyházszakadás 1054:

1. Nyugati keresztények

- központja Róma

- vezető: pápa

- latinul tartják a szertartásokat

2. Keleti keresztények

- központja: Bizánc

- görögül tartják a szertartásokat

III.  Szentek, ereklyék, legendák

- szentek: a keresztény egyházban vallásos tiszteletben részesített személy (Szent Márton, Szent Flórián)

- ereklye: szentek testrészei, ruhadarabjai (Szent Jobb)

- legenda: szentekről szóló csodás történetek

- zarándoklat: a vallásos emberek szent helyre mennek, hogy megtisztuljanak bűneiktől (pl. Jeruzsálem)

A  középkori keresztény egyházról szóló videó kattints ide

A középkor építészeti stílusjegyei és az oktatás

I. Román stílus

• a 11-12. századra jellemző

• az ókori római hagyományokat alkalmazta az építészetben 

• vastag falak, kicsi lőrésszerű ablakok, dongaboltozat 

• jáki templom

II. Gótikus stílus

• 13-14. század

• nagy, színes üvegablakok, pillérekkel támasztott falak, csúcsívek

• katedrálisok=székesegyházak 

• párizsi Notre-Dame, kassai dóm, budai Mátyás templom 

III. Oktatás 

• elsősorban a papok tudtak írni és olvasni

• iskolákba jártak: kolostor/székesegyház, majd később egyetem (hét szabad művészet, majd jogi vagy orvosi vagy teológiai képzés) 

• papok tanítottak itt

• kódexek 

• latin nyelven

Román stílus videó kattints ide

Gótikus stílus videó kattints ide

Élet a középkori városban

I. Városok kialakulása 

1. Régi ókori városok tovább élnek (Róma)

2. Romvárosok újra épülnek 

3. Új városok születnek

• 10-11. századtól

• földesúri, püspöki székhelyek közelében

• szárazföldi és vízi útvonalak kereszteződésében

II. Polgárság

• városok lakói

• kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak

• céhek: azonos ipart űzők érdekvédelmi szervezete

• inas → legény → mester 

• kontárok: céhen kívüli iparosok 

III. Városi kiváltságok

• saját vezetőválasztás

• egy összegben adóztak

• vásártartási jog

• fallal vehették körbe magukat

  Városok változása az évszázadok során

I. Ókori városok

1. A görög városállamok (poliszok) kicsik voltak

• Alexandria (Egyiptomban) azonban már világvárosnak számít

2. Római Birodalom 

• Róma lakossága már elérte az 1 millió főt

• Pannóniai városok: Aquincum és Savaria

• az ókor végén már egyre többen vidékre költöznek, elhagyják a városokat

II. A városiasodás történelmi okai

• mindig központok voltak (gazdasági, kulturális (oktatás), egészségügyi) 

• az ókorban kevesen éltek városokban, a középkorban még kevesebben

• ma az emberiség több, mint fele él városokban

• a lakosság többsége állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott a 19. századig

• modern gépek helyettesítették a kézi munkát a mezőgazdaságban 

III. Buda 

• IV. Béla korában épült

• Zsigmond király és Mátyás király korában további építkezések 

• évente 2 vásár volt

• a polgárok: magyar, német és zsidó

• Mátyás templom, Mária Magdolna-templom, Halászbástya 

Lovagi élet és a kereszteshadjáratok 

I. Lovagok

• csak nemesek lehettek lovagok

• drága a fegyverzet (páncél, fegyver, ló)

• lovaggá válás folyamata: apród → fegyverhordozó → lovag

• lovagi tornák, vadászatok → felkészülés a harcra

• lovagi erények: 

  - hűség urának

  - vallásosság

  - vitézség

       - gyengék védelmezője

       - műveltség 

II. Keresztes hadjáratok

• célja: Szentföld (Jeruzsálem) visszafoglalása az araboktól 

• Nyugat-Európából indultak, de később már több európai uralkodó is küldött seregeket (11. századtól)

• a lovagok ék alakzatban támadtak

• nehézlovasság

• 1099-ben Jeruzsálem a kereszteseké lesz kb. 100 évre 

Reneszánsz

I. Eredete, jellemzői

• 14. század végétől a 16. századig 

• újjászületést jelent (az ókori (görög, római) tudományok és művészetek)

• Észak- Itáliában jött létre

• építészet jellemzői: oszlopok, kupola, loggia (fedett folyosó)

• gondolkodásmódját emberközpontúság jellemzi (humanizmus)

•  legismertebb képviselői:  Leonardo da Vinci és Michelangelo 

• Mona Lisa, Az utolsó vacsora; Dávid szobra

• Magyarországon a 15. században jelent meg Mátyás király korában (Buda, Visegrád)

II. Könyvnyomtatás 

• 15. században Johannes Gutenberg találmánya

• jelentősége abban van, hogy felgyorsította és olcsóbbá tette a könyvmásolást 

Összefoglalás

I. Évszámok

476 Róma bukása, középkor kezdete

622 arab vallás megalapítása (Mohamed)

800 Nagy Károly frank uralkodó koronázása

962 Német-római Császárság megalapítása (I. Ottó)

1054 keresztény egyház kettészakadása

1099 Jeruzsálem elfoglalása (keresztesek)

II. Képek

TK 73, 77, 79, 85, 90, 91 (2X),95, 97

III. Térkép

Frank Birodalom, Arab Birodalom, Róma, Konstantinápoly, Mekka, Jeruzsálem

IV. Nevek

Nagy Károly, I. Ottó, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Gutenberg, Szent Benedek, Boldog Özséb

V.  Fogalmak

hűbériség, feudalizmus, önellátó gazdálkodás, majorság, tized, bencések, pálosok, céh, polgárok, kontárok, iszlám, mecset, minaret, szent, robot, pápa, katedrális, lovagok, Szentföld. keresztes hadjáratok

VI. A román, gótikus, reneszánsz stílus jellemzői

VII. Városi kiváltságok

VIII. Mesterré válás folyamata: inas → legény → mester

IX. Lovaggá válás folyamata: apród → fegyverhordozó → lovag

X.  Lovagi erények

XI. Iszlám vallás jellemzői

Mohamed, Allah, próféta, Kába-kő, Korán, öt fő parancs, Mekka, kalifák, arab számok

XII. Fogalmazástémák (5-7 mondat):

1.  Írd le a nemesi társadalom jellemzőit, hogyan éltek a középkorban?

2.  Mi jellemző a jobbágyokra, hogyan éltek a középkorban?

A magyar nép eredete

I.   Mondák

Csodaszarvas legenda

- Ménrót
- Hunor és Magyar
- Dúla fejedelem lányai

Csaba királyfi mondája

-  székely eredettörténet (ma Erdélyben élnek utódaik)

- 453. Attila halála → Csaba királyfi ↔ Ellák

Turulmonda

- Emese álma

- Ügyek

- Álmos

II. Eredet

1. Nyelv alapján

- finnugor nyelvcsalád

2. Embertan szerint

- kelet-európai népekkel vagyunk rokonok → europidok voltak őseink

3. Ősi mondák szerint

- hunokkal voltunk rokonságban

4. Idegen történetírók szerint

- türköktől

- avaroktól

- onoguroktól

III. Hol találhatóak meg a mondák?

-  Anonymus gesztájában (1200 körül)

-  Kézai Simon mondája (13. század)

-  Képes Krónika (14. század)

Geszta: egy nép eredetét magyarázó írás, melynek vannak kitalált elemei.

A magyar nép vándorlása

I. Feltételezett magyar őshaza

- halászat, vadászat

II. Nagy Magyarország

- Magna Hungaria

- Volga és a Káma folyók közti terület

- állattenyésztés (ló, szarvasmarha, juh)

- jurtákban laktak

III. Levédia

- Don folyó vidéke

- kazárok fennhatósága alatt éltünk

- 7 törzs már létrejött (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) + 3 kabar (lázadó)

IV. Etelköz (9. század)

- félnomád életmód

- Vérszerződés mondája

- 7 törzsfő: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba Töhötöm

V. Kárpát-medence ( 862-900)

- honfoglalás (Árpád vezér)

A honfoglalás

 I. Előzmények

      - rómaiak és a hunok után avarok éltek itt

II. Honfoglalás (862-900)

     - a magyarok fokozatosan telepednek le a Kárpát-medencében

     - fejedelem: Árpád

     - Magyar Nagyfejedelemség

     - a Vereckei-hágón és Erdély hágóin át jöttek be a Kárpát-medencébe

     - magyarok fegyverei: visszacsapó íj (reflexíj), szablya, kopja

     - cselvetéses harcmodor

  III. A fehér ló mondája

- Szvatopluk morva fejedelem ↔ Árpád vezér

- föld, fű, víz

- Képes Krónikában írták le a 14. században

  IV. Pozsonyi csata 907

- a Keleti Frank Királyság támadt a magyarokra, de győztünk

Kalandozások

I. Kezdeti sikerek

- zsákmányszerző hadjáratok – 47 hadjárat (célja: élelmiszer, nemesfém, foglyok, szövetek megszerzése)

- cselvetéses harcmodor

- visszacsapó íj, könnyűlovas harcmodor

1. Nyugat-Európa (Lehel kürtje)

2. Itália

3. Bizánci Birodalom (Botond legenda)

II. A kalandozások kudarca

- Nyugat-Európa királyai megerősödnek

- kiismerik a harcmodorukat

- 955 Augsburg – magyar vereség (Lehel kürtje)

- 962 Német-római Császárság megalapítása (I. Ottó)

- 970 Bizánci Császár is legyőzi a magyarokat

III.  Géza fejedelem újítása

- 973 követeket küld I. Ottóhoz

- letelepednek a magyarok is

- kereszténység felvétele, keresztény papok jönnek az országba

- fiának, Vajknak=István német királylányt kér feleségül, Gizella

- német lovagok, új harcmodor megtanulása

Szent István király

I. Hatalmának megszilárdítása

- uralkodása: 997-1038

- ellenségei:

1. Koppány (felnégyelték)

2. Maros vidék ura (Ajtony)

3. Erdélyi Gyula

-  1000-ben koronázták meg, NEM a mai Szent Koronával! Székesfehérváron

II. Az államalapítás

1. Egyházmegyék létrehozása

- 8 püspökség, 2 érsekség (Esztergom, Kalocsa)

- egyházi tized beszedése

- vasárnap kötelező templomba járás, 10 falu építsen egy templomot

2. Vármegyék

- élén az ispán állt (adószedés, bíráskodás, katonaság vezetése)

    - két törvénykönyv

    - Intelmek fiához, Imréhez, akinek nevelője Gellért püspök volt

III. Trónutódlás kérdése

-  Imrét akarta utódjául  → vadászbaleset

-  Orseolo Péter lett az utód

-  Vazul megvakítása

Válságos évtizedek István halála után

I.  Pogánylázadások 

- a kereszténységet nem mindenki fogadta el

- 1046-ban Vata vezetésével lázadás tört ki

- Gellért püspök mártírhalála (Kelen hegy →Gellérthegy)

- Orseolo Péter elűzése

- Vazul fiak hazahívása (András, Béla, Levente)

II. Német támadások

- a német császár, III. Henrik hűbérbirtoknak akarja Magyarországot

- Orseolo Péter hívta be Magyarországra

- I. András nem engedi

1. Vértes hegység (felégetett föld taktikája) videó megtekintése itt

2. 1052 Pozsony (Búvár Kund megfúrja a hajókat) a történet megtekintése itt

III. Korona és kard legendája  videó megtekintése itt

- I. András ↔ I. Béla herceg

- Öccsének ígérte a trónt, de fia született Salamon

István király halála utáni időszak rövid összefoglalása rövid videó megtekintése itt

A keresztény magyar királyság megerősítése

I. Szent László (1077-1095)

- szigorú törvények – magántulajdon védelme (tyúk értékénél nagyobb lopás esetén halálbüntetés)

- kóborlások beszüntetése – földesúr földjéről nem mehettek el

- keresztény egyház hatalmának megszilárdítása, szentté avatások (István, Imre, Gellért)

- besenyők, kunok legyőzése

- Horvátország megszerzése

II. Könyves Kálmán (1095-1116)

- művelt király volt

- enyhítette László törvényeit, istenítélet (tüzes vas- és vízpróba)

- „boszorkányok nincsenek”

- Dalmácia megszerzése

A kerlési csata videója megtekinthető itt (animációs film) és itt is (részlet a Sacra Corona című filmből)

Tatárjárás (1241-1242) és következményei

I.  IV. Béla politikája a tatárjárás előtt

- uralma: 1235-1270
- eladományozott birtokok visszavétele→főurak ellentét vívja ki

II. Tatár Birodalom=mongolok

- 1206-ban alapította Dzsingisz kán

- nomád nép, könnyűlovas harcmodor

III. Kunok

- a tatárok elől Magyarországra menekülnek → nomádok → megölése → pusztítva kivonulnak

IV. Tatár támadás

- Muhinál csata 1241. április 11-12 → magyar vereség → tatár pusztítás

- a király Trau várába menekül (Dalmácia)

- gyors tatár kivonulás

V. Tatárjárás utáni újjáépítés

1. Betelepítés (külföldiek behívása)

2. Kővárak építése

3. Városok támogatása (királytól függnek, adó egy összegben fizetése)

VI. Árpád-ház kihalása 1301

 - bárók (=főurak) hatalma egyre nagyobb→kiskirályok

- utolsó Árpád-házi király III. András

Koronázási jelképek

A magyar államiság fontos jelképei

1. Szent Korona: a magyar király hatalmi jelvénye (12. század végétől)

-   két részből áll: görög és latin korona

2. Jogar „igazságosztó pálca”: az igazságos ítélkezés (11. század)

3. Országalma: a „hatalom teljessége" (14. század)

4. Kard: az „ország megvédése” (15. század)

5. Palást: magas rangú papi miseruhának készült (11. század)

Törvényes koronázás: Szent Korona, Székesfehérvár, esztergomi érsek által

Árpád-kori szentek

Szent: a keresztény egyház által példaként állított személy.

Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, I. László, Szent Erzsébet és Szent Margit

Szent Erzsébet

-         II. András és Gertrúd gyermeke

-         jótékonykodásáról volt híres (kórházalapítás, alamizsnaosztás a szegényeknek)

-         német területre ment férjhez

Szent Margit

-         IV. Béla király lánya

-         domonkosrendi apácaként élt

-         Nyulak szigete - Margit sziget

-         segítőkészség és könyörületesség mintaképe lett

I. Térkép

- magyarok vándorlása

II. Mondák, híres csaták jellemzői

Mondák: Csodaszarvas legenda, Csaba királyfi mondája, Turulmonda, Fehér ló monda, Lehel kürtje, Korona és kard legendája, Gellért mártír halála

Csaták: pozsonyi csata, Vértes hegység, Búvár Kund, kerlési csata

III. Évszámok

- 862-900 honfoglalás

- 907 pozsonyi csata

- 955 Augsburg – magyar vereség

- 1000 I. Szent István megkoronázása

- 1222 Aranybulla kiadása

- 1241-1242 tatárjárás

- 1241 muhi csata

- 1301 Árpád-ház kihalása (III. András)

IV. Nevek

Koppány, Gellért, Orseolo Péter, Vazul,  Anonymus, Bánk bán, Dzsingisz kán, Szent Margit, Batu kán

V. Fogalmak

geszta, cselvetéses harcmodor, kalandozások, visszacsapó íj, trónviszályok, ispán, püspök, érsek, pogánylázadás, kancellária, Aranybulla, tatárjárás, kunok, bárók

VI. Árpád-házi királyok és intézkedéseik

Sorba kell tenni őket és intézkedéseiket tudni.

I.István (997-1038)

- államalapító királyunk (vármegyék, egyházmegyék létrehozása)

- felesége Gizella , fia Imre, apja Géza

- törvények

I.László (1077-1095)

- szigorú törvények, szentté avatások, Horvátország megszerzése

Könyves Kálmán (1095-1116)

- „Boszorkányok nincsenek”, Dalmácia megszerzése, művelt király

III. Béla (1172-1196)

- kancellária létrehozás, erős királyi hatalom

II. András (1205-1235)

- Aranybulla kiadása, birtokadományozások a főuraknak

IV. Béla (1235-1270)

- tatárjárás, az állam újjászervezése, kunok betelepítése, kővárak építtetése

III. András (1290-1301)

- vele hal ki az Árpád-ház

    VII. Képek

TK 104, 105, 112, 115, 116, 120, 131, 132, 133

VIII. Koronázási jelképek ismerete, időrendi sorrendje

IX. Fogalmazások (8-8 mondat minimum)

1.  Szent István uralkodása (hatalmának kiépítése, koronázás, vármegyék és egyházmegyék, trónutódlás, törvényei)

2.  IV. Béla és a tatárjárás (előzmények, muhi csata és az újjáépítés, évszámok)